2019.12.01. 11:30
Nem mindegy, hogy mikor milyen vizsgálatra megyünk
A legrosszabbak azok, akik fittyet hánynak az egészre. De mire is? A leginkább ajánlott orvosi szűrővizsgálatokat vettük górcső alá.
Tüdőszűrést kétévente ajánl a szakember
Forrás: Shutterstock
Egy dolgot mindenképpen fontos leszögezni: a szűrővizsgálatokra igenis szükség van. Azonban nem mindegy, hogy mikor és milyen típusú betegségre végeztetünk szűrést. Vannak akiket a barátaik figyelmeztetnek, mások az internetet bújják tanácstalanul, megint mások a magánklinikák ajánlatait böngészik. Mindezek ellenére még most is vagy talán még inkább az orvosok, ezen belül is a saját háziorvosunk véleménye a mérvadó. Hiszen ő az, aki ismeri a kórtörténetünk és annak megfelelően javasol – az általánosan ajánlott szűréseken kívül is – vizsgálatot bizonyos területeken.
Fontos a családi kórelőzmény
– Vannak bizonyos szűrővizsgálatok, amelyekre mondhatni kötelező jelleggel kellene járnia mindenkinek, már negyven éves kor előtt is – tudtuk meg dr. Ujj Róbert háziorvostól. – Beszélek itt a fogászati látogatásokról félévente, a tüdőszűrésről kétévente, az általános laborvizsgálatról évente-kétévente és hölgyeknél a minimum évi egyszeri nőgyógyászati látogatásokról, rákszűréssel összekötve. Ezen kívül mindenkinek ajánlott odafigyelni a saját családi kórelőzményeire. Amennyiben előfordult a felmenőknél egy vagy több alkalommal például korai infarktus, agyvérzés vagy emlőrák kialakulása, akkor – életkortól függetlenül – ajánlott évente egyszer ellátogatni az adott betegséggel kapcsolatos szűrővizsgálatra. Amennyiben rendelkezünk néhány anyajeggyel, a bőrgyógyász felkeresése is fontos, hiszen egyre gyakoribb a bőrrák kialakulása már egészen fiatal korban is, a későbbiekben pedig a szakorvos által javasolt ellenőrzések az irányadók.
Általánosságban elmondható, hogy a negyven éves kor számít vízválasztónak. Ekkor már évente ajánlott tüdőszűrésre, kardiovaszkuláris szűrésekre – ez a vérnyomással kapcsolatos vizsgálatokat valamint a laborvizsgálatokat (koleszterinszint, vérzsírok) takarja – férfiaknak prosztata, nőknek emlőrák szűrővizsgálatra járni. Háromévente pedig javallott a vastagbélrákkal kapcsolatos szűrést is elvégeztetni.
Veszélyforrások
Az internet, főleg annak a valódi, hiteles szakorvosok véleményét tartalmazó – nem „csak” egy újágíró vagy blogger által jegyzett anyagai, aki ki tudja, honnan szerezte az információit – oldalai jó támpontot nyújthatnak. Azonban előfordulhat, hogy ha sokáig kutakodunk, hajlamosak leszünk kissé hipochonderré válni. A másik potenciális „veszélyforrást” a gombamód szaporodó magánklinikák ajánlatai jelentik. A legtöbben valóban fontos és hasznos – a legmodernebb technológiákkal dolgozó – munkát végeznek, ráadásul a legjobb szakorvosokkal karöltve.
Akadnak azonban olyan (nem állami) intézmények, ahol a marketing felülírja az etikát és az „egyet fizet kettőt kap” gyakorlatot követve, valamivel magasabb áron a szükséges vizsgálatok dupláját is boldogan elvégzik. Márpedig a túl sok és gyakori szűrések folyamatos betegségérzetet kelthetnek az emberben, tehát rossz hatással vannak a pszichés állapotunkra és ezáltal a közérzetünkre is. Másrészt előfordulhat, hogy a szervezet olyan területein vizsgálódnak amelyeket nem ajánlott megbolygatni, ha nem muszáj. Márpedig, ha nincs tünet és határozott orvosi diagnózis, akkor semmi szükség a szűrővizsgálatra csak azért, mert „nem is olyan drága”.
Hiába megyünk úgy orvoshoz, hogy nem szenvedünk semmilyen betegségben, a legtöbb szűrővizsgálat így is megviseli a szervezetünk, amelyet egyébként is napi szinten érik a negatív hatások – gondoljunk csak az időjárási frontokra, illetve a körülöttünk ólálkodó bacilusokra és vírusokra –, ezért nem kell még feleslegesen is leterhelnünk.