A magyar halálozási arány nem lépi túl a világátlagot

„A várható tetőzés után még meddig tarthat a koronavírus járvány hazánkban?”

„Úgy számítjuk, hogy amikor tetőzik az új fertőződések száma, tehát már nem tapasztalunk további emelkedést, akkor körülbelül olyan ritmusban fog csökkenni a megbetegedések száma, ahogyan az emelkedett. Azt gondolom, hogy akkor még lesz szükség némi türelemre ahhoz, hogy valóban csökkenjen a megbetegedések száma és ezzel együtt egy kis felszabadulást is érezhessünk mindnyájan” – válaszolta Müller Cecília országos tisztifőorvos.

Gyógyultak kora

„A gyógyult betegek száma is növekszik, ők melyik korosztályból kerülnek ki?”

„Örömmel jelenthetem, hogy minden korosztályból vannak gyógyult betegek. Számos alkalommal valóban sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk az idős, magas kockázatú, krónikus betegekre, de azt is gyakran mondjuk, hogy a közép- és a gyermek korosztályból is vannak fertőzöttek és betegek is. A gyógyultak között pedig ugyanilyen megoszlás van” – tájékoztatott Müller Cecília.

Óvintézkedések társasházban

„Milyen óvintézkedéseket javasolnak a társasházak lakóinak, kezelőinek?”

„A takarításnak, tisztításnak és a fertőtlenítésnek egy fokozott tevékenységét kell, hogy kérjem a társasházaktól. Azon tárgyak mosása és felületek fertőtlenítése nagyon fontos ezekben a napokban, amelyeket sokan megfognak. Gondoljunk például a korlátra, a liftre, a nyomógombokra, a bejárati kilincsre, a postaládákra. A padlózatot és a lépcsőket hipós vízzel mossuk föl, ha ezek olyan anyagból vannak, amelyeket nem roncsol a hipó. Ez a legegyszerűbb módszer” – ajánlotta Müller Cecília.

Magas-e a halálozás?

„Magyarország több nemzetközi kimutatásban is jó helyen áll, úgy tűnik, időben léptünk és lassan növekszik a betegek száma. Viszont a betegek számához viszonyított halálozási arány magas, általában 5-10 százalék közötti. Mi ennek az oka?”

„Mielőtt ideérkeztem, áttekintettem az Európai Uniós országok adatairól készült listát. Még mindig azt látom, hogy az összes ország közül az alsó harmadban foglal helyet Magyarország. Úgyhogy én azt gondolom, semmiképpen nem lépjük túl az átlagot” – mondta Müller Cecília.

Mit vihetünk a kórházba?

„Koronavírus esetén, ha valakit kórházba szállítanak, mik azok a személyes tárgyak, eszközök, amiket a beteg magával vihet? Van-e valamilyen korlátozás e tekintetben?”

„Olyan tárgyakat kell vinni, amelyeket kórházba vonuláskor egyébként is vinne az ember. A személyes holmikon kívül esetleg evőeszközöket és informatikai eszközt, amivel tarthatja a kapcsolatot a külvilággal, vagy akár még munkát is végezhet bizonyos fokig. Bár aki kórházba kerül, valószínűleg nem fog dolgozni, ugyanis a jelenlegi eljárásrendünk szerint csak az kerül kórházba, aki olyan súlyosabb tünetekkel rendelkezik, hogy nem tud már az otthonában maradni. Azt is kérem ugyanakkor, hogy fölösleges tárgyakat ne vigyen be, hiszen ott az elhelyezés is korlátos” – tájékoztatott az országos tisztifőorvos.

Megvéd-e a kesztyű?

„Az arcmaszkokon túl vagy azok helyett, egyre többen viselnek kesztyűt a közterületeken, boltokban, munkahelyeken. Ezek egy része jól láthatóan nem higiéniai szempontok alapján készült speciális eszköz, hanem egyszerű ruhadarab. Javasolt-e a kesztyűviselés, illetve a házi, vagy cérnakesztyű milyen óvintézkedések betartásával akadályozhatja valóban a vírus terjedését?”

„A házi vagy cérnakesztyű a nagy szennyeződésektől véd a kerti használat, vagy takarítás közben. Azok a gumikesztyűk, amelyeket az egészségügyben is használnak, védenek bizonyos ideig, ameddig a védelmi képességüket megtartják és épek. Viszont megvan annak a veszélye, hogy egy egész nap viselt, vagy túl hosszú ideig viselt kesztyű ugyanazt a szennyeződést viszi tovább, mint a kezünk. Ha nem mossuk meg a kezünket, nem helyesen alkalmazzuk ezt a kesztyűt, nem jól húzzuk le magunkról, akkor tulajdonképpen ugyanaz a szennyeződés a kezünkre kerülhet. Ha csak leszaladunk a boltba, és valaki a kesztyűtől biztonságban érzi magát és hordja, akkor azt javaslom, hogy utána vegye le. Amennyiben textil, 60 fok fölötti vízben mossak ki és utána mosson kezet. Semmilyen kesztyű nem helyettesíti a gyakori, alapos, szappanos, meleg vizes kézmosást” – hangsúlyozta Müller Cecília.

Szakszerű kezelés

„Van-e kezelés akkor, ha valaki nagyon rosszul van, de még nem szorul lélegeztetőgépre?”

„Természetesen van kezelés, amelynek protokollja meghatározott. A klinikusok, a gyógyító szakemberek tudják azt, hogy a betegség melyik fázisában mire van szüksége a betegnek. Már a megelőzés szakaszában is alkalmaznak a kezdeti tünetek során valamilyen eljárást, de ezt mindig az orvos dönti el” – magyarázta Müller Cecília.

Megtartják a rendet

„Számos esetben látszik, hogy egyre lazábban veszik a lakók a korlátozásokat. Terveznek-e valamit tenni ezzel kapcsolatban?”

„A Magyar Rendőrség, a megyei rendőrfőkapitányságok, a Budapesti Rendőrfőkapitányság, illetve a készenléti rendőrség napi rendszerességgel elemzi és értékeli a kijárási korlátozással kapcsolatos magatartásszegéssel összefüggő rendőri intézkedéseknek az adatait. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelen esetben megfelelő rendőri létszámmal veszünk részt a kijárási korlátozással kapcsolatos magatartással összefüggő ellenőrzésre. A közterületeken és nyilvános helyeken megfelelő rendőri létszámmal vagyunk jelen. Segítségünkre vannak az ellenőrzésében a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, az egyes rendészeti feladatokat ellátó, illetve a közbiztonság és közlekedés biztonságért felelősséget vállaló egyes szervezetek, egyesületek, illetve az állampolgárok közösségei. Amennyiben negatív tendenciát tapasztalunk, akár helyszín, akár időpont vonatkozásában, dinamikusan tudunk reagálni ezekre a körülményekre és megtesszük a szükséges intézkedéseket” – mondta Kiss Róbert rendőr alezredes, az Operatív Törzs ügyeleti központjának munkatársa.

Nincs pánik hangulat

„Mérséklődött-e a kezdeti, jórészt felvásárlási lázzal kísért pánikhangulat?”

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy mérséklődött. Nyilván rendőri intézkedésekkel, rendészeti jellegű beavatkozásokkal is igyekeztünk ezt elősegíteni. A humanitárius korridoroknak a megnyitásával lehetőséget teremtettünk arra, hogy a nemzetközi, illetve a hazai teherfuvarozók eljussanak hazánk területére és a szállítmányok megérkezzenek a megfelelő helyre. A személyforgalom számára megnyitott átkelő helyeket átállítottuk viszonylati jellegű teherforgalmi átkelőhelyekké, ezzel is biztosítva a lakosság áruval történő ellátását. Megtettük a szükséges intézkedéseket, amelyek a lakosság ellátását szolgálják.” – emelte ki a rendőr alezredes.

Szűkíthetnek az idősávon

„Sok önkormányzat szűkíti az idősek vásárlásra kijelölt idősávját. Ezt megtehetik-e jogszerűen?”

„A kijárási korlátozás meghosszabbításáról szóló kormányrendelet két jelentős intézkedést vezet be. Az egyik egy időbeli hatályhoz kötött, ami a húsvéti hosszú hétvégével kapcsolatban a polgármestereket hatalmazta fel eltérő magatartási szabályoknak a megfogalmazására. A másik szintén a fővárosi kerületi, illetve a település önkormányzatoknak a polgármestereit időbeli korlát nélkül hatalmazza fel arra, hogy a piacok tekintetében rendelkezzenek arról, hogy a 65. életévüket betöltött állampolgárok milyen ütemben, illetve milyen idősávon keresztül mehetnek be a piacok területére. A válasz a kérdésre, hogy igen, jogszerűen járnak el a polgármesterek a tekintetben, hogyha a piacok működésével kapcsolatban idősáv keretén belül határozzák meg a 65 évet betöltött személyek piacokra történő belépésük jogosultságát” – válaszolta Kiss Róbert rendőr alezredes.

Megműtik a sürgős eseteket

„Hová fordulhat, akinek például daganatos betegség esetén életmentő műtétje lett volna, de a rendelet ellenére azt az orvosa a járványügyi helyzetre hivatkozva nem vállalta?”

„Ilyennek nem szabadnak lennie, hiszen a rendelkezések egyértelműek. Akinek életmentő műtétre van szüksége, vagy sürgős beavatkozásra, illetve annak az elmaradása károsan befolyásolná a jövőbeni egészségi állapotát, ezeket el kell végezni. Ha ez mégsem történne meg, első körben javaslom, hogy az intézmény vezetőjéhez, vagy a betegjogi képviselőhöz, hogyha ott sem talál megoldásra, akkor a Nemzeti Népegészségügyi Központba is bejelentheti” – javasolta Müller Cecília.

Kisebb kockázat

„A gyógyszerrel, illetve diétával kézben tartott magas vérnyomás és cukorbetegség is a veszélyeztetett csoportba tartozna?”

„Alapvetően a krónikus betegek veszélyeztetett csoportba tartoznak, de aki egyensúlyban tartja a krónikus betegségét, cukorbetegség esetén például betartja a diétát, kiegyensúlyozott, nincs még szövődménye a betegségéből kifolyólag akkor ő nagy valószínűség szerint inkább ahhoz a csoporthoz tendál, aki nem visel többlet kockázatot” – magyarázta az országos tisztifőorvos.

Van elegendő vér

„Igaz, hogy gyakorlatilag leállt a véradás Magyarországon és vérhiány várható?”

„Hála Istennek nem igaz. Sőt, kifejezetten köszönjük azt, hogy ilyenkor sem felejtkeznek meg a véradásról azok, akik ezt megtehetik. Természetesen a vérkészletek biztonságos mennyiségének a megtartása nagyon fontos, de a járvány ezt semmilyen szempontból nem akadályozza” – hangsúlyozta Müller Cecília.

(Borítóképünk illusztráció!)