Ötletek helyett biztonság, futókör és zenepavilon is lehet a Népkertben

Túl sok ötlet merült fel a legutóbbi megbeszélésen, amelyre a Népkerti Kerek­asztal hívta a városvezetőket a Népkert fejlesztése kapcsán. Lapunk utánajárt a nemzetközi színtéren, és a külföldi példák azt mutatják, hogy az egyszerűség és a fenntarthatóság fontos szempont egy közpark kialakításánál.

Spontán funkció: futás

A Népkerti Kerekasztal egy olyan kezdeményezés, amelyben a Népkert környezetében működő intézmények, magánvállal kozások és civil egyesület vesz részt. Többek között a megyei múzeum, megyei könyvtár, a sportcsarnok a Tudomány és Technika Háza, a Népkerti Vigadó, valamint a Maradj Miskolcon Alapítvány is tagja. Korábban is fontosnak érezték a város legnagyobb belvárosi zöldterületét, ezért szervezték meg például a Fuss a Népkertért futóversenyt tavaly májusban és ültettek fákat a belvárosi parkban. Több egyeztetést követően fogalmazódott meg bennük: épüljön futókör a parkban. Spontán és természetesen alakult ki a futás a Népkertben. Ezenkívül meghatározó a sportolás, a mozgás, a játszóterezés. Jelenleg is sokan mozognak, és még többen mozognának, ha egy modern futókör minőségi alapot adna, mondták el a Népkerti Kerekasztal részéről.

Bodáné Tajthy Krisztinával, a Maradj Miskolcon Alapítvány alapító tagjával és Hajdú Lászlóval, a Tudomány és Technika Házának tulajdonosával beszélgettünk arról, hogy milyen lehetőséget látnak a Népkertben. A városvezetéssel folytatott legutóbbi megbeszélés után úgy látták, hogy felsorakoztak egyrészt statikus, másrészt a vitalitást alátámasztó javaslatok. Hajdú László úgy fogalmazott, hogy a Népkert élettel való megtöltése az elsődleges. Célcsoportnak azokat tekintik, akik most is használják a parkot: a kisgyermekes édesanyákat, a sportolókat, a futókat, az extrém sportok kedvelőit, a szabadtéri edzést végzőket, vagy akár a kulturális programok kedvelőit. Beszélgetésünk során azt is hangsúlyozták a kerekasztal tagjai, hogy a kivilágított futókör akár ezres nagyságrendben tudna embereket a Népkertbe vonzani, és így lehetne Miskolc legnagyobb központi parkja egy attrakciós lehetőség a városban.

Négy prioritás

Bodáné Tajthy Krisztina úgy fogalmazott, hogy a Népkert fejlesztése során elengedhetetlen, hogy ismerjük a park történetét, de a tervezésnek a jövőre kell fókuszálnia. Miközben a park lehetséges új elemeiről, attrakcióiról beszélgetünk fontos, hogy a következő generáció igényeit és szokásait hangsúlyosan figyelembe vegyük, egyúttal hiba lenne telezsúfolni a parkot

a zöldterület rovására.

– A Népkert önmagában értelmezhető nagyságú zöldterület. De még így is kicsi. A kérdés tehát az, hogy a tartalmak után is marad-e zöldterület. Azt nem lehet, hogy mindent is akarjunk, és mindenkinek is legyen jó – fogalmaz Bodáné Tajthy Krisztina. – A legfontosabb jelenleg négy dolog lenne: tisztaság, közbiztonság, futókör és zenepavilon. Ezek közül az első kettő szinte már jelentősebb beruházás nélkül is javítható, a világítás, a futókör és a pavilon kivitelezése pedig tervezhető méretű finanszírozást igényelne. Egy gondozott park, közvilágítás és rendszeres rendészeti ellenőrzés, valamint egy olyan kulturális tér, amelybe a környező intézmények tudnak tartalmat hozni, például felolvasásokat, előadásokat, minőségi előrelépés lehet a Népkert esetében. A futókör pedig a jelenlegi, spontán kialakult funkciót szolgálná.

Elhanyagolt állapotok

Lapunk munkatársa személyesen járt terepszemlén a Népkertben. Sok kisgyermekes család érkezik rendszeresen a játszóterekre. Hétvégén sok esetben nem férnek el a gyerekek a játszóeszközökön. A szülők gyakran nem tudnak leülni, mert kevés vagy rossz állapotban vannak a padok. A szemetesedények sem egy modern, gondozott park állapotát tükrözik. Nincs kerékpártároló, nincs ivókút, nincs nyilvános illemhely, de az olyan eszközök is hiányoznak, mint például az okospad, ahol könnyedén feltölthető az okostelefon. Sokan használják a parkot. Találkozunk futókkal is. A kültéri kondiparkot már korán reggel is használják idősek. Jógaórákat is tartanak a parkban, ahogy fitneszedzéseket is. Sok esetben kerékpárral érkeznek a résztvevők. A kosárpályákon gyakran játszanak, de a gördeszkapark is népszerű a fiatalok körében. Kiváló szórakozást nyújt a csúszópálya a gyerekeknek.

Az évtizedes fák lombkoronái viszont összezárnak, este pedig kimondottan sötét van, és nem érzi biztonságban magát a járókelő. A közvilágítás állapota nem kielégítő. A virágágyások gondozatlanok, a virágládák láttak már jobb napokat. A köztéri bútorok kopottak, nincs egységes arculatuk. Kevés az ülőhely, nincs elég pad. A Népkertben található játszóterek is felújításra és a bővítésre szorulnak.

A Népkerttel kapcsolatos megbeszélésen túl sok ötlet hangzott el. Többek között szoborpark, pingpongpark, kőkiállítás létrehozása vagy olyan futurisztikus elképzelések is, mint például a négysávos Görgey utca föld alatti elvezetése.

Forrás nincs

A városvezetéstől azt kérdeztük, hogy van-e folyamatban tervezés, egyeztetés bármilyen formában és céllal a Népkertre vonatkozóan. Megtudtuk, hogy munkacsoportot tervez felállítani a városvezetés. A Népkerti Kerekasztallal kapcsolatos megbeszélésen egyébként részt vett Veres Pál polgármester, Szunyogh László főépítész, valamint több munkatárs a városházáról. Rákérdeztünk arra is, hogy a megbeszélésen milyen elképzelések fogalmazódtak meg, milyen tervek körvonalazódnak. Elmondták: a Népkerti Kerekasztal ismertetésében több változatot fölvetett, hogy milyen irányban gondolják a terület fejlesztését, de konkrét tervek nem körvonalazódtak, mindez csak ötlet szintjén történt.

Miskolc város szakmai szempontból Szunyogh László főépítész vezetésével milyen szakmai szempontokat tart fontosnak és elsődlegesnek, személy szerint milyen konkrét elképzelései vannak a Népkertre vonatkozóan? – vetettük fel a kérdést.

„A Népkert a XIX. század végén, az akkori polgárváros park­jaként született. (…) Közben területe csökkent, de jelenleg az egyetlen parkunk a belvárosban. Az 1980-as évektől, különböző okok miatt, a park forgalma jelentősen lecsökkent, megszűnt a korzózás, „tetszhalott” állapotba került a park, viszont mostanra újra fölfedezték az emberek. Spontán módon kezdték ismét „belakni”, egyre többen sétálnak, futnak, sportolnak a Népkertben. Az önkormányzatnak és a főépítésznek elsődleges szakmai szempontja a park, a zöldfelület megőrzése. Bármiféle fejlesztés csak akkor képzelhető el, ha az a zöldfelületet, a növényzetet érdemben nem csökkenti, és amennyiben az alapfunkciót gazdagítja. Valószínűleg igazodnunk illik a spontán, azaz természetesen kialakult funkciókhoz. További szempont a Népkert kapcsolatainak szélesítése, például összekötése a Kálváriával, a Szigligeti térrel, a belvárossal. Fontos a növényállomány szakmai karbantartása, esetleges megújítása, illetve a kert virágosítása. (…) Hogy ezen túlmenően milyen fejlesztések lesznek még a Népkertben, az majd a társadalmi és szakmai megvitatások alapján konkretizálódik, de a főépítész zenepavilon és ahhoz kapcsolódó zenélő szökőkút kialakítását támogatná. (…) S ha már évtizedek óta közkedvelt játszóterek működnek itt, ehhez kapcsolódóan, rajzfilmfiguráinak (Vuk és társai) megjelenítésével emléket állíthatnánk a miskolci születésű Dargay Attilának” – kapott tájékoztatást lapunk.

A rendelkezésre álló források tekintetében megtudtuk: jelenleg még a programalkotás előtt áll a városvezetés. „Amikor elfogadott stratégia lesz a Népkert fejlesztésére, akkor teremtjük meg hozzá lehetőségeink függvényében a szükséges forrásokat”, fogalmaztak.

Fenntarthatóság

A modern parkok tervezésénél nemzetközi tájépítészszaklapok azt hangsúlyozzák, hogy a fenntarthatóság és a környezeti tudatosság a XXI. században meghatározó.

Hogy milyen közösséget szolgál és hogyan – ez kell, hogy az elsődleges szempont legyen, de ezt sokszor felülírják más érdekek és sokadrangú szempontok. Szempont az is, hogy egy teret, egy parkot hozzunk létre, és ne egy tervet valósítsunk meg, ha köztéri parkról van szó. Sok esetben a szórakoztatás a közbiztonság rovására megy.

A kulcs a kreativitás, állítják a szakemberek. De szempont kell, hogy legyen a mozgáskorlátozottak, fogyatékkal élők kiszolgálása. Döntő, hogy legyen elég pad és ülőhely, lehetőség napos és árnyékos helyen is. Ha pedig fiatalok focizni, kosarazni szeretnének, akkor ne zavarják a pihenni vágyó­kat, sétálókat, sportolókat, áll a külföldi projektek leírásában.

Mi teszi kívánatossá a parkot? – kerestük a választ a külföldi példák alapján. Egy különlegesség, a hangulat, egy meglepetés, de ugyanolyan fontos az is, hogy hosszú távon is fenntartható legyen. Szakemberek mondják azt is, hogy a nagyobb parkokban mindenképpen legyenek sportpályák, de olyan területek is, amelyek inkább passzív pihenésre szolgálnak. Megfogalmazzák azt is, hogy jó anyagokból építkezzünk, támaszkodjunk azok véleményére, akik jelenleg is használják a parkot, és alapvetően törekedjünk az egyszerűségre, valamint a fenntarthatóságra.

(A borítóképen: A belvárosi park központjában)