Tiszta vizet a pohárba

Több mint ötvenkétféle gyógyszerhatóanyag dunai jelenlétét mutatta ki egy friss tanulmány, amiből harminckettő jut el a budapesti ivóvízbe, adta hírül több országos hírportál. Ennek apropóján utánajártunk, hogy megyénkben milyen az ivóvíz minősége.

Védett a szennyeződéstől

„A szolgáltatott ivóvíz minőségét döntően befolyásolja, hogy honnan származik a vízhálózatba betáplált víz. A tavakból, folyókból, víztározókból, talajvízből és karsztforrásokból kinyerhető víz minőségét általában közvetlenül befolyásolják a természeti tényezők, a káros emberi beavatkozások és környezeti hatások. A Borsodvíz Zrt. működési területén ebből a szempontból a fentiektől kedvezőbbek a vízbeszerzési lehetőségek, mert a felhasználók számára biztosított ivóvíz nagyrészt felszín alatti rétegvíz, amelyet több esetben több száz méter mélységű fúrt kutakból termelünk ki” – kaptunk tájékoztatást a Borsodvíz Zrt. szakembereitől.

Azt is hozzátették, hogy a vízadó rétegek védettek az esetleges felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben, ez az oka annak, hogy nem tartalmaznak például a napjainkban máshol kockázatot jelentő gyógyszermaradványokat, mikroműanyagokat.

Megyénkben 119 településen végez ivóvíz-szolgáltatást a Borsodvíz Zrt.

„A mély fúrású kutakból kitermelt víz előírásoknál magasabb vas-, mangán- és arzéntartalmát korszerű automatizált szűrőberendezésekkel tisztítjuk meg. Az ammóniumeltávolítás kémiai módszerekkel történik, szintén szűrők segítségével. Az Európai Unió finanszírozásával 2015–2016. évben 81 települést érintő, 7,2 milliárd forint értékű ivóvízminőség-javító beruházás valósult meg a megyében, amely nagyrészt társaságunk működési területét érintette” – mondta Kiss Attila, a Borsodvíz Zrt. cégvezetője.

Folyamatos monitoring

Miskolc elsősorban a Bükk-hegység karsztvízrendszeréből kapja az ivóvizet.

„A város lakossága vízigényének jelentős részét a Mivíz Kft. kezelésében lévő víztermelő telepek biztosítják, amelyek felszín alatti karsztvízbázisokra települtek. A karsztvizek kitermelése egyrészt magasan lévő, gravitációs vízművekben, másrészt szivattyús üzemű vízművekben történik. A város napi vízfogyasztása jelenleg 35–50 ezer köbméter. A miskolci karsztvíznek ideális az ásványianyag-tartalma, és mindenben a határérték alatt tartalmaz összetevőket. Ammónia és nitrit alig kimutathatóan, nitrát pedig nagyon kis mennyiségben van jelen a miskolci ivóvízben. A felszín alatti víz esetleges elszennyezéséért mesterséges tényezők – a vízgyűjtő területen folytatott részben gazdasági, ipari, részben lakossági tevékenységek – okolhatók. A Mivíz Kft. online, 24 órás vízminőség-monitoringrendszer üzemeltetése mellett nagy hangsúlyt fektet a szennyezések megelőzésére irányuló, vízbázisvédelmi tevékenységre” – tudtuk meg a Mivíz Kft. szakembereitől a miskolci polgármesteri hivatal sajtóosztálya révén.

Elöregedett vízhálózat

Ha otthonainkban ivóvíz-szennyeződést tapasztalunk, az az esetek többségében az ingatlan belső hálózatának elöregedésével van kapcsolatban.

„Ilyen esetben érdemes a vízcsapokat néhány percig folyatni. Ha ezt követően továbbra is észleljük a problémát és például a szomszédnál is tapasztalható, akkor először a társasház kezelőjét kell értesíteni, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Ha a szennyeződés nem szűnik meg, azt a vízszolgáltató felé kell jelezni. Legalább két különböző helyről vett vízminta segítségével szükséges beazonosítani a hibát” – tájékoztatott a Mivíz Kft.

(A borítóképen: Az ivóvíz megyénkben megfelelő minőségű)