Vérszívók és új betegségek

- Magyarországon körülbelül ötven csípőszúnyogfaj őshonos, ezeknek a nőstény példányai vérrel táplálkoznak – mondta Paulovkin András járványügyi szakember.

– Jelenleg három szórványosan előforduló inváziós fajról tudunk hazánkban: az ázsiai bozótszúnyog, a koreai szúnyog és az ázsiai tigriszsúnyog, amelyek elképzelhető, hogy képesek pete alakban áttelelni. Ezenkívül még két másik nem őshonos szúnyogfaj jelent meg a kontinens déli részén.

Vírusok és élősködők

Az invazív és az őshonos fajok egyaránt terjeszthetnek vírusokat, egysejtűeket és férgeket, de kizárólag csak kifejlett, röpképes állapotban.

- Az egyik legjellemzőbb szúnyog által terjesztett betegség hazánkban a Nyugat-nílusi láz, ami egy vírusfertőzés. A legsúlyosabb járvány Magyarországon 2018-ban volt, amikor több mint 200 ember került kórházba idegrendszeri gyulladásos tünetekkel. Egy ostoros egysejtű terjeszti a leismaniasist, ami a nyálkahártyát, a bőrt és a zsigereket is megtámadhatja. A fonalférgeknek pedig jellemzően nem az ember a végső gazdája, hanem inkább háziállatoknak okoz szívférgességet és bőrférgességet, de embert is megfertőzhet. Viszont ez egyfajta zsákutca számára, hiszen nem tud továbbfejlődni és szaporodni, de kellemetlenséget okoz. 1959-ig még a malária is létező járványos betegség volt Magyarországon. A maláriaszúnyog mind a mai napig része az őshonos hazai szúnyogpopulációnak – tájékoztatott a szakember.

Ne hagyjuk szaporodni!

A klasszikus személyi védelem és a rovarriasztó szerek mellett, a fizikai távoltartás lehet még hasznos.

- Lényeges a ház körüli ideiglenes vízgyülemeknek a felszámolása, mert a szúnyogok a nyári melegben ezekben akár egy hét alatt is képesek kifejlődni. A nyílászárókra érdemes szúnyoghálókat szerelni. Trópusi területeken az ágy fölé sűrű szövésű függönyt helyeznek védekezésképpen – magyarázta Paulovkin András.

(A borítóképen: Idegrendszeri gyulladásos tüneteket is okoznak)