A jelnyelv is jó a diplomához

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) kérésére benyújtott javaslatra módosították a magyar jelnyelvről szóló törvényt. Több mint 10 éves tudatos, körültekintő, széles körű fejlesztői tevékenység előzte meg a törvénymódosító javaslat benyújtását. A fejlesztés több területen is párhuzamosan folyt.

Szakmai egyeztetések

– Az államilag elismert nyelvvizsgára vonatkozó paragrafus 2021. július 1-jén lép hatályba, tehát 2021. július 1. után lehet leghamarabb államilag elismert nyelvvizsgát szerezni – mondta Buda Ágnes, SINOSZ képzési vezető. – Addig még sok fontos feladat van hátra, most kezdődik a törvény implementációjának folyamata, vagyis az elkövetkező egy évben komoly szakmai egyeztetések során alakul ki az a szabályrendszer, amely a jelnyelvből tett államilag elismert nyelvvizsgára vonatkozik, és illeszkedik a hangzó nyelvekre vonatkozó nyelvvizsga szabályozáshoz.

– Aki szorgalmasan eljut a B2 szintig, és sikeres államilag elismert jelnyelvi vizsgát tesz, annak részéről elfogadják majd a nyelvvizsgát a diplomához – tette hozzá. – A jelnyelv elsajátításához legalább annyi energia, tanulás és idő kell, mint bármely más hangzó nyelvhez. A siket közösségben eltöltött kommunikációra is szükség van, hogy a tudás beépüljön. Az is fontos, hogy minél több jelnyelvi oktatótól tanuljanak a hallgatók és minél több jelnyelvet használó siket személlyel kommunikáljanak a tanulási folyamat során. A hangzó nyelvek esetében lehetőség van az adott nyelven újságot, könyvet, bármilyen szöveget olvasni, rádiót, dalokat hallgatni, tévét, filmet, videót nézni, utazni, élni az adott nyelvterületen. A jelnyelv esetében ezek a lehetőségek szűkösek, csak a tanfolyamokon, a jelnyelvoktatói névjegyzékben szereplő jelnyelvoktatóktól, ellenőrzött és hiteles oktatóvideókról lehet tanulni.

Nehézségek

– A hallók részére a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy gondolataik kifejezését a verbalitásról átállítsák a vizuális gondolkodásra. Új tananyagunkban a vizuális kifejezésmód tanítására nagy hangsúlyt fektetünk. A magyar jelnyelv saját jelkészlettel és nyelvtani szabályrendszerrel rendelkezik, képes az egyszerű és az összetett, a konkrét és az elvont nyelvi jelenségeket is kifejezni. Továbbá földrajzi, korosztályi változatai is megfigyelhetők.

Bővülő digitális szótár

– A jelnyelv mellett pedig léteznek különféle kiegészítő kódok is, mint pl. az ujj-ABC, fonomimikai ábécé. A jelnyelv is folyamatosan változik, nyitott rendszer, képes megújulni, új jeleket alkotni új nyelvi jelenségekre. Hamarosan elérhetővé tesszük új digitális jelnyelvi szótárunkat, mely már most több mint 2500 jelet tartalmaz, de folyamatosan bővítjük – fűzte hozzá a képzési vezető.

(A borítóképen: Hivatalos nyelvvizsgát lehet tenni jelnyelvből)