Inkább pihenjünk, ha nagy a meleg!

Vannak, akik érzékenyebbek a nagy melegre, és vannak, akik kevésbé. A krónikus betegségekben szenvedők közül a szívbetegek általában érzékenyebbek. A betegség általános tünetei közé tartozik a nehézlégzés, a fáradékonyság és a megszokottnál erősebb verejtékezés.

Felborulhat a keringés

– A szívbetegeknek arra kell figyelni, hogy délelőtt tíztől délután négyig nem célszerű a napon lenniük, inkább árnyékban, hűvös helyen tartózkodjanak – hívta fel

a figyelmet dr. Illyés László, a szerencsi Egységes Szociális és Egészségügyi Intézet kardiológus főorvosa. – Nagyon fontos a megfelelő folyadékbevitel, hiszen rengeteg vizet veszíthetünk a nagy meleg miatt, ami alattomos dolog, mert gyakorlatilag ez az egyik legfontosabb tényezője a keringés felborulásának. Éppen ezért mindenképpen gondoskodni kell a folyadékbevitelről, akár a túlzott vízbevitelről is, mert legfeljebb kiizzadja az ember vagy a vizelettel eltávozik a szervezetből. Ebben az időszakban az átlagosan három liter folyadék fogyasztása sem tűnik soknak.

Ami még fontos, hogy a szívbetegek általában többféle gyógyszert szednek. Bárhogyan alakulnak is a dolgok ebben a meleg időszakban,

a megszokott, beállított gyógyszereket ugyanolyan rendszerességgel és pontosan kell szedni, mint ahogyan korábban, enyhébb időjárási körülmények között is tették. Önkényesen sohasem szabad megváltoztatni a gyógyszerek adagolását, csak a szakorvossal konzultálva.

Érszűkület alakulhat ki

– Manapság lassan népbetegségnek számít a magas vérnyomás – folytatta a tájékoztatást dr. Illyés László.

– A páciensek abban a hitben vannak, hogy a nagy melegben a vérnyomás csökken, ami az esetek kétharmadában valóban így van. Viszont az esetek egyharmadára az a jellemző, hogy a nagy meleg vérnyomás-emelkedést, esetenként vérnyomáskiugrást produkál, ami a stroke, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kiindulópontja lehet. Ebben az esetben egy ellentétes viselkedésről van szó, ugyanis van, akinek a szervezete túlszabályozza az értágító hatást, ezért érszűkület alakul ki, és vérnyomás-emelkedés jön létre. Tehát magas vérnyomásos betegek esetében egyáltalán nem törvényszerű a vérnyomás csökkenése a kánikulai melegben, azaz mindig méréssel lehet megállapítani, hogy valakinek a vérnyomása egy adott kánikulai periódusban emelkedni avagy csökkenni fog.

Mindig, minden esetben a vérnyomásmérésnek higgyünk! Amennyiben valamelyik érték megváltozik, akkor célszerű a háziorvossal vagy a szakorvossal konzultálva változtatni a gyógyszer­adagon.

A kardiológus szakorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a magasvérnyomás-betegség kialakulása ugyan fokozatos folyamat eredménye, de azt egy kánikulai időszak felgyorsíthatja. Ebben az esetben a nagy meleg egy tünetmentes vagy határérték hipertóniás állapotból beletolhatja a beteget egy manifeszt hipertóniás állapotba. Az, akinél ez az állapot kialakul, hirtelen gyengeségről, fáradékonyságról és légszomjérzésről panaszkodik. Ez a tünetegyüttes a relatíve hamar kialakuló magasvérnyomás-állapottal hozható összefüggésbe. Ilyenkor mindenképpen meg kell mérnünk a vérnyomásunkat naponta többször is. Amennyiben a legkülönbözőbb napszakokban konzekvensen, több napon keresztül is magas értékeket mérünk, akkor mindenféleképpen háziorvoshoz kell fordulnunk, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat és ha szükséges, akkor elkezdi a gyógyszeres kezelést is.

Lábdagadás, trombózis

Nagyon sok beteg jelentkezik a kardiológiai szakrendelésen azért, mert a nagy melegben dagad a lába, és a háziorvos szívelégtelenség gyanúja miatt küldi szakorvoshoz.

– Az esetek túlnyomó többségében kiderül, hogy a páciens szívének semmi baja sincs – taglalta a kardiológus. – Mindössze arról van szó, hogy a meleg értágító hatása miatt az ütőeres (artériás) rendszer jobban tágul, mint a vénás visszafolyást biztosító rendszer, amelynek következtében – főleg, ha valaki álló- vagy ülőmunkát végez – az alsó végtagra egy fokozott gravitációs hatás folytán az artériás oldal felől van egy véráramlási többlet, ami nem tud teljes mértékben visszamenni a vénás oldalon, amelynek eredményeképp kilép a szövetközi térbe, és lábdagadást okozhat. Ennek semmi köze a szívbetegséghez, ez egy fizikai állapot, ami magától megszűnik éjszaka a vízszintes helyzetben történő alvás során, főleg akkor, ha még fel is polcoljuk a lábunkat.

Trombózisveszélytől csak abban az esetben kell tartani, ha nem mindkettő, hanem csak az egyik alsó végtag duzzad meg, és fájdalommal is jár.

Végül dr. Illyés László nem győzte hangsúlyozni, hogy extrém időjárási körülmények között fokozottabban figyeljünk oda magunkra, és racionalizáljuk az életünket. Semmi olyat nem célszerű tenni, ami a szervezet számára pluszmegterhelést jelent, mert az egy egyébként is beteg vagy betegségre hajlamos szervezet esetében akár végzetes is lehet.

(A borítóképen: Vannak, akik érzékenyebbek a nagy melegre, főleg a krónikus betegségekben szenvedők)