A használtautó-piacot sem kíméli a járvány

Az elmúlt évtized második legjobb számait produkálták a használtautó-importőrök 2019-ben: 156 475 járművet hoztak be az országba. A csúcsot – 158 790 darabbal – 2018 jelentette. Idén január–februárban még úgy tűnt, akár túlszárnyalhatják ezt, a vírusjárvány azonban megtorpedózta a várakozásokat. A behozott járművek száma április–májusban megfeleződött, és bár júliustól ismét felívelő szakaszba került a piac, augusztusban az import a DataHouse legfrissebb adatai szerint ismét visszaesett. A kereskedők így év végére vélhetően még a tavalyi behozatali számot sem hozzák. A bizonytalanságot tetézi, hogy nem tudható, miként alakul a járványhelyzet, és előfordulhat-e még az idén az a tavaszi állapot, amikor a behozatal – például az olasz és francia területekről – szinte teljesen leállt.

Velünk maradhat a hatása

– Márciusban elszabadult a forint-euró árfolyam, ami nemcsak a behozott autók számának csökkenésével, de érzékelhető, 5-6 százalékos áremelkedéssel is együtt járt. Nagymértékben csökkent az újak eladása is, ezért a márkakereskedők által beszámított használt járművek alacsonyabb számban jelentek meg a kínálatban – elemezte a vírushatás autópiaci következményeit kérdésünkre Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke. – Az árnövekedés és az áruhiány együttes hatása még sokáig velünk lesz, jósolja. Akkor is, ha a járványnak nem lesz újabb, jelentős hulláma.

Az év első nyolc hónapjában mintegy 87 ezer használt autó érkezett az országba a DataHouse összegzése alapján. Ez bár alatta marad a 2019. év hasonló időszakában regisztrált 92 ezres mennyiségnek, mégsem túl biztató annak tükrében, hogy hazánkban a személygépjárművek átlagéletkora jelenleg 14,6 év körül alakul. Beszédes, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatait nézve tavaly a magánszemélyek tulajdonában lévő több mint 3 millió 860 ezres állomány legjelentősebb hányada 16 évnél idősebb volt (1,75 millió), és közel ugyanannyi tartozott a 6–15 évesek csoportjába (1,69 millió).

Tovább használják

– A nagyon öreg járművek döntő többségben magánimportból kerülnek be az országba. A céges importőrök inkább 6–11 éves átlagéletkorú autókban gondolkodnak – mondja Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének elnöke.

Adatai szerint 2019-ben több mint 157 ezer új autót adtak el Magyarországon. 2020 első fél évben, a vírusjárvány idején, amikor a pandémia következtében az autógyárak is rapszodikusan működtek, alig 55 ezer darab talált gazdára. Ezért várhatóan csak 110-120 ezer nullkilométeres jármű forgalomba helyezésével lehet számolni az év végéig.

– Nemcsak hazánkban öregszik az autópark, hanem egész Európában. Miután az előírások szigorodása miatt 2010 után csak Euro 5-ös motorral szerelt járműveket lehetett gyártani és forgalomba helyezni az unióban, napjainkban jóval drágábban előállított autók közlekednek az utakon – világít rá. – A magyar átlagnál jobban kereső nyugat-európai polgárok sem engedhetik meg maguknak, hogy 4-5 évenként autót cseréljenek, ezért a használat ideje náluk is 9,5 évre nőtt. Fiatalabb járművet kedvező áron az utóbbi években nemigen lehet találni. Tovább növelte ez a kintről behozottak életkorát, ami így 12 évre nőtt. Másfél évvel ezelőtt az átlag még 11 év volt.

Cserére szoruló alkatrészek

– Alaphelyzet, hogy míg egy 2000 körül, Euro 3-as szabvány szerint gyártott járműbe még viszonylag kevés biztonságtechnikai és környezetvédelmi berendezés volt beépítve, addig egy 2010 után készült esetében ezek száma már lényegesen több. Egy EGR-szelep, egy katalizátor, egy részecskeszűrő, egy légzsákkábel tíz év használat után várhatóan cserére szorul, amit az importőrök általában el is végeznek, ám ennek díja is beépül az eladási árba.

A vírusjárványra tekintettel néhány kereskedő felkínálta az online vásárlás lehetőségét. Az elnök ezt egyedi jelenségnek tartja, megbízhatóságát pedig nem tudja megítélni, mondván: az autóvásárlás nem igazán emelhető át a virtuális térbe. Minthogy nem kevés pénzről van szó, az autó-adásvétel bizalmi kérdés. Megnyugtató azonban, mondja, hogy a kilométeróra-manipulációk száma az utóbbi években drasztikusan visszaesett – bár ügyeskedők mindig akadnak. A régóta Magyarországon lévő autók esetében mindenesetre 2010–2012-ig visszakövethetőek a műszaki vizsgákon rögzített kilométer­állások, és iránymutató ez az importból bekerülő autók 90 százalékára is. A vevőt partnerként kezelő kereskedőtől a vásárló segítséget kap az előélet feltérképezésére. Megismerheti az autót követő dokumentációkat – ide tartozik a külföldi forgalmi, a szervizkönyv, az online felületeken elérhető információk –, de támogatást kaphat akár egy megfelelően felkészült szervizben végzett állapotfelmérés keretében is.

– Fontos hangsúlyozni, hogy olyan cégtől, magánszemélytől vásároljanak gépkocsit, akinek a neve az adásvételi szerződésben szerepel, mert az eladó jogi vagy műszaki probléma esetén csak ebben az esetben kérhető számon – hívja fel a figyelmet Fojt Attila. – A használt autóra ugyan nem szokás garanciát vállalni, de a rejtett hibák orvoslására szolgáló szavatosság egy év távlatában mindenkit megillet. A panasz létjogosultságát az első fél évben az eladónak, a másodikban a vevőnek kell bizonyítania.

Válasszon megbízhatót!

Persze, ha van kihez fordulni. Az 5000 vállalkozóra taksált használtautó-kereskedői csoport 5-10 százaléka ugyanis a tapasztalatok szerint 4-5 hónap működés után jogutód nélkül megszűnik. Ezt a nepperkört a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete nem tartja számon, ezért csak azt tudják ajánlani: azoknak a kereskedőknek szavazzanak bizalmat a vevők, akikről tudják, hogy évek óta megbízhatóan működnek a piacon.

(A borítóképen: Kaltner Gergő és Szabó Norbert egy BMW-t nézeget az egyik szerencsi kereskedésben. A használtautó-piacon jobb és rosszabb hónapok váltják egymást)