Beruházókra várnak a rozsdaövezetek

Borsod-Abaúj-Zemplén rozsdaövezetekben gazdag vidék. A rendszerváltás után tönkrement gyárak elhagyott területei, az ott álló épületek, a raktárak és csarnokok hasznosíthatósága lassan három évtizede okoz fejtörést az egykor nehézipari központ szerepet betöltő településeken.

A helyzet rendezését sok esetben hátráltatja az ingatlanok nehezen átlátható tulajdonviszonya, a hiányzó vagy idővel használhatatlanná vált infrastruktúra, és nem utolsósorban a máig elmaradt környezeti kármentesítés.

De nem váltak általánossá az évtizedekkel ezelőtt még szorgalmazott barnamezős ipari beruházások sem, miután egy elhagyott üzemterület kármentesítéssel egybekötött újraindítása, megfeleltetése a környezetvédelmi előírásoknak nagyságrendekkel magasabb befektetéssel jár, mint egy zöldmezős építkezés.

A települések lepusztult területeinek a hasznosítására, városképi helyük átgondolására most újabb lehetőség nyílik: a kormányzat gazdaságélénkítő intézkedései között szerepel, hogy ezekben a zónákban elérhető árú új lakások építését ösztönző otthonteremtési program indulhat.

A beruházók számára vonzó lehet nemcsak az, hogy az építkezések, fejlesztések egyszerűbb, gyorsabb engedélyeztetési eljárás alá esnek majd, hanem az is, hogy az itt létesülő lakóingatlanok után kedvezményes, 5 százalékos áfát kell fizetniük a vásárlóknak, míg a lakásbérlet áfamentességet kap.

A fejlesztési célpontokról rozsdaövezeti térkép készül, amelyet az önkormányzatok véleményét kikérve rajzolnak meg, kijelölve ezzel a kedvezményezett területeket.

Az elhagyott gazdasági épületek újrahasznosítására Miskolcon főként a megfelelő infrastruktúrával ellátott, közlekedéssel jól megközelíthető városrészeiben került sor az elmúlt évtizedekben. Azokon a területeken, amelyek szerves részévé váltak a város életének: ilyen a Gömöri pályaudvar környéke, ahol az egykori gabonaraktárak helyén magánberuházásban épült lakópark. Szálloda lett a József Attila utcában álló hajdani munkásszállóból. A Lorántffy utcában, a kenyérgyár melletti munkásotthonból társasház. Az Észak-Kiliánban, a tejgyár egykori vendégházának helyén ma lakópark áll.

Térkép már van

A telepfelszámolás nyomán azonban értékes városi területek maradtak parlagon, és állnak közel másfél évtizede üresen a József Attila – Szondi György utca sarkán és a Békeszállón. Hasznosításra vár a Tiszai pályaudvar melletti egykori vasutastelep, a számozott utcáknak a diósgyőri stadion felé eső része éppúgy, mint a diósgyőri kohászat és környéke. Egyes vasgyári épületek oktatási célú hasznosítására ugyan több kísérlet is történt, huzamosan azonban csak a Factory Aréna fenntartói tudták megvetni a lábukat.

– Hivatalos nyilvántartása nincs Miskolcon a rozsdaövezeti vagy barnamezős területeknek, de még pontos jogszabályi definíciója sincs a „rozsdaövezet” fogalmának. A kormányhatározat szerint szeptember végére születnek meg a jogszabálytervezetek, amelyek ezt tisztázzák – mondja Szunyogh László, a város főépítésze, aki úgy gondolja: a fogalom pontos meghatározásának ismeretében derülhet ki, milyen körben érdemes területi jegyzéket készíteniük. – Mindettől függetlenül a kollégáimmal összeállítottunk egy térképet, amely jó kiindulási alap lehet a jogszabályok megjelenése utáni helyzetben. Ezen megpróbáltuk számba venni a már felhagyott, illetve a szerintünk alulhasznosított ipari, közlekedési és a koloniális jellegű lakóterületeket, amelyek között találhatóak nagy gyár­területek és ipartelepek éppúgy, mint kisebb ingatlanok.

Túlnyomórészt magántulajdon

Kimutatás arról nem készült, hogy a listájukra került ingatlanok közül mennyi a városi tulajdon, de a főépítész ismeretei alapján ezek túlnyomó része magántulajdonban van. Ez megfelel annak a kormányzati szándéknak, amely elsősorban a magántőkét kívánja bevonni a programba.

A kérdésre, hogy a város településfejlesztési, városrehabilitációs elképzeléseit mennyiben befolyásolja a rozsdaövezeti területek hasznosítását segítő program, Szunyogh László elmondta: a rozsdaövezeti iparterületek jelenleg is iparterületekként, míg a lakóterületek lakóterületekként szabályozottak a rendezési tervekben.

A jogszabályok megszületése után jelentkező igények függvénye, hogy változtassanak-e a jelenlegi besorolásokon.

– Miközben Miskolc lakossága az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, azért igény van lakóingatlan-fejlesztésre, aminek helyszínét mindinkább a város szélein találják meg a beruházók. Ezért is üdvözlendő a kormányzati szándék a kihasználatlan területek életre keltésére – fogalmaz a főépítész. – Ráadásul ezek az ingatlanok sokszor környezeti problémákkal, szennyezésekkel terheltek, így ez a probléma is megoldódhat. Ahol még most is jelentősebb termelés zajlik, ott meg kell vizsgálni, megfér-e egymás mellett a két különböző, a lakó- és a gazdasági funkció, illetve jól el kell majd különíteni egymástól a két területet.

Érdeklődés még nincs

Megtudtuk: jelentősnek mondható befektetői érdeklődést a barnamezős területek iránt a rendelet megjelenése óta nem tapasztaltak az önkormányzatnál. Ettől függetlenül Szunyogh László úgy gondolja, hogy az 5 százalékos áfa, a fejlesztésre alkalmas ingatlanok fekvése, valamint az ipari környezetben építhető loft lakások romantikája elég vonzó lesz ahhoz, hogy számottevő beruházói igény jelentkezzen Miskolcon is.

A kérdésre, szándékában áll-e a városnak, hogy befektetőként maga is részt vegyen ebben az akár bérlakásépítésre is alkalmas programban, a főépítész úgy válaszolt: a kormányzat elsősorban a magántőkét célozza meg, így még nem tudható, milyen szerephez juthatnak ebben az önkormányzatok, amelyek természetesen érdekeltek a terv sikerében.

(A borítóképen: Romlásában is szép példa az ipari kultúra értékeire az egyedi gépgyár a vasgyárban)