Drága a gyümölcs, de nem a termelőnél van a haszon

Természetesen nagy a szórás, hiszen nagyon sok multinacionális bevásárlólánc tud élni az extra kedvezményekkel, de ha az átlagos piaci árakat vesszük alapul, akkor is kijelenthetjük, hogy most drágábbak az idénygyümölcsök, mint egy esztendővel ezelőtt. Ebben szerepe lehet a koronavírus-járványnak, amely alaposan felborította a hagyományos értékesítési formákat, de ez egyáltalán nem boldogítja a vevőt a pénztárnál.

Drága a zöldség és főleg a gyümölcs – leginkább a boltokban és a piacon. A termelők ugyanis a legtöbb esetben csak kevésbé érzik az idén nyáron, a vásárlók által tapasztalt áremelkedést.

A szakemberek szerint egy igencsak összetett helyzet alakult ki a zöldség-gyümölcs ágazatban, amely a koronavírus-krízis hatásaiból, az export és az import átalakulásából, időjárási tényezőkből és a munkaerő biztosításának kérdéséből adódott össze.

A piac majd szabályozza

A szakemberek egyértelműnek tartják, hogy akik kevesebb munkaerőt igénylő és az időjárási hatásoknak kevésbé kitett módon termelnek, azok képesek biztosítani a folyamatos áruellátást.

Megyénkben azonban még kevés termelő tudja biztosítani ezeket a feltételeket. Viszont a mostani magas árakat olyan anomáliának tekintik az Észak-Magyarország által megkeresett szakemberek, amelynek hamarosan rendeződnie kell, hogy mind a kereskedők, mind a termelők és nem utolsósorban a vevők is megnyugtatóan megtalálják számításukat. Mert egyre több vásárló mondja azt, hogy inkább lemond a friss gyümölcsről, hogy ne kelljen nagyon mélyen nyúlnia a pénztárcájába.

A gyümölcstermelőknek hosszú távra tervezve el kell gondolkodniuk: a nyomott termelői árak miatt egyre inkább felértékelődnek a költségcsökkentő beruházások, valamint azok a technológiák, amelyek piacképesebb, szebb, jobban eladható zöldség-gyümölcs termelését biztosítják.

Kőkemény elvárások

A koronavírus-járvány első hulláma idején elrendelt korlátozások miatt idén alaposan megcsappant a mezőgazdaságban alkalmazható élő munkaerő mennyisége. A mezőgazdasági munkákkal pedig – különösen a betakarítás idején – nem lehet spórolni. Ha le kell szedni mondjuk az epret, akkor az nem várhat napokat.

Ha egy-egy termelő megpróbálja gépekkel, berendezésekkel kiváltani az élő munkát, akkor komoly beruházásokra, azaz pénzkiadásra kényszerül. A beruházás,

az extenzív termelési módozatoktól az intenzív felé történő elmozdulás mindenképpen jó irány. Ha hosszabb távon gondolkodik az ember: a gazdasági krízisek és az időjárási anomáliák is elsősorban a külső hatásoknak jobban kitett, szabad földi termelést folytató szereplőket érintik negatívan. Ezek néha olyan súlyosak is lehetnek, hogy némely termelő feladni kényszerül tevékenységét. Idén nyáron nagyon sok gönci baracktermelő jutott ilyen állapotba, amikor azt látta, hogy egy fagy nyomán a teljes termése megsemmisült.

Az intenzív, a környezeti és piaci kockázatok ellen védettebb termelést folytató mezőgazdasági szereplők ugyanakkor hosszabb távon biztosabban számíthatnak beruházásaik megtérülésére.

Ez különösen az időjárási kockázatokat tekintve vehető biztosra.

Vedd a hazait!

A klímaváltozás miatt sajnos arra kell számítani, hogy az elkövetkező években, évtizedekben az időjárási szélsőségek, így a jég- és fagy­kár, az aszály vagy éppen a belvíz miatt jelentkező nehézségek mind súlyosabbak és gyakoribbak lesznek. Ezek kiküszöbölése vagy legalább enyhítése hosszabb távon egyértelmű piaci előnyt biztosít azoknak a szereplőknek, amelyek hajlandóak beruházni a termelőeszközökbe.

A tízezrek által művelt mezőgazdaság – számítások szerint – összegészében 25 millió embert képes éves szinten élelemmel ellátni hazánkban. Szakemberek azt mondják: a nagy kereskedelmi láncok azonban zömében nem magyar tulajdonban vannak, ezért elsősorban külföldi zöldséget és gyümölcsöt árulnak nagy mennyiségben.

A jóval a szezon előtt külföldről behozott gyümölcsök rontják a magyar termékek üzletét, állítják a magyar termékek vásárlását támogató promóciók.

Szakemberek állítják: komoly gond, hogy mire a magyar termékek a boltokba kerülnek, a vásárlók a korábbi rossz ízű külföldi termékeken alapuló negatív tapasztalatok miatt nem nyúlnak a polcokra kerülő magyar zöldségek és gyümölcsök után. Ezért kell jelezni, hogy magyar árukról van szó, és arra biztatni a vevőt, hogy ezeket keresse.