Ez történt a megyénkben az elmúlt 5 évben november 8-án

2019.11.08.

Még kiadó a szellempatikává vált Aranyszarvas

Az egykori patikáról legutóbb az elmúlt év májusában írtunk, és a helyzet azóta is ugyanaz. Az üzlethelyiség továbbra is kiadó, ezt több tábla is hirdeti, tavalyhoz képest csak annyi változott, hogy a belső teret most már az ablakra ragasztott papírlapok rejtik el a kíváncsi szemek elől.

2018.11.08.

Az alapítvány is segíti Margarita gyógyulását

Egymillió forinttal segítette a közelmúltban Buncsák Margarita gyógyulását a fővárosi székhelyű Horváth Béla Alapítvány. Margarita, akiről lapunkban már többször írtunk, még csak 6. osztályos, de már sok-sok szenvedésen és küzdelmen van túl. Tízéves sem volt, amikor szarkóma miatt amputálni kellett a bal lábát lábszárközéptől. Az édesanyja egyedül neveli őt, és nem tud folyamatosan dolgozni, hiszen kislányát továbbra is rendszeresen kezelésekre kell vinnie. A kiadások viszont jelentősek, hiszen drágák a gyógyszerek, az utazás, a lakhatás, a mindennapi megélhetés, a művégtagot pedig bizonyos időközönként cserélni kell. Ez utóbbi szintén komoly összegbe kerül. A 2008-ban, Horváth Béla által létrehozott alapítvány figyelmét egy újságíró hívta föl a kislány történetére, aki olvasta az egyik róla írt cikkünket.

2018.11.08.

Videó: Bolyongás a föld alatt… A borsodnádasdi labirintus

2017 októberében, hosszas szervezés, és engedélyeztetés után az Urbex Hungary csapata bejárta Borsodnádasdon a temető alatti labirintusnak elnevezett járatrendszert. A bejárása során megnézték a becslések szerint több mint ezer méter hosszú, több szintes járatrendszert. A labirintus eredetéről a helyiek sem tudnak sokat, egy 18. századi feljegyzés már megemlíti, ezért nincs kizárva, hogy az építmény török-kori. Egyet biztosan kijelenthetünk: a labirintus járatai a hajdani Pannon-tenger partvonalán rétegződött homok alkotta domb mélyében húzódnak. Megfigyelhető, hogy a járatokat az akkori kor szakemberei precízen, ék alakúra vájták, szabályosan, egyenesen. Több helyen azonban már ezt az ék alakú formát az idő vas foga kedvére-módjára formálta át, leszakadtak, beomlottak.

Ha valóban igaz a feltételezés, hogy a járatrendszer keletkezése a török időkig visszanyúlik, akkor bátran kijelenthetjük, hogy ez a mesteri munka évszázadok múltán is szinte eredeti állapotú. A rendszert egy több fős csapattal járták be, köztük két szakértő személlyel, Regős József barlang és helytörténeti kutatóval, illetve Kelemen Kristóffal az ózdi Helytörténeti Múzeum szakemberével.

2017.11.08.

21 milliárdos kincs rejtőzik Tolcsván

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Tolcsván jelentette be, hogy a kormány a Nemzeti Borkincstár Program keretében közel 1,5 milliárdot biztosít a világon egyedülálló tolcsvai borászati kincs borszakmai vizsgálatára, kezelésére, valamint a tárolás feltételeinek javítására, a bemutathatóság lehetőségeinek előkészítésére. A tolcsvai Szirmay-Waldbott kastélyban megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, a világszerte páratlan nemzeti borvagyonként emlegetett borgyűjtemény – amelynek legrégebbi tétele az 1860-as évekből származik – jelenleg 390 ezer palackot tartalmaz és becsült összértéke megközelítheti a 21 milliárd forintot. A tolcsvai bejelentésen dr. Kiss Eliza, a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztosa elmondta, a kétéves program keretében a borvagyon egy részét szeretnék majd látogathatóvá is tenni.

2017.11.08.

Díjat ért idén a Térerő

Az Év Közösségi Kezdeményezése Díj idei nyertese a Térerő Közösségi Alapítvány lett, amely 1531 szavazattal nyerte az internetes szavazást.

A díjat december 7-én vehetik majd át. Az alapítvány 2016 augusztusában jött létre, a tizenegy fős kuratórium tagjai lokálpatrióták, akik arra szövetkeztek, hogy változást, fejlődést idézzenek elő Miskolcon. Céljuk, hogy a támogatandó szervezeteket, kezdeményezéseket összehozzák a támogatókkal.

2016.11.08.

Interjú: Bródy Jánossal

Béres Szabi beszélgető partnere a Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró Bródy János volt, aki mesélt a kezdetekről és miskolci élményeiről is az olvasóknak.

2015.11.08.

Egyszerűen beleszeretett a lufiba

Meg lehet tanulni, de a legfontosabb, szeretni kell – kezdi egy jó tanáccsal Répászki Roland. S mindezt a lufihajtogatás kapcsán javasolja nekünk. Érdemes rá hallgatni, hiszen, ha valaki, hát ő mindent tud erről a „szakmáról”. Igaz, még alig több mint egy éve kezdett el lufihajtogatással foglalkozni, de már versenyt nyert, és vasárnap egy újabb megmérettetésre utazik, ezúttal egy belgiumi rendezvényre. Ezért a héten már sűrű volt a programja, hiszen gyakorol egész nap, így mi is két figura elkészítése közben kérdeztük a bajnokot.

„Amikor édesanyám 50 éves volt, én 30 éves, akkor szerettünk volna különleges kellékeket vásárolni az alkalomra, de nem találtunk ilyet Miskolcon. Akkor édesanyámnak jött az ötlet, partikellékes üzletet kell nyitni. Megnyitottuk, én pedig tavaly április 1-jén elkezdtem életem első lufitekerő tanfolyamát. Ott fogtam először modellező lufit a kezembe” – mesélt a kezdetekről Roland. Azóta persze több ezer lufin van túl, és kiderült, van tehetsége ehhez.

„Soha nem gondoltam, hogy meg tudom csinálni, hiszen inkább műszaki beállítottságú vagyok, gépészmérnök a végzettségem. Igaz, dolgoztam ablakosként, asztalosként, de egyik sem kötött le hosszútávon. De a lufizás előhozta a rejtett képességeimet” – teszi hozzá. Majd így fogalmaz: „Beleszerettem a lufiba”. Olyannyira, hogy Roland táskájában mindig van egy-két lufi, ha hirtelen kellene. Egyrészt, így mindig tud gyakorolni, és ahogy meséli, meg is nyugtatja, ha léggömbből készíthet valamilyen figurát.

2015.11.08.

Videó: Amikor csákánnyal verték szét a Centrum előterét

Amikor még megengedett volt a cigarettázás a megyei könyvtárban a folyóiratok között, a belvárosban viszont sokszor csak „a csákány volt a megoldás”, hogy épüljön, szépüljön a város. Ilyen volt Miskolc 1970-ben. Részlet a Borsodi tájak című 1970-es dokumentumfilmből.

2015.11.08.

Egyszer majd kollégáink lesznek

Besenyei Balázs egyike azoknak a fiataloknak, akik szerkesztőségünkbe látogattak a közelmúltban, hogy filmet forgassanak a szerkesztők és újságírók munkájáról. De nemcsak ők voltak kíváncsiak ránk, hanem mi is szerettük volna megismerni őket. Kiderült, Balázs mezőkövesdi, de most egy kicsit egri is, hiszen az Eszterházy Károly Főiskola kommunikáció és médiatudományok szakos hallgatója. A feladatuk az volt, hogy 2-szer 20 perces filmet forgassanak két szerkesztőségben, és azokat, akár egy-egy házi dolgozatot, adják be a főiskolán.