Nem leszünk fiatalabbak

Szellemi frissesség megőrzéséhez szükséges alkalmak, sportolási lehetőségek, a közösségi életben való részvétel a legfontosabb elemek közé tartoznak, ha idősügyi politikáról beszélünk. Dr. Ábrahám Katalin a tizenkét főből álló Idősek Tanácsának, amely országos hatáskörű testület, a tagja és az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület egyik budapesti szervezetének elnöke. Többek között arról kérdezzük, hogyan látja az idősek helyzetét ma Magyarországon.

A tavasszal, a koronavírus-járvány első hulláma idején bevezetett vásárlási sávot bevezették most a második hullám idején is. Néhány hét múlva azonban felfüggesztették. Hezitálás ez a kormány részéről?

Az Idősek Tanácsában, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök úr az elnöke, többször beszéltünk az idősek vásárlási sávjáról. A nyugdíjasok közössége rendkívül differenciált, ezért különböző vélemények és hozzáállások vannak. Azoknak, akik tartanak a vírustól, biztonságot szerettek volna. Másoknak, akik nem félnek annyira, fontosabb volt, hogy ne legyenek bekorlátozva. Érthető azonban, hogy a karácsonyi időszakban, a generációk ne korlátozzák akadályozzák egymást, nem is beszélve az üzletek rövidebb nyitvatartásáról. Érthető tehát: azért, hogy ne legyen zsúfoltság az üzletekben, az a döntés született végül, hogy az ünnepek előtt felfüggesztették az idősek vásárlási sávját.

A kormányzati intézkedések az első hullám idején ráirányították az össztársadalom figyelmét az idősekre. Hiányzott ez a figyelem?

Az idősek veszélyeztetettebbek, és most, amikor tömegesek a megbetegedések, akkor is azt látjuk, hogy a fiatalok könnyebben vészelik át a betegséget. Mindenképpen fontos az életkorok közötti szolidaritásra ráirányítani a figyelmet, és megkímélni az időseket, hogy a fiatalok sokáig együtt lehessenek nagyszüleikkel.

Nem hiányoznak az unokák a korlátozások miatt?

Dehogynem! Mindenkinek hiányzik a család. Hiába vannak a lehetőségek a digitális eszközök segítségével a kapcsolattartásban. Hiányzik, hogy az unokákat átöleljük. A találkozásoknak egyébként is immunerősítő hatásuk van.

Hogyan látja, mire van szükségük az időseknek?

A megbecsülésre, hogy ne legyenek ellenségesek a fiatalabb generációk az idősebbekkel, hogy tiszteljék a korunkat. Nem tudunk mindent olyan szinten teljesíteni, mint korábban. De szükségünk van a törődésre, arra, hogy meghallgassanak bennünket.

A 13. havi nyugdíjat folyamatosan visszaépíti a kormány. Örülnek ennek?

Mindenképpen. Az idősek között sokan vannak, akik kisnyugdíjasok, vagy az átlag körüli nyugdíjból élnek, és nehezen jönnek ki hónapról hónapra. Szeretnénk többet adni az unokáknak, a családnak. Egyébként a nyugdíjas társadalom differenciált, és nem mindegy, hogy ki mikor ment nyugdíjba. Akik például a kilencvenes években mentek nyugdíjba, azoknak nem túl jó a nyugdíjuk. A 13. havi nyugdíj komoly segítség.

Az Európai Unióban és a nyugati társadalmakra jellemző az idősödő társadalom. Hogyan tudnak aktívak maradni?

Jó egészség kell, ez az elsődleges. Ha valaki betegségekkel küzd vagy mozgásában korlátozott, nehezen tud részt venni a közösségi programokban. Beszűkül a tudata, csak az orvosi körökben, az egészségügyi szolgáltatóknál, orvosi rendelőkben, gyógyszertárakban fordul meg. Az is elengedhetetlen, hogy ne magányosodjon el valaki azért, mert idős, és hogy legyenek kapcsolatai a hasonló korú társakkal, fiatalabbakkal. Közös programokat szervezünk, kimozdulunk. A legfontosabb, hogy meg kell őriznünk a nyitottságunkat a külvilág felé. Olyan tevékenységekbe foghatunk, amelyet korábban aktív dolgozóként, gyermekes családfenntartóként nem tudtunk megtenni. Kedvezményeket is igénybe tudunk venni a kulturális intézményekbe, színházakba, múzeumokba. Érdemes elmenni ezekre a helyekre, és mivel nagyon sok látványosság megújul, ezeket a helyeket is érdemes újra és újra felkeresni. Feltöltik az embert az új ismeretek, az új élmények.

A közelmúltban hallottam, hogy egy kutatás szerint az ember 54 éves kor felett elveszti a motivációját.

Nagyon rossz lenne, ha ez így lenne. Szerintem nem lehet általánosítani. Az ember 60 éves kor felett is talál feladatot, vannak ambíciói. Én is 60 évesen kezdtem bele egy főiskolába. Minden életkorban kellenek célok és feladatok ahhoz, hogy értelmes életet tudjunk élni.

Az aktív élethez hozzátartozik a sport is?

Feltétlenül. Habár nem könnyű kimozdítani az időseket, pedig szükség van az egészségi állapotnak és a kornak megfelelő mozgásra. Vannak viszont lelkes hívei a gyaloglásnak, vízi tornának, az Etka-jógának. Ki miben leli örömét, azt kellene csinálnia, ahhoz igazodva, hogy 60 éves kor felett már egy kicsit az ízületi és a mozgásszervi bajok is előjönnek, ezért, aki fájdalmat érez, az kerüli a sportot. Pedig, ha tudatosan rábeszéli az ember saját magát, a mozgásnak mindenképpen jó hatása van az életünkre.

Tudományos kutatások igazolják, hogy az aktív idősödéshez hozzátartozik a szellemi frissesség megőrzése is. Hogyan látják, az idős szervezetek segítik ebben a szépkorúakat?

A szellemi frissesség megőrzése sarkalatos része a programjainknak. Nálunk, abban a szervezetben, amelynek én vagyok az elnöke, ez úgy történik, hogy minden hónapban meghívunk egy előadót az élet bármely részéről, aki először tart egy előadást, utána pedig beszélgetünk a témáról. Egyébként nem csak az idős szervezetek segítenek a szellemi frissesség megőrzésében, hiszen számtalan lehetőség adódik arra, hogy az idős korban fenntartsuk a szellemi frissességet. Előadásokra, konferenciákra lehet járni, az egyetemeken is vannak időseknek szervezett kurzusok, amelyekről sokan akár nem is tudnak. Kellemesen be tudjuk pótolni mindazt, amelyre fiatalabb korunkban a munka és a család mellett nem volt időnk.

Lehetőségük van az időseknek arra is, hogy nyugdíj mellett dolgozhassanak. Hogyan érzik magukat a munkahelyeken? Van feszültség a fiatalabbak

és az idősek között?

Nem lehet általánosítani, mert nem vagyunk egyformák. Egyebek mellett azonban a korszellem azt sugallja, hogy túlhaladott az a tudás, amelyet az idősek, a nagyszülők tudnak, ezért nincs szükség az idősekre. Pedig az élettapasztalatunkkal tudunk segíteni. Alapvetően nevelés és a családban megélt értékek kérdése, hogy milyen véleményt és álláspontot hoznak és hordoznak a fiatalabb generációk. De a médiának is nagy szerepe van abban, hogy az idősek felé a szolidaritást és a megértést szorgalmazza.

Feszültség adódhat abból is, hogy az idősek egy hirtelen kialakult digitális világban „közlekednek”, és olyan gondokkal küzdenek, amelyek a fiatalabbaknak természetesek és magától értendőek. Nehéz az időseknek ez a digitális világ?

Messze nem általános, hogy az idősek a digitális eszközöket használni tudják vagy egyáltalán igénybe tudják venni. Annak ellenére, hogy évek óta sok tanfolyam indult az időseknek, amely a számítógép-használatot tanítja-oktatja, hogy ebben a digitális világban a szépkorúak is helyt tudjanak állni. Vannak, akik kategorikusan elzárkóznak tőle, mert egyszerűen félnek. Sokan azért nem használják a digitális eszközöket, mert nem akarják terhelni az unokákat. Igen, meglepő, de az unokák magyarázzák el a digitális világot a nagyszülőknek. Az biztos, az a társadalmi törekvés megvan, hogy az idősek is jól érezzék magukat, de kell a fogadókészség az idősek részéről is. Erőszakkal nem lehet ezt a kérdést megoldani. A járvány ebből a szempontból jelentősen gyorsított ezen a folyamaton. Most karácsony idején sokan használják az e-mailt, a közösségimédia-felületeket, hogy egy-egy lélekemelő karácsonyi gondolatot elküldjenek a családjuknak, a barátaiknak, az ismerőseiknek.

Ha már az üzenetekről esett szó, milyen ünnepi gondolatot osztana meg lapunk olvasóival és a fiatalabb generációkkal?

Már-már közhelyes azt mondani, nehéz ez a karácsony, mert korlátok közé van szorítva. De úgy is nézhetjük, hogy adódik lehetőség átgondolni a helyzetünket, életünket és reménykedni abban, hogy jövőre nem marad így. A fiatalabbak felé talán az lehet a legfontosabb, amin érdemes elgondolkodniuk: egy nappal sem leszünk fiatalabbak. Közülük is biztosan nagyon sokan meg fogják érni az időskort, és gondoljanak arra, hogy nekik mi esne majd jól, amikor idősek lesznek.

(A borítóképen: A szellemi frissesség és a világra való nyitottság megőrzését az idős korban elengedhetetlennek tartják az idősügyi szervezetek)