A járványtól terhelt környezetben is jól helytáll a Miskolci Törvényszék

A 2020-as év a Miskolci Törvényszéket is nagy feladatok elé állította, azonban a járványhelyzet okozta nehézségek sem okoztak fennakadást, sőt. Ezekről is beszélgettünk dr. Tuzáné dr. Papp Szilviával, akit az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a Miskolci Törvényszék bírói karának többségi támogatása mellett 2020. október 1. napjától nevezett ki a Miskolci Törvényszék elnökévé.

Hogyan került a jogi pályára, miért választotta ezt a hivatást?

A gimnáziumi történelem­órák hangulata, a tanár úr történetei varázsoltak el és irányítottak a jogi pálya felé. Mivel a családomban, felmenőim között jogász nem volt, így azt mondhatom, hogy a régmúlt eseményei és összefüggései iránti érdeklődésemnek volt meghatározó szerepe a pályaválasztásban. Hálával emlékszem vissza a Miskolci Egyetem jogi karának professzoraira is, akiknek előadásain jogászgenerációk nőttek, nőttünk fel, és tanultuk meg hivatásunk alapjait.

Hogyan alakult a karrierje?

Már egyetemistaként sokszor megfordultam a bíróságon, mindig elbűvölt az ódon falak, a tárgyalótermek hangulata, azonban tanulmányi szerződésemnek eleget téve az egyetem után egy nagyvállalat jogi előadójaként kezdtem dolgozni. Néhány év elteltével, 2001 szeptemberében kerültem az akkori Miskolci Városi Bíróságra, bírósági titkári munkakörbe, ekkor főleg végrehajtási ügyeket intéztem. Közben megszereztem a családjogi szakjogász másoddiplomámat, majd 2011-ben kaptam meg a bírói kinevezésemet. A polgári jog számos területén ítélkeztem, de referádámat leginkább a családjogi, dologi jogi perek tették ki. Az ítélkezési feladataim mellett meghívott előadóként oktattam az egyetemen, részt vettem a bírósági fogalmazók gyakorlati felkészítésében és képzésében, és szívesen osztottam meg tapasztalataimat bírótársaimmal is a nekik szervezett konzultációkon. Évek óta tagja vagyok a Miskolci Törvényszék Bírói Tanácsának, ez évben pedig az Országos Bírói Tanács póttagjává választottak. Vezetői feladatokat először 2017-ben kaptam, egy esztendőn át a Miskolci Járásbíróság polgári csoportvezető-helyettese, majd – idén októberi kinevezésemig – a Miskolci Járásbíróság polgári csoportvezetője voltam. Vezetői teendőim mellett fontosnak tartottam és tartom ma is a szakmai munkát, ezért – ahogy az igazgatási feladataim engedik – a jövőben is szeretném minél gyakrabban magamra ölteni a bírói talárt.

Milyen érzés volt, amikor kinevezték a Miskolci Törvényszék elnökévé?

Hatalmas elismerésként, nagyszerű lehetőségként és elmondhatatlan felelősségként éltem meg a kinevezésemet. Hogy mit is értek ezalatt? Egyrészt az elmúlt évek munkájának elismerését jelentette számomra, hogy a vezetői pályázatomat a törvényszék bírói karának jelentős hányada támogatta. Ugyanakkor a Miskolci Törvényszék elnökének lenni egyúttal lehetőség is a pályám során összegyűjtött tapasztalatokból táplálkozó, a szervezet és munkatársaim érdekében álló jobbító szándékú tenni akarásra.

Milyen tervekkel látott munkához?

A végére hagytam a legszebb és a legnehezebb feladatot, a jó vezetővé válás felelősségét. Tudom, hogy a vezetés­elméletet iskolában is lehet tanulni, én mégis abban hiszek, hogy abból lesz jó vezető, aki az élete során sok követendő példát lát maga előtt az élet minden területéről. Úgy érzem, nekem ez megadatott. Édesapámtól megtanultam, mit jelent a vezetői szolgálat, mennyire fontos a hitelesség, és a bírói szervezetben töltött évek tapasztalásai is hasznos is­meretekkel gazdagítottak. Mára már tudom, hogy egy igazán jó vezető képes felismerni azt, hogy egy szervezeten belül bár eltérő végzettséggel és munka­körben dolgoznak a kollégák, de az emberi érzések és az egyéni döntést igénylő helyzetek a betöltött pozíciótól függetlenül egyformák. Ezért ha egy döntés kihatással van egy ember sorsára, arra mindig nagyon oda kell figyelni. Hiszek abban, hogy egy jó vezető nyitott, empatikus, kiegyensúlyozott, diplomatikus ember. Enélkül nem megy. Minden egyéb vezetői képesség és megfogalmazott célkitűzés csak ezt követően jöhet szóba. Ezért ennek az elérését tűztem ki magam elé célként, személyes terveim között ez a legfontosabb.

Hogyan alakult a 2020-as év a Miskolci Törvényszéken?

Az elmúlt esztendő, ahogyan valamennyiünk életében, a törvényszék működését tekintve is különleges volt. Az új koronavírus megjelenése, a járvány elleni hatékony védekezés feltételeinek biztosítása napról napra újabb feladatok elé állította a szervezetet. A kollégáim azonban ebben a nehéz helyzetben is maradéktalanul helytálltak. A megye bíróságain folyamatos volt az ügyintézés, a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket az ítélkezés minden területén kihasználtuk, a kitűzött tárgyalások nagy részét megtartottuk. Hozzájárult ehhez az Országos Bírósági Hivatal segítségével kiépített távmeghallgatási rendszer is, mely ma már a megye valamennyi járásbíróságán rendelkezésre áll, lehetővé téve a személyes megjelenés nélküli tárgyalásokat.

Nagy szerepet kapott a személyes megjelenés nélküli eljárás?

Csupán néhány szemléletes adatot említenék: megyénkben az év első kilenc hónapjában 1190 távmeghallgatást tartottunk, melynek keretében csaknem 1200 ügyfelünk meghallgatására került sor. A civilisztikai ügyekben e mellett hónapról hónapra emelkedett a Skype-kapcsolat útján megtartott tárgyalások száma. Szintén az Országos Bírósági Hivatal támogatásával biztosítottuk a kollégák számára a magas szintű szakmai munka tárgyi feltételeit is. Mára minden bírótársam rendelkezik azokkal a korszerű infokommunikációs eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a személyes jelenlét nélküli eljárást és a munkahelyen kívüli munkavégzést. A bíróság munkatársai az ítélkezést támogató rendszeren keresztül irataikhoz elektronikus formában bárhol, bármikor hozzáférhetnek, akár számítógépeiken vagy okostelefonjaikon keresztül is. Az elmúlt időszakban sem maradtak el a tanácskozások, képzések, azokat a digitális térben tartottuk meg. Az online értekezletek által az ország különböző pontjain élő és dolgozó kollégáinkkal egyszerűen és gyorsan megoszthattuk tapasztalatainkat, ezáltal a veszélyhelyzet adta kihívásokra időszerűen és hatékonyan tudtunk reagálni.

Mennyire állította nehéz feladat elé a törvényszéket a járványhelyzet, milyen intézkedésekre volt szükség?

A járványhelyzetben számos olyan, elsősorban igazgatási intézkedés vált szükségessé, amelyek először talán mindannyiunk számára szokatlannak tűntek, de utóbb bebizonyosodott, hogy a hatékony védekezés érdekében nélkülözhetetlenek voltak. E tekintetben is sok segítséget kaptunk az Országos Bírósági Hivataltól, melynek köszönhetően már márciusban megteremtettük a bírósági épületekben a kézfertőtlenítés feltételeit, kötelezővé tettük a maszk használatát az ügyintézés és a tárgyalások idejére. Később bevezettük a testhőmérséklet-mérést, ma pedig már minden tárgyalóteremben plexifalak biztosítják a bíróság dolgozói és ügyfelei egészségének megóvását. A megbetegedések visszaszorítása érdekében tett intézkedéseink eredményességének, valamint a kollégák és az ügyfelek fegyelmezettségének kiváló fokmérője volt a bíróságon tapasztalt koronavírus-fertőzések csekély száma. Örömmel mondhatom, annak ellenére, hogy naponta több száz ember fordul meg a bíróságok épületeiben, a törvényszék munkatársai között csak elszórtan és elszigetelt formában ütötte fel a fejét a megbetegedés.

Milyen feladatokat ad a következő év?

Nagy várakozásokkal tekintünk az előttünk álló esztendőre: bízunk a járványhelyzet enyhülésében, és abban, hogy 2021-ben kollégáimmal együtt jó egészségben folytathatjuk tovább feladata­inkat. Le kell vonnunk a járványhelyzet miatt bevezetett intézkedések következteté­seit, a hasznos változtatá­sokat általánossá kell tennünk, be kell építenünk a mindennapi munkába. Gondolok itt például a digitális fejlesztések kiterjedt használatára vagy a távmeghallgatás minél szélesebb körű alkalmazására. Legfontosabb feladatunk továbbra is a megalapozott, időszerű és pártatlan ítélkezés, az igazgatási vezetésnek pedig az ehhez szükséges alkotómunkára lehetőséget teremtő körülmények biztosítása. Ennek megfelelően vezetői céljaim között szerepel a szakmaiság, a tényleges bírói munka középpontba állítása, valamint az elhúzódó ügyek számának további csökkentése. Célom, hogy a Miskolci Törvényszéken és járásbíróságain olyan sziklaszilárd szakmai alapokon nyugvó ítéletek lássanak napvilágot, melyek nem kérdőjelezhetők meg semmilyen szempontból. Abban hiszek ugyanis, hogy minden szakmailag megalapozott ítélet a társadalmi elfogadottság egy-egy építőköve, és így végső soron hatással van az egész bírósági szervezetre.

Mivel foglalkozik szabadidejében, mivel kapcsolódik ki?

Szerencsésnek érzem magam, ugyanis a családom minden tagja támogat a munkámban, pedig vezetői feladataim ellátása szinte folyamatos jelenlétet igényel. A férjem, akivel az egyetemi éveink alatt ismertük meg egymást és csaknem 25 éve kötöttünk házasságot, hozzám hasonlóan a jogi pályán dolgozik, bár ő más hivatást választott magának. A fiam idén kezdte a jogi egyetemet Miskolcon, és ha minden jól megy, a lányom – aki most még középiskolás – néhány év múlva maga is joghallgatóként fogja koptatni az egyetem padsorait. A munka mellett fennmaradó kevés szabadidőmet igyekszem velük tölteni, lehetőség szerint aktív pihenéssel, sporttal. A családdal együtt kirándulunk, túrázunk; ha pedig szeretnék kicsit visszavonulni, leveszem a könyvespolcról az egyik kedves kötetem, és verseket olvasok. Végül pedig, ha megenged még egy személyes megjegyzést, szeretném elmondani, hogy a családom mellett nagyon hálás vagyok a törvényszék minden munkatársának és a bíróság vezetői karának azért a támogatásért, amit hivatalba lépésem óta biztosítanak számomra, elősegítve ezzel is célkitűzéseim sikerre vitelét.

(A borítóképen: Dr. Tuzáné dr. Papp Szilviát mindig elbűvölte az ódon falak, a tárgyalótermek hangulata)