Gyengén sikerült magyarból az írásbeli felvételi

A szülők, a diákok és a pedagógusok is abban reménykedtek, hogy az idei központi írásbeli feladatlapok kicsit könnyebbek lesznek a szokásosnál. Azért számítottak erre, mert a járvány miatt az elmúlt évben az általános iskolák is digitális oktatásra kényszerültek, hol hosszabb, hol rövidebb időre. Azt pedig általános iskolai pedagógusoktól tudjuk, hogy lehet bármilyen fejlett a technika, a személyes találkozást, a személyes magyarázatot nem pótolhatja semmi.

Gyenge eredmények

Javító tanároktól érdeklődtünk, ők mit tapasztaltak, látszik-e az írásbeli eredményein, hogy a most felvételiző gyerekek nehezített körülmények között tanultak.

Orliczki Ágnes, a Herman Ottó Gimnázium magyar-munkaközösség vezetője a nyolcadikosok feladatlapjait javította. (A gimnáziumban a negyedikesek is felvételiztek a 8 osztályos képzésre)

– Nálunk sokkal rosszabb eredmények születtek az elmúlt évekhez képest. Sajnos azt kell mondjam, hogy olyan 25–35 pontot tudtak szerezni a gyerekek, ami magyarból szokatlanul alacsony. Kevés diák tudott elérni 40 pontot, pedig korábban 40 fölötti magyarírásbelivel lehetett bejutni a Hermanba. Úgy tűnik, sok volt a feladat, a gyerekek kapkodtak, sok mindent kihagytak, mert nem maradt elég idejük. A fogalmazást igyekeztek jól megírni, ez sikerült is, de ennek az lett az ára, hogy a szövegértési feladatban például sok választ kihagytak, a logikai, nyelvi feladaton nem volt idő gondolkodni, és a helyesírási feladattal sem igen boldogultak. Azt tudom mondani, hogy az idén nem úgy sikerültek a magyarírásbelik, ahogy azt megszoktuk – állapította meg a magyartanár.

Nehézségek

Hozzátette: a fogalmazás épp a digitális oktatásról szólt. Emellett és ez ellen kellett érveket, valamint ellenérveket felhozni. A gyerekek őszinték, így leírták, hogy nem mindenkinek állt rendelkezésére technikai eszköz, sokszor csak feladatokat kaptak, elmaradt a visszajelzés, és hiányzott a tanári magyarázat. Tehát van, ahol működött a digitális tanítás, de volt, ahol nem. Sok függött attól is, hogy melyik pedagógus mennyire volt felkészült erre, mennyire tudta kezelni a különböző internetes felületeket.

– A gyenge eredmények fő okát azonban abban látom, hogy a nyolcadikosok idei felvételi feladatlapja túl sok olyan feladatot tartalmazott, amiben sok volt a szöveg, ezeket el kellett olvasni, majd értelmezni, de minderre kevés volt a 45 perc – tette hozzá a pedagógus.

A matek jól ment

Hogy sikerült a matematika? – kérdeztük Vass Ivántól, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettesétől, matematikatanárától.

Tőle azt tudtuk meg, hogy a pontszámok azt mutatják, nem lettek rosszabbak a felvételi eredmények az elmúlt évek átlagához képest, sőt a nyolcadikosok néhány ponttal jobb eredményt értek el. Több 48 pontos dolgozat is született a maximális 50-ből. Ebben a gimnáziumban is a nyolcadikosok magyarírásbelije sikerült gyengébben.

– A matematikában viszont nem volt különösebb meglepetés. A megszokott feladat-összeállítás történt, amire a diákok jól fel is tudtak készülni. Sokféle témakört érintett az írásbeli, voltak közöttük logikaiak és kompetenciát mérők is. Úgy gondolom, erre számíthattak a diákok és a pedagógusok is – összegzett a szaktanár.

Nagy csalódást okozott

A szülők és a felkészítő tanárok is szokatlanul nehéznek találták a magyar feladatsort. Az írásbeli után sorban jelentek meg a posztok a közösségi oldalon, hogy mekkora csalódást okozott a gyerekeknek a teszt. Két feladatot különösen aránytalanul nehéznek találtak. Az egyikben egy halandzsa nyelven íródott szövegben kellett felismerni különböző szófajokat és nyelvtani formulákat, a másikban pedig mondatrészek kapcsolatát kellett megfejteni. Ezek nem a könnyebb feladatok közül valók voltak, bár azt is többen megjegyezték a kommentek között, hogy ilyen feladatokkal találkoznak a diákok az általános iskola éveiben, és a felvételire felkészülés során is.

(A borítóképen: A felvételi feladatlapra várva. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy nehéz lesz megoldani)