Vágóhíd lett az állatkerti kifutóból

„December folyamán elpusztult egy fertőzött vaddisznó a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban” – tájékoztatott közleményében az intézmény. „Az ilyenkor minden esetben elrendelt állategészségügyi vizsgálat valószínűsítette, hogy az egyeddel az afrikai sertéspestis (ASP) végzett. A betegséget a környező erdőkből betévedő állatok, esetleg róka vagy holló hurcolhatták be a vaddisznóállományba. Az afrikai sertéspestis gyógyíthatatlan, az állat halálával végződő betegség. A fertőzés továbbterjedése megakadályozásának egyetlen módja az egyedek elaltatása és a szigorú fertőtlenítés” – írták.

Megtudtuk, az állatkert Tanyaházában tartott mangalicák és törpesertések egészségesek, de a járványügyi szabályok miatt szükséges volt az elaltatásuk. Ezt követően teljes körű fertőtlenítés történt, és a járványügyi várakozási idő lejárta után, az ASP-re vonatkozó országos előírások betartásával az állatállományt pótolják. „A betegség sem emberre, sem más állatfajokra nem veszélyes” – írta a Miskolci Állatkert és Kultúrpark december 28-i közleményében. A kár mértékéről, a vaddisznóállomány pótlásáról és a rászánt összegről a miskolci önkormányzatnál is érdeklődtünk, de nem kaptunk választ kérdéseinkre.

Nem mutatták ki

A országos főállatorvos egy nappal később cáfolta az afrikai sertéspestis jelenlétét a miskolci állatkertben. „A laboratóriumi vizsgálatok nem mutatták ki az ASP-t az elhullott vaddisznóban – nyilatkozta dr. Bognár Lajos országos főállatorvos. – Viszont a fertőzés gyanúja miatt, mivel az afrikai sertéspestis rendkívül virulens, azonnal intézkedtek a kollégák és leölték a teljes állatkerti állományt. Ez ténylegesen csak néhány vaddisznót érintett, ugyanis négy állat az ismeretlen eredetű bakteriális fertőzésben pusztult el, ami vérmérgezést idézett elő a szervezetükben. Betegségükkel kapcsolatban, miután az ASP-t kizártuk, a helyszínen nem vizsgálódtunk tovább.”

Gyanú merült fel

A hivatalos eljárás menetéről a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nyilatkozott. „Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a miskolci állatkertben az ASP gyanúja alapján történtek az intézkedések. A betegség jelentette rendkívül nagy kockázat miatt az állategészségügyi hatóság szakemberei már a legkisebb gyanú esetén is szigorú intézkedéseket hoznak. A kórképet okozó vírus a beteg állatról másikra testváladékok vagy vér útján közvetlenül terjed. Ezenkívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A beteg vagy betegségre gyanús, illetve a velük kapcsolatba kerülő, kerülhető fogékony állatokat leölik. Az állati eredetű termékeket és ragályfogó tárgyakat ártalmatlanítják, és a kiürítés után szigorított fertőtlenítést végeznek. Az afrikai sertéspestis vírusa a házi sertésen és a vaddisznón kívül más állatot nem betegít meg. Magyarországon eddig kizárólag vaddisznóban igazolták az ASP jelenlétét a laboratóriumi vizsgálatok. A betegség szempontjából fertőzött és szigorúan korlátozott területeken speciális előírások érvényesek. Egy erdő mellett elhelyezkedő állomány esetében különösen fontos, hogy az állatkert állatai vadon élő vaddisznókkal sem közvetlen, sem közvetett úton ne találkozhassanak, érintkezhessenek. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett kettős kerítés, ami ebben az esetben is biztosított volt” – tájékoztatott a Nébih sajtóosztálya.

Példa nélküli eset

Hasonló esetekre vonatkozó tapasztalatairól az állatkert egykori igazgatóját kérdeztük még. „Korábban soha nem volt ilyesmire példa. Az afrikai sertéspestissel évek óta együtt élünk sajnos, de a miskolci állatkert állatai között eddig egyszer sem észleltük a tüneteit, ahogy a madárinfluenzáét sem – mondta Molnár Attila. – Az állatokat dupla kerítésrendszer védi, hogy biztosítsák a testi épségüket és egészségüket, amelyet naponta ellenőrizni kell. A befogadott vadakat minden alkalommal állatorvosi vizsgálatnak és háromhetes karanténnak vetettük alá, mielőtt a fajtársaik közé engedtük őket. Még akkor is, ha másik állatkertből vettük át őket. A Fővárosi Állat- és Növénykert után az országban másodikként lett erre alkalmas helyünk. A sertésekre két éve zárlat vonatkozik. Borzasztó, hogy egészséges vaddisznók életébe került ez az eset. Arról nem is beszélve, hogy az állatok kifutójának fertőtlenítése is hatalmas munka.”

(A borítóképen: Pótolni akarják az elvesztett állományt)