Látványos fejlesztések a diósgyőri vár építésének második ütemében

Csak olyan terek kerülnek visszaépítésre, amelyek eredetileg is megvoltak. Rostás Lászlóval, a diósgyőri vár felelős tervezőjével a jogerős építési engedéllyel rendelkező kiviteli tervek előzményeiről, valamint a második ütemben zajló építkezésről beszélgettünk. Felmerült a tervezett várárok kérdése is.

Sokan felvetik a kérdést, hogy miért van szükség a diósgyőri vár fejlesztésére. Sokan mondják még évek múltán is, hogy nem is kellett volna felújítani, mert úgy szerette mindenki, romosan, ahogy volt 2014 előtt. Ugyanakkor azt mondta a közelmúltban Miskolc főépítésze, hogy felépültek termek a tornyok között, és ezzel eldőlt, hogy a diósgyőri vár sorsa milyen irányba halad tovább. Önnek, mint a diósgyőri vár felelős tervezőjének, mi ezzel kapcsolatban a véleménye?

Miskolc városa előbb a 30-as, majd a 60-as évektől sok anyagi és szellemi energiát fordított a diósgyőri vár történeti-régészeti kutatására és ennek alapján anyagi lehetőségei szerint, a rekonstrukciós építési munkákra. 2010-ben áttekintettük az előző városvezetéstől megörökölt és megindított projekteket, akkor úgy láttuk, hogy a város fejlődése szempontjából a legfontosabb projekt a diósgyőri vár és a Lovagi tornák terének elindított turisztikai célú rehabilitációs tervének folytatása volt. Első ütemként az „élővár” koncepció valósult meg. De ez csak egy részlegesen visszaépített forma volt. Az első ütem, a funkcionálisabb, kevésbé romjellegű elképzelés bebizonyította, hogy a döntés jó volt. A korábbi évi 30–40 ezres látogatói szám 2019-re elérte a közel 170 ezret. A diósgyőri vár hazai és nemzetközi szakmai sikereit figyelembe véve indulhatott el az országos várprogram. A második ütem tervezése során az országos kiemeltségű műemlék jelleg szükségessé tette, hogy a kormány országosan kiemelt beruházásként kezelje a revitalizációs tervek készítését. Éppen ezért, közel két éven át tartó nagyon komoly szakmai viták zajlottak. Ezeken a vitákon részt vettek a különböző turisztikai, művészeti, építészeti, régészeti, mérnöki szakmák országos és nemzetközi képviselői is. A fejlesztés mértékét, irányát, a kialakítás funkcióját és megjelenítési formáját a több évtizedes tudományos kutató, művészettörténeti építészeti és régészeti feltáró munka alapján kialakult álláspont határozta meg. A jogerős építési engedéllyel rendelkező kiviteli terv megfelel a szakmai elvárásoknak.

Az elfogadott tervek szerint kivitelezhető-e a rendelkezésre álló forrásból a második ütem? Szükséges-e változtatni az eredeti elgondoláson?

A kivitelezési terv szerinti megvalósítást a kormány a Modern Városok Program keretén belül biztosítja. A rendelkezésre álló összes forrás 17,1 milliárd forint. A közbeszerzés végleges össz­értéke áfa nélkül 12,7 milliárd forint. Az eredeti elgondoláson, a meghirdetett tartalmi elemeken a közbeszerzési törvény megsértése nélkül nem lehet változtatni. De nem is volna célszerű, hiszen akkor újra kellene indítani az engedélyezési eljárásokat, a szakmai egyeztetéseket. Korántsem biztos, hogy egy újabb elképzelést gazdaságosabban lehetne kivitelezni.

Milyen szakmai, régészeti, építészeti szempontok vezettek oda, hogy éppen Nagy Lajos várát kell látnunk a diósgyőri várban? Szerepet játszott a döntésben az, hogy 1381-ben itt ratifikálták a korábban megkötött torinói békét?

A diósgyőri vár „királynéi jegyajándék”, és ez döntő mértékben valóban Nagy Lajoshoz és feleségéhez köthető. Az ebédlő palotaszárny boltozatának zárókövén megjelenik a királyné korabeli portréja is. Ez a jelleg lett évszázadokon át a formai kialakítás meghatározó eleme. Az Anjou-királyoknál maradva, a lovagterem udvari bejárata melletti konzolon ott van egyébként Zsigmond király jellegzetes kétágú szakállas portréja.

Kritikus hangok arról szólnak, hogy sohasem volt terek épületek fel a várban. Hogyan nézett ki a vár Nagy Lajos idején? Vannak források, amelyek alapján rekonstruálható volt az épület?

Alapos, több évtizedes régészeti, illetve kutatómunkának és az időközben előkerült rajzos dokumentumoknak köszönhetően kijelenthető, hogy csak olyan terek kerülnek visszaépítésre, amelyek eredetileg is voltak. Csak olyan teherhordó falak épülnek, melyeknek megvannak az alapjai és amelyeknek például a torony tetőcsatlakozási szintjén megvannak az eredeti falszövet-csatlakozásai. A terek rekonstrukciói során pedig Szekér György építész-művészettörténész az előkerült kőbordák és a korabeli szerkesztési szabályok alapján hitelesen vissza tudta szerkeszteni az eredeti tereket.

A közelmúltban az önkormányzati televízióban Miskolc alpolgármester asszonya úgy fogalmazott, hogy eltúlzóak voltak a tervek, amelyeket „megörökölt” a város 2019 őszén. Mit szól ehhez a megjegyzéshez?

Nem tudom, hogy alpolgármester asszony konkrétan mire gondolt. Azt azonban megjegyezném, hogy a tervek készítése közben a legfontosabb szempont volt a látogatói létszám növelésére szolgáló turisztikai igények és az ehhez szükséges kiszolgálóterek, raktárak térbeli igényeinek kielégítése, természetesen a vár környezetének tervezése mellett a hiteles terek rekonstruálásának segítségével. Ennek elengedhetetlen része például a tűzvédelmi menekítési felületbe beszámított eredeti teraszok visszaállatása. A tulajdonost képviselő kormány pontosan ezen igények kielégítése miatt is biztosította a jelentős többlettámogatást.

A kivitelezés során felmerülhet-e majd bármilyen változtatás szükségessége?

Nagyon bízom benne, hogy nem. De a kötelező régészeti jellegű falkutatásokból eredő esetleges minimális módosulások elképzelhetőek. Vagy ott van a külső vár és a várárok közös falának rejtett műszaki állapota. Ennek állapotát, vízzáróságát csak a szerkezetek kiviteli szintű feltárásai mutathatják meg.

Ha jól tudjuk, korhű állapotokat szeretnének helyreállítani. Minden építőanyagot, díszítő­elemet be tudnak szerezni?

A tervtanács egyértelmű állásfoglalása volt, hogy a belső vár hiányzó nyugati, vagyis az ebédlő palotai szárnyát, az első ütemben használt anyagokkal kell folytatni. Amennyiben az anyagbeszerzési nehézségek miatt szükséges az anyagváltás, akkor azt csakis a kormányhivatal illetékeseinek jóváhagyásával lehet megtenni. Az előzetes egyeztetések során a kivitelezőnek nem sikerült a régészeti feltárások során azonosított és jól dokumentált, egyedi 20-szor 40 centiméteres színes mázas cserép készítésére megfelelő gyártót találnia. A több ezer cserepet csak kézi munkával vagy egy új gyártósor építésével lehetne elkészíteni, ezért kompromisszumos megoldást kell majd találni.

Mit lehet tudni a várárokról és a várfürdőről? Azok is megvalósulnak az előttünk álló két évben?

Régen a Szent György-forrás vizét, mely időszakosan nagy mennyiségű pozitív langyos vizet adott, átvezették a királynéi fürdőn, a fölös, illetve elhasznált vizet egy kőmedren keresztül bevezették a várárokba, majd onnan a kontrafalon lévő egyköves malmot meghajtva jutott a víz a halastóba. És a vár körüli vizesárkon keresztül a három köves malomhoz, valamint a mellette lévő pálinkafőzőhöz, majd a Szinvába. A várfürdő, és nem a 2008-ban bezárt strand, visszaépítése sosem volt kérdés a tervezés idején. Az eredetileg tervezett elképzelés szerint a várfürdőt egy külön kapcsolódó projektként, magas minőségű, európai színvonalú, egyedülálló középkori királynői fürdőként javasoltuk visszaállítani. A várfürdő visszaépítésével kapcsolatban egyértelmű véleményem, hogy meg kell építeni. A szükséges pénzügyi forrást kell megszerezni.

A várárok visszaállítása a történelmi egység miatt szükségszerű. A várárok fenekét a vízbázis és az árokban lévő forrás védelme miatt mindenképpen el kell látni megfelelő vízzárással. A várárok alatt húzódik jelenleg egy cső, melyben a Szent György-forrás felesleges vize folyik egész évben a pálinkafőző melletti kifolyóig. Ennek a víznek a felhasználásával az évi 20–25 centiméter párolgási veszteség pótolható. A vizesárokban lévő víz hőjét a vár energetikai ellátásának igényében figyelembe vettük, mely a költséghatékonyság szempontjából nem elhanyagolható tényező. A vizesárok vizes élőhelyként való megfelelőségéhez a limnológiai terve is elkészült. Mindehhez járul még a várárok turisztikai hasznosítási lehetősége is, melynek tárháza kiapadhatatlan.

A várfürdő, és nem a 2008-ban bezárt strand, visszaépítése sohasem volt kérdés

Rostás László

Mi lesz a leglátványosabb elem az építkezés során? És mikorra várható a megvalósulása?

A leglátványosabb elem a vizesárok vízzel való feltöltése lesz. Gondoljunk csak bele, hogy milyen sikere van a Szinva-terasznak, a miskolctapolcai csónakázótónak is. Bízzunk abban, hogy 2023-ban ott csónakázhatuk a vár körül, mint ahogy ezt tehették a középkorban elődeink a királynéi jegyajándék tövében.

(A borítóképen: Már zajlanak az előkészítő munkálatok az építkezés megkezdése előtt)