Olajfolt nincs, orvhalászok vannak

„A tegnapi napon, ahogy mindig, bejártam a tavat, de olajfoltot nem találtam”

– mondta kérdésünkre Fekete György, a tó üzemeltetője, aki már több mint harminc éve gondozza a tavat és környékét.

„Nem vitatom, hogy egy erre járó láthatott valami olajhoz hasonlót a vízfelületen, de jelen pillanatban meg tudom erősíteni, hogy nincsen szó szennyezésről. Sajnos az sokszor előfordul, hogy szemetet dobnak a vízbe, műanyag üdítős palackokat, energiaitalok dobozát, sőt szinte mindent, még autóalkatrészeket is szoktunk találni tisztításkor. Akár egy olajszűrőt is bedobhattak adott esetben” – tette hozzá.

Ne etessék a kutyákat!

– A tóból nemrégen emelték ki a szökőkút szivattyúját javításra, de még nem szerelték vissza, így abból sem szivároghatott olaj a vízbe. Mivel általános gyakorlat a halak, vadkacsák, hattyúk etetése is, és a magyar ember mindennel etet, ami a keze ügyébe kerül, akár valamilyen olajos ételmaradék foltja is lehetett átmenetileg a vízen. Az is gyakori, hogy a telepen élő kutyáknak dobálnak be ételmaradékokat, műanyag zacskóval együtt! Annak ellenére, hogy már két táblán is ki van írva, hogy ne etessék őket.

Véleménye szerint a halak és madarak etetése nem veszélyes rájuk nézve, még kenyérmaradékkal sem, mert egyrészt maga a tó bőséges táplálékforrást jelent, sok a kagyló, a moszat, egyéb ennivaló, ezért az állatok nincsenek kiéhezve, másrészt

az itteni szárnyasok elég nagyok ahhoz, hogy ne dagadjon a begyükbe még a kenyérféleség sem.

Arra az olvasói felvetésre, hogy nem kerülhetett-e a vízbe a környező fákról valamilyen olajos nedv, most, hogy rügyezni kezdtek, azt a választ kaptuk a tó gazdájától, hogy bár vannak „könnyező” fűzfák is, égerek és más fák a part mentén, ezek nedvei nem olajosak. Most a „szokásos” palackokon kívül, amelyeket folyamatosan eltávolítanak, leginkább a tél folyamán behullott gallyak láthatók.

Ami probléma

Ami inkább problémát okoz az a gyakori orvhalászat! Amely sajnálatos módon nemcsak a halakra, hanem a madarakra is kiterjed. Horogra tűzött kukoricával próbáltak nemrég is megfogni egy hattyút, amelynek a szájába szakadt a horog.

„Az erre járó őrök néha rajtakapnak tolvajokat, de ritkán, mert figyelnek és eltűnnek, mielőtt odaérnek. Nehéz őket elkapni. Voltak sétálók, akik láttak orvhalászokat is, de nem mertek rájuk szólni. Bevett módszerük a »gereblyézés«, ami azt jelenti, hogy egyszerre három horgot dobnak be csalival és súlyokkal, amelyek leviszik a fenékre az eszközt és egy erős húzással egyszerűen megakasztják a halakat. Be sem kell, hogy kapják a csalit. Ez így egy gyors módszer is, nem kell várni a kapásra. »Gereblyéznek« párat, és már viszik is a halakat” – mondta szomorúan Fekete György.

(A borítóképen: Hattyúk a tavon)