Itt volt a legtöbb jégveszélyes zivatar

Beindította az országos jégkármérséklő rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd.

Negyedik szezon

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését. A működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1,5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel.

A jégkármérséklő rendszer 2021. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2021. szeptember 30-ig tart. A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le.

Csökkenő jégkár

2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés. Míg 2015–2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018–2020 közötti időszakban csupán 47 százalék.

Zivataros június

A 2020-as védekezési szezon 169 napja alatt összesen 94 napon – azaz átlagosan heti négy napon – kellett bekapcsolni a generátorokat. A rendszer működésének köszönhetően a jégesők átvonulásakor zömmel csak búzaszem vagy borsó nagyságú jégszemek hullottak. A legtöbbször júniusban (27 napon) és augusztusban (22 napon), a legkevesebbszer szeptemberben (7 napon) kellett bekapcsolni a generátorokat.

Az esztendő tíz legnagyobb kárbejelentése között egy megyénkbeli van, az viszont az első helyen: a Szikszói járást tavaly június 26-án öszszességében 3370 hektáron érintette jégkár.

A jégveszélyes zivatarok 20-as listáján is a június 26-i, megyénket érintő zivatar áll az élen, de felkerült a listára a június 9., 10., 27., 29. és július 21-i is Borsod-Abaúj-Zemplénből. A június volt messze a legzivatarosabb és jégveszélyesebb a jégkármérséklő rendszer adatai alapján, amit alátámaszt a generátorok bekapcsolási időtartama is, ami messze a hónap négy hetében volt a legkiugróbb.