Rövidesen látszanak az egyetemi modellváltás pozitív eredményei

Egy teljesen új alapokon működő magyar felsőoktatás a kormányzat célja, eközben a modellváltást számos kritika is éri. Dr. Kovács Erikát, a Miskolci Egyetem kuratóriumának tagját kérdeztük a változásról. Szerinte a modellváltás nem csorbítja az egyetemi autonómiát, az üzleti világgal pedig szorosabbá és hatékonyabbá válik a kapcsolat, amelynek eredményeként piacképesebb diplomákkal kerülnek ki a fiatalok. A kuratóriumi tag szerint a modellváltás eredményei rövidesen megmutatkoznak, a hallgatók és az oktatók értik a változás célját, s megértették, hogy az a javukat szolgálja.

Mi lehetett a jogalkotók szándéka az alapítványi működés megteremtésével?

A szándék egészen biztosan az egyetemek megújulása, működésük rugalmasabbá tétele és magának az intézménynek, valamint a képzési és oktatási kínálatának a mai igényeknek megfelelő átalakítása. E célok érdekében dolgozunk közösen, fenntartó és fenntartott.

A kuratóriumoknak milyen jogosítványaik lesznek az irányvonal meghatározásában?

Stratégiai döntéshozók minden olyan kérdésben, mely az intézményi működést érinti, értelemszerűen nem sértve az „akadémiai szabadság” körébe tartozó és a rektori kompetenciát jelentő tárgyköröket.

A felsőoktatási modellváltást számos kritika éri. Vegyük sorra ezeket! Például, hogy a változás korlátozza az egyetemi autonómiát. Mit gondol?

Szerintem nem. Az autonómia az én értelmezésemben a saját ügyek önálló kezelésének jogát jelenti. A világban minden intézménynek van tulajdonosa, és e tulajdonosnak vannak jogai, melyeket vagy gyakorol, vagy nem. Így van ez az alapítványi fenntartású egyetemeknél is azzal, hogy a tulajdonosnak itt tényleges tulajdonosként kell viselkednie, a tulajdonosi joggyakorlást és a saját ügyek önálló kezelésének jogát pedig együtt kell értelmeznünk és a gyakorlatban megvalósítanunk, hiszen a fenntartó, vagyis a tulajdonos működteti az egyetemet, gondoskodik e működés feltételeiről, és ahogyan a vonatkozó törvény is fogalmaz: „a felsőoktatással kapcsolatos közfeladatát a fenntartott egyetem útján látja el”.

Azt is fel szokták hozni, hogy elvonnak a szenátustól – egyetemi polgárok parlamentjétől – jogokat.

Nem tudom, mire gondolnak, akik ilyesmit felhoznak. A szenátus most is szenátus, úgy működik, ahogyan korábban is. Sem fenntartói jogai, sem tulajdonosi jogai nem voltak, az alapítványnak pedig csak ilyenek vannak.

A kuratóriumokkal ellenőrizhetetlen és átláthatatlan struktúra jön létre – szól a vád. Hogy látszik ez belülről?

Ezt a kijelentést nem tudom értelmezni. A struktúra világos: az alapítvány tulajdonos és fenntartó, az egyetem pedig fenntartott és tulajdonolt intézmény. Mi lenne ebben a relációban átláthatatlan?

Vannak, akik szerint „diktátumként” zajlott le az átalakítás. Ugyanakkor például a pécsi egyetemen a modellváltásról szóló döntések során az ülések demokratikusan zajlottak, minden véleménynek hangot lehetett adni, sőt, a rektor még el is napolta a döntést, hogy minden információt megkapjon. Miskolcon – és ismeretei szerint más egyetemeken –, hogyan zajlott mindez?

Más egyetem esetét nem ismerem, de a Miskolci Egyetemen nem volt, és jelenleg sincs ezzel probléma. Mindenki belátta, hogy a változás a jövő építésének alapköve. Ahhoz, hogy megújulhasson a szervezet és a képzés maga is, az változtatás nélkül nem megy. Ha a magyar egyetemek fel akarják venni a versenyt a külföldi hasonló intézményekkel, akkor haladniuk kell előre, és abban kell gondolkodniuk, hogy mit és hogyan kell másképpen csinálni, mint a múltban, ahhoz, hogy Magyarország határain kívül is ismertté tegyék magukat.

Egyesek szerint esni fog az oktatási teljesítmény és tudományos munka színvonala. A hallgatók mit érzékelnek a változásból, milyen pluszt hozhat mindez számukra?

A színvonal eddig is, mint ezután is az oktatókon múlik. Nekik kell értékelni és ha kell, átértékelni szerepvállalásukat az új rendszerben. Egy biztos: komolyan el kell gondolkodni azon, hogyan lehet eljutni oda, hogy az egyetemről kikerülve piacképes tudással rendelkezzen a fiatal, bármilyen karon vagy szakon végez. A plusz, amit hozhat és hoznia is kell a változásnak a hallgatók számára, az éppen ez lenne. Remélem, ezt néhány év múlva érzékelni is tudja majd nemcsak a hallgató, hanem azok a potenciális munkahelyek is, amelyek esélyt adnak a fiataloknak a szakmájukban való elhelyezkedésre.

Az egyetemi oktatók munkája miben változik?

A tudás „piacképessé” tételében.

Hozhat-e bérnövekedést számukra az új struktúra, illetve megnyílhatnak-e nemzetközi lehetőségek, akár előadás, akár publikációs vagy más téren?

Ez az egyik cél: 2021. január 1. hatállyal már megtörtént egy 15 százalékos mértékű bérnövekedés, és reményeink szerint ezt továbbiak fogják követni. A gazdálkodás átalakítása, a szellemi és materiális javak értékesítéséből származó és várt bevételek, egy racionális költségstruktúra kialakítása mind-mind ebbe az irányba kell, hogy hassanak. Ezen mi a Miskolci Egyetemen jelenleg már keményen dolgozunk.

A tervek szerint a kutatás, a fejlesztés, az innováció motorja lehet az új modellnek. A korábbi években is számos nagy cég alapított már tanszéket a Miskolci Egyetemen. Többek között a Boschba kerülő mérnökök már itt, a tanulóéveik alatt sajátíthatnak el olyan tudást, amely korábban csak évekkel a végzés után volt lehetséges. Milyen további terveik vannak az ilyen típusú együttműködéssel, az üzleti világgal milyen kapcsolatot terveznek?

Szorosabbat és hatékonyabbat, mint korábban. Ehhez persze sok mindenben kell változtatni. Ezen is dolgozunk. Nem véletlen, hogy Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Kft. ügyvezető igazgatója is a kuratórium tagja.

Az átalakítás miatt az uniós támogatások kiaknázása nem szenvedhet csorbát?

Semmi esetre sem. Sőt!

Vannak, akik szerint a „közvagyon lenyúlása” zajlik.

Erről nincs, nem is lehet szó. A vagyontárgyak java része eddig is a felsőoktatás céljait szolgálta, ezután is így lesz.

Mi a garancia arra, hogy a megkapott ingatlanvagyon nem kerül ki a felsőoktatás szolgálatából?

Maga a törvény és a fenntartók kuratóriumai.

1750 állami ingatlant adnak át a nemrég beterjesztett javaslatokkal ingyenesen a magánalapítványoknak. A vagyonelemeken túl ugyanakkor továbbra is az állam fogja finanszírozni az egyetemeket. A parlamentben hangzott el: mit csinálnak akkor az alapítványok?

Az alapítványok a kapott vagyon lehető legjobb és leghatékonyabb hasznosításában érdekeltek, hiszen bevételeikből tudják finanszírozni a feladatellátásukhoz szükséges tevékenységet.

Miért van az, hogy miközben az SZFE-n lázadtak a diákok, máshol simán elfogadták a modellváltást az oktatók és a hallgatók is?

Az SZFE ügyeit nem ismerem, de a Miskolci Egyetemről elmondhatom, hogy mind oktatói, mind hallgatói felelősségteljesen viselkedtek, értik a célokat, és megértették, hogy a változások a javukat szolgálják.

A modellváltás első zászlóshajója a Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem tavaly lett alapítványi működésű. Látszanak már a változás pozitívumai?

A Miskolci Egyetem tavaly augusztus 1-től vált alapítványi fenntartásúvá, a fenntartó idén május 1. óta tulajdonos. Az eddig eltelt idő arra volt elég, hogy előkészítsük és megalapozzuk azokat a változásokat, amelyek a tényleges modellváltáshoz szükségesek. A pozitívumok reményeink szerint ezt követően folyamatosan meg fognak mutatkozni.

De mikor láthatjuk az első kedvező jeleket?

A gazdálkodás terén már az idén év végétől, az oktatás terén talán a következő tanévtől kezdődően.