Hídszerep a kamaráknak

Az új szakképzési rendszer kialakítása elérkezett abba az állapotba, hogy szeptembertől a gazdaság szereplőit partnerként lehessen bevonni a képzésekbe. Ehhez kapcsolódva hamarosan a Parlament elé kerül az a módosítócsomag, ami a képzési törvény finomításait tartalmazza – mondta el lapunknak Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért felelős államtitkára, aki többek között ezekről a változásokról tájékoztatta tegnap a szakképzési centrumok vezetőit és az iparkamara szakképzéssel foglalkozó munkatársait Miskolcon, a Bokik székházában.

Zökkenőmentes indulás

A szakképzés átalakításának első állomása tavaly szeptemberben az oktatási intézményekhez kapcsolódott, elsődleges célja az iskolák felkészítése volt a változásokra. Az ágazati alapképzés vizsgakövetelményeinek teljesítése után a diákok először a szeptemberben induló tanévtől léphetnek tovább a duális rendszerbe. Ahhoz, hogy az indulás a képzési centrumokban zökkenőmentes legyen, megfelelő kapcsolatot kell találni a gazdasági szereplőkkel. A képzőintézmények és a vállalatok közötti együttműködés kialakításában fontos, mintegy hídszerepet kapnak a kamarák – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné. Mint elmondta: ehhez kapcsolódóan folyamatban van a szakképzési törvény módosítása a Szakképzési Innovációs Tanács javaslatai alapján, amelyet megelőzött az iskolák, a kamarai közeg és a vállalkozói szféra igényeinek feltérképezése.

„A szakképzési törvényt kerettörvénynek szántuk, amit helyenként pontosítani kell ahhoz, hogy mindenki számára egyértelmű legyen. A gazdaság szereplőitől érkezett finomítások kerülnek most bele” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Hangsúlyozta ugyanakkor: a képzési struktúra átalakításának iránya nem változott, viszont meglátása szerint mostanra váltak teljessé a tartalmi elvárások. Továbbra is igyekeznek támogatólag fellépni a képzésben érdekelt felek között, amely munkát az Innovatív Képzéstámogató Központ is segíti.

A szakképzési rendszer átalakítását a gazdaság szereplői, a képzők és a kamara együttműködése újabb lépcsőfokra emeli, többek között azzal, hogy a diákokkal munkaszerződés köthető. Ez annyira újszerű feladattal jár a vállalkozások és az iskolák számára, aminek részleteit a szabályozásban is egyértelműsíteni szükséges – emelte ki. Ha a képzés az állam által támogatott, a vállalkozónak ez azért is megéri, mert olyan munkavállalója lesz, akit maga képez ki. Tisztázni kell azonban azt is, hogy az iskolák miként tudják majd megszervezni, hogy a diákok kikerüljenek a képzésben közreműködő munkahelyekre. Ezek olyan új kérdések, amik a rendszerben idáig nem voltak jelen.

Az új rendszerben az alapszakmákat a szakképző intézményekben lehet elsajátítani, ezt a felnőttek is csak az iskolákban tehetik meg. Hangsúlyozni kell azonban – emelte ki Pölöskei Gáborné –, hogy a felnőtteknek nem kell újra beülniük az iskolapadba, miután az iskolák rövidített képzéseket ajánlanak számukra úgy, hogy beszámítják korábbi tanulmányaikat, felmérik korábbi munkatapasztalataikat. Ez, a beszámíthatóság rendszere lehetővé teszi számukra, hogy egy kétéves képzés időtartama akár 6-12 hónapra rövidüljön le.

Hangsúlyossá vált a jövő, a megújulás, a technikai és technológiai újításokra való felkészülés. „A szakképzés 21. századi fejlesztési programját azokon a területeken indítottuk el, ahol jelentős gazdasági élet zajlik, hiszen maga a cél az, hogy a megfelelő környezetet biztosítsuk ahhoz, hogy minél több gyerek kerüljön be a szakképzési rendszerbe” – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki ezzel indokolta, hogy kiemelt fejlesztési központot kapott Miskolc, Debrecen, Győr és Kecskemét. Ezekben a térségekben a gazdasági szereplők intenzíven vonhatók be partnerként a szakképzésbe. E tekintetben Miskolcon a területi kamara és a szakképzési centrum kapcsolata példaértékű.

(A borítóképen: Pölöskei Gáborné: Az új rendszerben az alapszakmákat a szakképző intézményekben lehet elsajátítani...”)