Új szerepet kap a Búza tér és a Gömöri

Nem lesz intermodális csomópont a Tiszai pályaudvarnál, helyette a decentrumokat fejlesztik, erősítette meg az Észak-Magyarország kérdésére Csöbör Katalin országgyűlési képviselő (Fidesz) a napokban tartott sajtótájékoztatón. Mint mondta, többoldalú egyeztetések eredménye ez – civilek, főépítész, városvezetés, NIF részvételével –, ami már 21. századi megoldás a közlekedésfejlesztésben, fogalmazott. „Miskolcon azt szoktuk meg, hogy a belvárosba érkezünk, és onnan megy mindenki a maga útjára, ha most átrendeztük volna a teljes közlekedést, nem biztos, hogy a miskolciak vagy akár a környékbeliek jó szemmel nézték volna”, jegyezte meg.

Több mint 10 milliárd forint

A sajtótájékoztató témája az volt (kedden számoltunk be róla, most további részleteket olvashatnak a tervekről – a szerk.), hogy újabb jelentős összeggel, több mint 10 milliárd forinttal támogatja a kormány Miskolc úthálózatának fejlesztését. A képviselő a tájékoztatón jelezte, kérését meghallgatta a kormány, és szakmapolitikai döntés született: az Y-híd által létrejövő útelemek fejlesztését folytatni kell további szakaszok kétszer két sávosra bővítésével. Ezért még idén szeptemberben közbeszerzési eljárást indít a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) az új útszakaszok tervezőjének kiválasztására, várhatóan jövő tavasszal kezdődik meg a bő kétéves, bonyolult tervezési munka.

A sajtótájékoztatót az épülő Y-híd mellett tartották, maga az építkezés már igen látványos szakaszába lépett.

– 2022-ben még látványosabb lesz – mondta Nyul Zoltán, a NIF Zrt. vezérigazgató-helyettese, utalván a Vörösmarty–Király utca kereszteződésében épülő körforgalmi csomópontra, valamint a jelenleg tervezés alatt álló Kisfaludy hídra, amely a városi gerinchálózat fontos kiegészítő eleme lesz. Nyul Zoltán hangsúlyozta, ezek még a jelenlegi projekt elemei, ezeket követik majd az újak, amikről Csöbör Katalin beszélt.

Kapcsolódási lehetőségek

– Felvetődött a kérdés, hogy az Y-híd mennyire ad megoldást a város, főleg a keleti városrész közlekedési problémáira. A válasz: csak részben, vagyis folytatni kell az építkezést – hangsúlyozta. – Ez a mostani döntés arról szól, hogy milyen irányban történjen ahhoz, hogy szerves része legyen a városrehabilitációs gondolkodásnak.

A vezérigazgató-helyettes elmondta, a tervezési szerződés jövő tavaszi megkötése után első fázisában feltárja a város fő tömegközlekedési csomópontjainak, a Búza tér, a Gömöri és Tiszai pályaudvarok egymással és az új útszakaszokkal való kapcsolódási lehetőségeit.

– A tervek arra irányulnak, hogy egy új Sajó-híd megépítésével az Y-hídtól a József Attila utcai nagy körforgalomig gerincközlekedési hálót biztosítsunk, ugyanakkor felszabadítsuk azokat a belső területeket, amikben Miskolc fejlődése szempontjából nagyon sok tartalék van – fogalmazott. – Minden korábbi terv hamarabb visszakanyarította volna a belvárosi tehermentesítő utat, de látszik, hogy kijjebb kell vinni a mai fejlődési szintet látva és vizionálva a következő évtizedeket.

(Az útvonal keretes írásunkban olvasható – a szerk.)

Nyul Zoltán szavaiból kiderült, valójában a korábbi tervek újragondolása történik majd meg: „újragombolják a kabátot”. Sok helyen a korábbi tervek finomítása is elég, de több új eleme is van a gondolkodásnak.

Kifejtette, hogy az intermodális csomópontok hátránya, hogy csak egy helyen létesülnek (Miskolcon a Tiszai pályaudvarnál terveztek ilyet, egy helyre építették volna a vasút-, villamos-, helyi és helyközi autóbusz-, valamint taxiállomást. 7,5 milliárd forintot szánt annak idején a kormány a megépítésére – a szerk.), ezzel szemben a decentrális közlekedés lényege, hogy frekventált gócpontokat teremt, ez esetben a Tiszain kívül a Gömöri pályaudvaron és a Búza téren.

A vasutat is bevonnák

– Egy ilyen közlekedésfejlesztés annak is az indukálója lehet, hogy teljesen új társadalmi funkciókat kapjanak, új dimenzióba fektessék az adott város fejlődését – mondta. A három decentrumot kétszer két sávos tehermentesítő úttal kapcsolnák össze, és arra már rá lehet ültetni az intermodalitásnak minden magasabb szintjét. Fontos, hogy a tervek olyan térségi közlekedési lehetőségnek ágyazzanak meg, mint például a Miskolc és Kazincbarcika közötti vasúti közlekedés. Ennek elméleti vizsgálati tanulmányi alapját is megteremtik majd a tervekkel, hogy később akár döntés születhessen az ebbe az irányba való folytatásról is.

– Azt gondolom, hogy ez a fejlesztés a városi közlekedés szerves részévé teszi a távolabbi jövőben a vasútvonalakat is, megszűnne az elválasztó hatás. Egy ilyen vasút akkor áldás, ha megfelelő módon beágyazódik a városi szövetbe, de átok akkor, ha csak elválaszt, és nem látja a hasznát a város és a térség.

A sajtótájékoztatón még elhangzott, az új útszakasz építési engedélyei és kisajátítási tervei 2023. év végére, a kiviteli tervek 2024 II. fél évében készülhetnek el. Az építési engedély megszerzése birtokában a NIF Zrt. megkezdi az útszakasszal érintett területek megszerzését az állam javára, majd jöhet azok kivitelezésre való előkészítése, és a szükséges épületbontási munkák elvégzése. A kivitelezési munkák a pénzügyi források rendelkezésre állását követően 4 év múlva kezdődhetnek meg.

A tervezett út

Az új útszakasz az Y-híd keleti ágától indulva új nyomvonalon elhalad a Tiszai pályaudvar előtt, majd a Szinva és a vasúti területek között folytatódik keleti irányban, míg eléri a Fonoda utcát. A Fonoda utca körülbelül 800 méter hosszú szakaszán folytatódik a nyomvonal, annak szintén kétszer két sávosra való áttervezésével. A Csokonai utca csatlakozása előtt északra fordul, és a Sajón egy új hídon átvezetve éri el a meglévő nagy körforgalmat a József Attila utcán.

Hogy pontosan hol halad majd, még nem tudjuk – megpróbáltuk térképen ábrázolni, de nem jártunk sikerrel. Mint Csöbör Katalintól megtudtuk, ez nem a mi hibánk: a pontos útvonalat a jövő évi tervezés során alakítják ki.

(A borítóképen: Csöbör Katalin és Nyul Zoltán a már egyre látványosabb Y-híd építésénél)