Felújították a Károlyi-kastélyt

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram első ütemében 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újul meg, nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában, összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei. A program keretében egyszerre valósul meg az épített örökségi értékek megőrzése és a műemlékek hiteles, ugyanakkor élményalapú bemutatása – mondta el dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a sárospataki Rákóczi-vár várfalainak felújítása, a műemléki ICOMOS-díjas szögligeti Szádvár részleges helyreállítása és a füzéri vár következő üteme mellett egy kastély is szerepel a programban. A füzérradványi Károlyi-kastély turisztikai célú funkcióbővítő fejlesztése 1,5 milliárd forint európai uniós forrásból valósult meg, és 1 399 665 017 forintos hazai támogatással egészült ki. A Károlyi-kastély komplex műemléki helyreállítása és turisztikai vonzerővé fejlesztése 2018 és 2021 között zajlott, a kiállítások berendezésének az utolsó simításait végzik jelenleg a szakemberek.

A nagyközönség előtt októberben nyitja meg a kapuit a felújított, restaurált, minden szegmensében megújult, új szolgáltatásokkal, kiállításokkal, kávézóval, ajándékbolttal, exkluzív konferencia- és rendezvényterekkel, tematikus szabadulószobával, toronykilátóval és hatalmas rendezett parkkal rendelkező kastély.

Egy kis történelem

Radvány a középkorban többnyire a füzéri vár uradalmához tartozott, nevét 1262-ben említette első ízben oklevél. A 16. század második felében Báthory István volt a birtokosa, aki 1585-ben egyik familiárisának, Réthey Péternek adta a falut. Feltehetőleg ő építtette itt az első kúriát, a mai kastély ősét, késő reneszánsz stílusban. Ezt követően többször változott a település tulajdonosa, a kastélyról 1679- ben egy összeírás is készült.

1686-ban I. Lipót király nagykárolyi báró Károlyi Lászlónak adományozta Füzér várát és uradalmát, kárpótlásként a török háborúkban elszenvedett veszteségeiért. Ekkor kezdődött meg a radványi kastély Károlyiak általi birtoklásának – egy rövid megszakítással – több mint két és fél évszázados története. Kaplony nemzetség.

A Réthey-féle késő reneszánsz kastélyt később több periódusban átépítették és bővítették különböző zálogbirtokosok, ugyanakkor az így kialakult L alakú épületnek szinte valamennyi részletét lebontották gróf Károlyi Ede birtoklása idején. Ő volt az első Károlyi, aki állandó lakhelyének választotta Radványt, a kastélyt több periódusban építtette újjá, 1846 tájától egészen 1877-ig.

A koncepciót amatőr tervezőként maga a gróf határozta meg. Építésznek Ybl Miklóst, hazánk egyik legkiválóbb historizáló stílusban alkotó mesterét kérte fel, akinek itt viszonylag korlátozott lehetett a szerepe. Így alakult ki végül az új, reprezentatív, U alaprajzú kastély az észak felől hozzá csatlakozó két gazdasági szárnnyal.

A rezidencia nyolcszögletű tornya például biztosan Károlyi Ede ötlete nyomán született. Ybl Ervin feljegyzése szerint később a család tagjai ezért állandóan gúnyolták Károlyi Edét, magas, keskeny, meglehetősen aránytalan volta miatt piszkavasnak tituláltak.

A rezidencia építésével párhuzamosan a kertet tájképi stílusú parkká alakították, amely a század végére már 170 katasztrális holdat tett ki.

1897 és 1902 között gróf Károlyi László Albert Pio tervei szerint újjáépíttette a kastély déli lakószárnyát, ugyanakkor az építész még 1907-ben is készített terveket, a munkálatok minden bizonnyal elhúzódtak.

Gróf Károlyi István birtokossága idején, 1936–1938- ban pedig Lehoczky György tervei alapján alakították luxuskastélyszállóvá az épületet, és ő tervezte a kastélyparkban álló pavilonokat is, amelyekben szintén szobák kaptak helyet.

A kiállítás azt a népszerű időszakot idézi, amikor a családi rezidencia kastélyszállóként üzemelt. A Tóth G. Péter kurátor tervei alapján készülő kiállítás címe: „Kastély Noir. Tárgyak, titkok, történetek a füzérradványi Károlyi-kastélyból”. Ez az 1941-ben az épületben forgatott Kísértés című filmre utal, Karády Katalinnal a főszerepben, másrészt a film noir műfaji sajátosságaira, azaz az 1930-as és 1940-es években forgatott bűnügyi drámák, krimik jellemzőjére – mutatta be az új tematikus kiállítást Virág Zsolt miniszteri biztos, a program vezetője.

(A borítóképen: A felújított füzérradványi Károlyi-kastély)