2021.09.20. 11:30
Itt az ideje a maszkhordásnak
Az oltás a fertőzéstől nem véd meg, de a súlyos betegségtől igen, hangsúlyozta a szakember.
2021.06.29 Budapest Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék. Dr. Rusvai Miklós víruskutató Fotó: Markovics Gábor (MG) Ripos
Forrás: MW
Fotó: Markovics Gábor
Hazánkban is elkezdődött a koronavírus-járvány negyedik hulláma. A fertőzöttek és kórházban ápolt betegek száma is egyre nő. Mire számíthatunk a következő hetekben, hónapokban? – kérdeztük Rusvai Miklós víruskutató egyetemi tanártól.
A szakember elöljáróban elmondta: az őszi, hűvös, párás idő kedvez a vírusok terjedésének. A következő hetekben tehát tovább emelkedik a fertőzöttek száma, igazából pedig októberben gyorsul fel. Addig felszálló, de nem meredeken emelkedő fázis lesz a jellemző. A nyirkos, idő beköszöntével az egyéb légzőszervi fertőzések száma is növekszik, tehát a klasszikus náthával is egyre többen küzdenek majd. A háziorvosoknak nem lesz könnyű dolguk, hiszen nekik kell eldönteniük, hogy egy-egy betegük covidos, náthás, influenzás vagy allergiás. Csupán a tünetek alapján ugyanis ezeknek a betegségeknek a megkülönböztetése igencsak nehéz. Ezért nagy valószínűséggel tesztet javasol majd az orvos.
Felszökik
– Remélem, hogy minél nagyobb számban, mert jó lenne, ha kiderülne, hogy a légzőszervi fertőző betegségeknek hány százalékát okozza koronavírus, és hány százalékát valamilyen más kórokozó. A fertőzöttek száma valószínűleg felszökik, több ezer is lehet naponta. Ez azonban nem lesz meglepő, viszont abban bízom, hogy a lélegeztetőgépre kerülők, valamint a halottak száma nem lesz olyan magas, mint tavaly ősszel. Ne felejtsük el, az oltás a fertőzés ellen nem véd, de véd a súlyos betegség ellen, és az ellen, hogy meghaljunk a Covid miatt. Remélhetjük azt is, hogy az egészségügyön nem lesz akkora terhelés, mint tavaly ősszel volt. Azonban egyelőre csak más országok adataira tudunk támaszkodni. A legtöbb államban ez volt a séma, ezt a mintázatot követte a koronavírus friss hulláma. A hazai tendenciát kérdésessé teszi, hogy nincs adatunk arról, hogy a lélegeztetőgépen lévők és a halottak között hányan voltak beoltva. Pedig nagyon jó lenne, ha ez is nyilvános adat lenne, mert igen erős érv lehetne a vakcina felvétele mellett. Tudjuk, hogy hazánkban is megtorpant a védettség megszerzésének hajlandósága. Ha kiderülne, hogy úgy, mint más országokban, nálunk is elsősorban az oltatlanok kerülnek gépre és halnak meg, az újabb lendületet adna az oltás felvételének – hívta fel a figyelmet Rusvai Miklós.
Hozzátette: azt nem tudja, hogy ezek az adatok miért nem nyilvánosak. Szóban ugyan utalt arra Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa, hogy náluk is hasonló a tendencia, de nyilván ő csak a saját intézményének az adatait ismeri. Az aktuális országos adatok folyamatos közlésére lenne szükség a víruskutató szerint.
Zsúfolt helyen
Azt tanácsolja, hogy a zsúfolt, zárt helyeken viseljünk maszkot. Ő maga is felveszi az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. A maszk nemcsak a koronavírus ellen véd, hanem egyéb vírusok ellen is. Bizonyíték erre, hogy a járvány előző hullámaiban nem volt influenzajárvány, és az egyéb légzőszervi fertőzések száma is alacsonyan maradt.
Rusvai Miklós hangsúlyozta: az idős embereknek mindenképpen javasolja a harmadik oltás felvételét.
– Főleg azoknak, akik az oltási kampány elején kapták az alapimmunizálást. Emlékszünk, hogy az idősotthonokban januárban, februárban történt az első oltás. Nekik mindenképpen célszerű a harmadikat beadni. Azonban mindenkinek ajánlom, aki hat hónapnál régebben kapta meg az első két oltást. Hat hónapnál tovább senki ne várjon, főleg azok ne, akik elvégeztették az antitestvizsgálatot, és kiderült, hogy nem megfelelő az antitestszintjük. Nekik mindenképpen ajánlott a harmadik oltás, méghozzá minél előbb. Azért, hogy mire a járvány begyorsul, a védettségüket frissítsék – hívta fel a figyelmet a szakember.
A fertőzés után
Megtudtuk tőle azt is, hogy ma már arra is vannak adatok, hogy melyek a leggyakrabban előforduló poszt-Covid-tünetek. Jellemző a tartós fáradtság, a depresszió, ami érdekes módon a fiatalok körében is meglehetősen gyakori. Ezenkívül a szaglásvesztés, amely néhány esetben nem áll vissza a fertőzés elmúltával sem. A hajhullás is jellemző posztCovid-tünet, de szerencsére átmeneti problémáról van szó, a kihullott haj újranő. Ezenkívül hormonális problémákat is okozhat a vírus, akár a pajzsmirigy működését is megzavarhatja.
(A borítóképen: Rusvai Miklós szerint az őszi hűvös, nyirkos idő kedvez a vírusoknak, így a koronavírusnak is)