Nélküle mind meghalnánk

Az ENSZ szeptember 16-át nevezte ki az ózon világnapjának. Ezen a napon írták alá a montreali jegyzőkönyvet 1987-ben, amely egy globális megállapodás a Föld ózonrétegét lebontó vegyi anyagok fokozatos visszaszorításáról. Az ózonkárosító anyagok egyben erős üvegházhatású gázok, ezért ezek használatának csökkentése az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése szempontjából is kulcsfontosságú.

Szmogot alakít ki

– Az ózonpajzs egy természetes képződmény, amely kiszűri a Napból érkező UV-sugarak legkárosabb részét. Ózonmolekulákból áll össze, amelyek a légkör felső rétegében helyezkednek el. Az ózon másik típusa, a troposzférikus ózon a légkör legalsó rétegében, a troposzférában található. Utóbbi üvegházhatású gázként viselkedik, ezért igen káros, füstköd, szmog kialakulását okozza – értesültünk Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektjének vezetője gyűjtéséből.

Az ózonlyuk megjelenése az emberi tevékenység következménye.

– Az ózonlyuk nem más, mint az ózonréteg jelentős elvékonyodása bizonyos területeken. Ezt a halogénezett szénhidrogének (CFC-gázok) sztratoszférában kifejtett hatása idézte elő, amelyekből az 1970-es évekre már több millió tonna került a légkörbe évente. Az említett szénhidrogének nagyon népszerűek voltak például a hűtőgépek gyártásánál vagy hajtógázként alkalmazva a szórófejes palackoknál, dezodoroknál. A halonok szintén károsak az ózonpajzsra. Ezek hidrogénmentes halogénezett alkánokból álló vegyületek. Többek között a nagyüzemi mezőgazdaság évente 10 millió tonna, idetartozó dinitrogén-oxidot (N2O, kéjgázt) bocsát a légkörbe műtrágyahasználat során – foglalta össze a Levegő Munkacsoport munkatársa. – A két típus kiváltására fejlesztették ki a részben klórozott-fluorozott szénhidrogéneket, más néven hidrogénezett vagy lágy freonokat (HCFC-k). A HCFC-k nagy mennyiségben egészségkárosító hatásúak, jelenlegi koncentrációjukban azonban semmilyen veszélyt nem jelentenek. Emellett „a montreali jegyzőkönyv hatására sikerült az ózonkárosító anyagok 97-99 százalékát kivonni a felhasználás alól, de még pár száz évig eltart, mire teljesen eltűnnek a légkörből. Ezzel 0,4 Celsius-fokos átlagos globális felmelegedéstől kíméltük meg a bolygót” – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár.

A közlekedés és az energiatermelés hozza létre a legtöbb szennyező talajközeli ózont

. – Míg az ózonpajzsban fogy, addig városaink levegőjében növekszik az ózon mennyisége. A főként nyáron képződő talajközeli ózon dúsulása irritálja a légzőszerveket és a szemet. Az ózon a szmog egyik előidézője: légszennyező, rákkeltő anyagok képződéséhez vezet. Uniós kutatások szerint határérték feletti ózonkitettség esetén 30 százalékkal nagyobb esélyünk van tüdőbetegségben meghalni. A talajközeli ózon fő forrása 45 százalékban a közlekedés, 20 százalékban pedig az energiatermelés. Ezért lenne nagyon fontos, hogy minél többen váltsanak kerékpárra, mint fő közlekedési eszközre. Az elektromos autók elterjedésével szintén csökkenthetnénk a szennyezőanyag-kibocsátást – javasolja a Levegő Munkacsoport.

(A borítóképen: Ilyen a világűrből a Földet védő ózonréteg)