Összefogtak a Bodrogköz szlovák és magyar települései

Mint korábban beszámoltunk róla, augusztus 20-án, vagyis Magyarország születésnapján a trianoni békediktátum óta először gyűltek össze a Bodrogköz települései a szlovák–magyar határ mindkét oldaláról közösen ünnepelni, mégpedig Cigándon. Ötvenöt település elöljárói, képviselői nyilvánították ki közös akaratukat, hogy a mindkét ország legszegényebb térségei közé tartozó Bodrogköz felvirágoztatásáért közösen tegyenek, például dolgozzanak ki egy olyan fejlesztési programot, amellyel mind a szlovák, mind pedig a magyar kormánynál kopogtatni lehet támogatásért. Ennek folytatásaként a napokban a térség egykori központjában, a szlovákiai Királyhelmecen szerveztek ismét közös programot az érintett falvak és városok számára. A Határtalanul a Bodrogközben című konferencián el is kezdődött a programalkotás.

A rendezvény bevezetőjében Pataky Károly, a vendéglátó Királyhelmec polgármestere elmondta: a mai, egyre inkább határok nélküli világban se szeri, se száma a rengeteg nemzetközi és nemzeten belüli együttműködésnek, szövetségnek, összefogásnak. Többségüknek azonban, azonkívül, hogy vannak, semmi értelmük nincs. „Jó esetben legalább az eszmei célkitűzéseikkel egyet lehet érteni, de gyakorlati hasznukról már nem feltétlenül lehetünk meggyőződve” – tette hozzá. Kiemelte: a bodrogközi települések többsége – függetlenül attól, hogy a határ melyik oldalán található – pusztul, elöregszik, munkanélküliséggel, szakmunkáshiánnyal, az értelmiség és a fiatalság elvándorlásával küzd. Vannak olyan bodrogközi települések, amelyeknek mai lélekszáma a 100-150 évvel ezelőttinek a töredéke csupán, és hosszasan lehetne sorolni azoknak az egykor kiválóan működő vállalatoknak a neveit, melyek egykor százaknak-ezreknek adtak megélhetést – és melyeknek mára nyomuk sem maradt – sorolta a polgármester. Hozzáfűzte: amikor Oláh Krisztián, Cigánd polgármestere megkereste a szellemi, fejlesztési és gazdasági újraegyesítés ötletével, a Felső-Bodrogközi polgármesterek is éppen egy tanácskozáson vettek részt, mert ők is felismerték, hogy ha valódi eredményeket akarnak elérni, ha valódi megoldásokat keresnek a problémáikra, akkor nincs más lehetőségük – össze kell fogniuk. Pataky Károly megerősítette: csak annak a közös munkának van értelme, amelynek a határ mindkét oldalán élők, a legkisebb községek lakói is a gyakorlati hasznát látják.

Konkrét célok

A rendezvényen Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja azt fogalmazta meg, hogy a térségi összefogás eredményeként megszülető javaslatcsomag akár kiemelt nemzetpolitikai program is lehet. Mindezeken túl az a tapasztalat, hogy a határ közelsége általában vonzza a befektetőket – fogalmazott. Kiemelte azt is: magyar forrásból eddig 4000 nyertes pályázat kapcsán összesen 40 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg a Felvidéken.

Dr. Hörcsik Richárd, Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője történelminek nevezte a két térség, vagyis a Bodrogköz 33 szlovákiai és 22 magyarországi településének összefogását. Véleménye szerint a 100 éve határral elválasztott Bodrogköz nemcsak lélekben, az összetartozás érzésében, hanem kulturálisan és gazdaságilag is egy egység, mely komoly lehetőségeket rejt. A Határtalanul a Bodrogközben projekt keretében összefogva az 55 település polgármesterével ez év végéig kidolgozandó, egységes gazdasági program céljai között fogalmazta meg a térség gazdasági és vidékfejlesztési tevékenységének összehangolását, az infrastruktúra fejlesztését, a kis- és középvállalkozások összekapcsolását, valamint a kistelepülések megerősítését, az elvándorlás megállítását. A megvalósításhoz a magyar és a szlovák kormány támogatását fogják kérni, hogy a most induló uniós költségvetési ciklusban megvalósíthassák terveiket – jelentette ki dr. Hörcsik Richárd.

A kezdeményező cigándi polgármester, Oláh Krisztián már az augusztusi eseményen elmondta az összefogás szükségességének hátterét. Azt közölte: a Bodrogköz már a honfoglalás idején lakott volt, az évezredes közös múlt pedig jó alap a felemelkedéshez is. Hozzátette: a trianoni békediktátum nemcsak az országot, de a Bodrogközt is megosztotta. Ma mindkét térség szegények között a legszegényebbek közé tartozik nemcsak a két ország viszonylatában, de az Európai Unióban is – mondta. Annak érdekében szeretnének most összefogni, hogy egymást segítve induljanak el a fejlődés útján, amelynek a települések mind a 60 ezer lakója a nyertese lehet.

(A borítóképen: Dr. Hörcsik Richárd, Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője és a két térség, vagyis a Bodrogköz 33 szlovákiai és 22 magyarországi településének képviselői)