Pályázati kényszer a digitalizációs fejlesztés

A 2021–2027-es tervezési ciklusban az uniós fejlesztési források elérésének időpontja a Magyarország és az Európai Unió között kialakult jogállamisági vita miatt egyelőre bizonytalan. A pályázatok megnyitását jövő tavaszra vagy nyár elejére várják. Az viszont már most körvonalazható, hogy míg korábban a munkahelyteremtés és a megújuló energiák használatának bevezetése fogalmazódott meg elvárásként a kiírásokban, a hangsúly a jövőben az információtechnológiai fejlesztéseken lesz. Ez azt jelenti, hogy csak úgy lehet majd uniós fejlesztési támogatásokra pályázni, ha a benyújtott üzleti elképzelések között digitalizációs fejlesztés is szerepel – hangsúlyozta Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting regionális igazgatója azon a tanácskozáson, amelyet a Bokik székházában tartottak.

A megyei iparkamara és a PP Konferenciaközpont által közösen szervezett, „Pénz, de honnan?” elnevezésű országos előadás-sorozat miskolci állomásán az uniós pályázatokkal kapcsolatos elvárások mellett a vállalatok tőkefinanszírozásáról, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek támogatásáról, a digitális vállalkozásfejlesztésről, a Széchenyi Kártya Program hitelezési lehetőségeiről, valamint az innovációs beruházásokra elérhető forrásokról is szó esett.

Az eseményt megnyitó Bihall Tamás, a Bokik elnöke a koronavírus okozta gazdasági válság magyarországi kezelését a vállalkozások szempontjából sikeresnek ítélte, ugyanakkor hangsúlyozta: a bizonytalanságok nem tűntek még el. Ezek között említette a hazánk és az unió közötti nézeteltérések rendezetlenségét, az államadósság és az infláció jövőbeli alakulását, a hazai bérszínvonal munkaerőpiacra gyakorolt hatását, valamint a járványhelyzet változásait. Utóbbi probléma eddigi kezelését eredményesnek ítélte, ugyanakkor hangoztatta: a kamara azon az állásponton van, hogy gazdaságvédelmi megfontolásokból egyes szakmacsoportokban kötelezővé kellene tenni a koronavírus elleni védőoltást.

A jelenleg tapasztalható bizonytalanságok kezelésére mindenesetre egy B terv kidolgozását javasolta a vállalkozások számára, amely alternatív megoldásokat tartalmaz az előre nem látható krízishelyzetek kezelésére.

A Covid-járvány felgyorsította a gazdasági folyamatok átalakulását, de még csak az útkeresés időszakában vagyunk – fogalmazott. Hatékony, értékalapú és fenntartható megoldásokra van szükség a szabályozás területén, amely stratégiai szempontok szerint kezeli azt a gazdasági és társadalmi innovációt, amit a járvány kikényszerített.

Az előrelátó és alapos tervezés már csak azért is fontos, mert a következő uniós tervezési ciklusban változik a pályázati finanszírozás – hívta fel a figyelmet rá Csépány Zsuzsa. Mint mondta: a jövőben az uniós pályázatból érkező forrásokat hitel formájában kapják majd meg a vállalkozások, és az üzleti terveikben megfogalmazott célok elérése esetén válik majd számukra a hitelből vissza nem térítendő támogatás. Bár a 2021–2027-es tervezési ciklus pályázatai egyelőre nem láthatók, a következő évekre szóló, tervdokumentációval alátámasztott stratégiai tervezés elkezdését már most javasolja. A kész, megvalósítható tervek versenyelőnyt jelentenek majd akkor, amikor a pályázati források hazánkban is megnyílnak.