Figyelik a fejlesztéseket

Céljuk a tapasztalatszerzés volt a Tokaj-Hegyalján induló fejlesztésekhez. 

„Tokaj-Hegyalja hat települése Szerencs gesztorságával egy 2500 köbméter napi kapacitással bíró szennyvíztelep építésére nyert támogatást” – mondta Kiss Attila, a leendő üzemeltető Borsodvíz cégvezetője. Hozzátette, már az építés félideje óta figyelemmel kísérik az egri fejlesztéseket.

Nyiri Tibor, Szerencs polgármestere arról beszélt, térségük amortizálódó rendszerének fejlesztését a kor elvárásai szerint tervezik. 

– A környék lakosságának a dugulások jelentenek problémát, Szerencsen a rendszerváltás után letarolt élelmiszeripar hírmondóinak van szüksége a továbblépéshez a korszerűsítésre – fogalmazott Nyiri Tibor. 

A Heves Megyei Vízmű Zrt. 2016-ban fogalmazta meg azt a fejlesztési koncepciót, amely a korszerű iszapkezelést és az energiahatékonyság növelését tűzte ki célul. Mindkét feladatra megoldásként a biogáz termelését és felhasználását jelölték meg. Szabó Tamás, a megyei vízmű üzemviteli osztályvezetője elmondta, közel ötmilliárd forintos projektből részben a csatornahálózatot korszerűsítették, jelentős részben pedig a telepen történt beruházás. 

– Ami az iszapkezelést illeti, a 2010-es években országosan és a térségben is új stratégia indult a hulladékgazdálkodás területén. A lerakási díjak megnőttek, az iszapelhelyezés egyre nagyobb gond lett. A hulladéklerakók minimális mennyiséget tudtak fogadni, ezért a mezőgazdasági elhelyezés felé nyitottunk. A cél a mechanikai és biológiai kezelést követő hőkezelési eljárással olyan kezelt iszap létrehozása, melynek lényegesen kisebb a szaghatása, s mellette biogáz is keletkezik – részletezte Szabó Tamás. 

Az osztályvezető azzal folytatta, hogy egy szennyvíztisztító telepen az energiafelhasználás komoly költség, az energiahatékonyság növelését is biogáztermeléssel érik el. Sasvári Szilárd vezérigazgató stratégiai elképzelései is megvalósultak, 200 kilowattos napelemparkot telepítettek. Imre Tamás, a társaság egri üzemegységének szennyvízágazat-vezetője ismertette a mai technológia lényegét. Mint mondta, az iszap a sűrítés után a rothasztótornyokba kerül. 

– Itt az iszap harmada biogázzá, azaz metánná alakul, ennyivel kevesebb a tovább kezelendő anyag mennyisége. A termelt gáz a biogázzal működő kazánban vagy gázmotorban ég el, az utóbbiban villamos energiát állítunk elő. A próbaüzem tapasztalatai szerint a telep napi 6000 kilowattóra energiaigénye 2000 körüli mennyiségre csökkent, így a korábban vásárolt villamos energiának csak a harmadát kell megvennünk. Az energiaigény a berendezések finomhangolásával tovább csökkenthető, reményeink szerint akár ezer kilowattórára. Tovább csak azért nem csökkenthető, mert a villamos energia mennyiségét a telep folyamatos és biztonságos működése érdekében továbbra is biztosítani szükséges. A rothasztótornyokban a gáztermelés után megmaradt szennyvíziszap végül a szolárcsarnokba kerül, ahol a napsütés hatására, illetve hőlégbefúvással történik a szárítása – magyarázta Imre Tamás.
 

Megismerkedtek a korszerű technológiával 
Fotó: MW