2022.01.11. 11:30
Csak baloldali kacsa, hogy az árplafon kútbezárásokat okoz
Az autósok pozitívan fogadták az üzemanyagár-plafon tavalyi őszi bevezetését. A kormányintézkedést ellenzők riogatása nem jött be, még egyetlen benzinkút sem zárt be.
Forrás: Bujdos Tibor
Az elszabaduló, jócskán 500 forint felé emelkedő literenkénti hazai üzemanyagárak miatt a kormány november 15-ei hatálylyal árplafont vezetett be, azaz a 95-ös oktánszámú benzin és a szintén normál minőségű gázolaj legmagasabb literenkénti ára 480 forint lehet. Akkor ez a benzin esetében átlagosan 26, a gázolajnál átlagosan 32 forintos csökkenést jelentett. A kutak többségénél heteken át ez az ár – pontosabban 479,90 – szerepelt az árjelzőkön, de már akkor is voltak olyan diszkont-töltőállomások, amelyek a plafon alatt tartották áraikat, hogy versenybe szálljanak a konkurenciával. Megjegyzendő, hogy a diszkontkutak az ármaximálás előtt is lényegesen olcsóbban kínálták portékájukat, magukhoz próbálván édesgetni az autósokat.
Jótékony árverseny
Aztán volt egy olyan időszak is tavaly év vége felé, amikor két számjegyű csökkenést produkáltak a nagykereskedelmi üzemanyagárak, ami – természetszerűleg – begyűrűzött a kutak áraiba, és jóval a maximált alatti árak domináltak a töltőállomásoknál. Sőt ekkor indult be az igazi árverseny, úgymond egymás alá licitáltak a kiskereskedők, főleg a nagyobb hálózatok. Különösen az autópályákon lévő, békeidőkben méregdrága benzinkutaknál szembetűnő az árkülönbség.
Az ünnepek idején – a világpiaci árak emelkedése miatt – újra felfelé araszoltak az üzemanyagárak, az újév utáni első ármegállapításkor a 95- ös benzin legtöbb helyen még 2 forinttal az árplafon alatt volt, a gázolaj viszont már elérte az ominózus 480 forintos literenkénti tarifát.
Nem kellett közbelépni
A benzinkutak üzemeltetőinek jelezniük kell, hogy a maximált ár mellett szolgáltatnak-e tovább. Ha valaki úgy érzi, hogy nem éri meg neki, és nemet mond, vagy akár csak üzemszünetet rendel el, azt két hét elteltével törlik a nyilvántartásból. Ezt követően a szakminiszternek kell döntenie arról, indokolt-e másik nyilvántartott szolgáltatóval a helyettesítés. Ha igen, akkor kijelöli az érintett üzemanyagtöltő állomás 30 kilométeres vonzáskörzetében lévő, a lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére. Az üzemeltetés joga helyettesítéskor az új szolgáltatóé lesz, aki rendelkezhet a kút tárgyi eszközeivel és a készletekkel.
Ez idáig egyetlen olyan esetről sem tudunk, hogy tönkrement és bezárt volna egyetlen benzinkút az országban. Ezt erősítette meg az ország 2050 benzinkútja közül mintegy másfél ezret soraiban tudó Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó is, aki nem tud bezárt benzinkútról. Ugyanilyen információt kaptunk a legnagyobb hazai töltőállomás-hálózattal rendelkező Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. sajtóirodájától. Tudni kell, hogy az esetlegesen bezáró benzinkutak esetében a helyettesítésre jelentkezni lehetett, amit a Mol Nyrt. meg is tett. Eddig azonban nem volt szükség szolgálataikra.
Grád Ottó szerint az üzemanyag-kiskereskedők nyilván nem örültek felhőtlenül az intézkedésnek, de tudomásul vették, hogy ez egy végrehajtandó feladat. Mint elmondta, két tekintetben mindenképpen megváltoztak a fogyasztói szokások. A diszkontbenzinkutak számára jelent ez nagyobb gondot, mert elveszítették vevőik egy részét. Ugyanis a maximált ár miatt már nem éri meg az autósoknak külön utat megtenni hozzájuk, mert azonos áron vagy nem sokkal drágábban egy közelebbi kútnál is megtankolható az autó. Másrészről a diszkontkutak kisebb árréssel dolgoztak korábban, ez helyenként most még jobban összezsugorodott.
Átalakuló vevői szokások
Nagy változás az is, hogy a prémiumminőségű benzin fogyasztása jelentősen viszszaesett. Ezekre ugyanis nem vonatkozik az árplafon, és eleve jóval drágábbak voltak. A korábbi 30-40 forintos eltérés helyett 50-60 forint lett a differencia a kétfajta üzemanyag között. Ez az elvetemültebb autósokat is elgondolkodtatta. Legalább 25 százalékos a visszaesés a prémiumbenzinek fogyasztásában.
Márki-Zay: az emberek vegyenek kisebb autót
Márki-Zay Péter az üzemanyagár-plafon bevezetése után nekiment a kormány embereket segítő intézkedésének.
Az üzemanyagár-plafon tavaly november 15-i bevezetése után a baloldalról azonnal támadást indítottak a kormány ármaximálása ellen, és azt jósolták, hogy sorra fognak tönkremenni a töltőállomások. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egyenesen nekiment a kormány embereket segítő intézkedésének. Mint mondta, a benzinárban semmilyen szociális komponenst nem tart indokoltnak. Úgy fogalmazott, az embereknek érezniük kell az energiaárak növekedését. Azt mondta, nem tartja megoldásnak az üzemanyagárak befagyasztását. Szerinte „az emberek vegyenek kisebb autót, vagy járjanak együtt többen”.
A baloldali médiumokban olvashattunk olyan cikkeket is, amelyek a benzinkutak tönkremenetelét vetítették előre. Név nélkül szólaltattak meg üzemeltetőket, akik panaszkodtak az alacsonyabb haszon miatt, amely szerintük már veszteség. Arra a kérdésre azonban, hogy visszaadják-e a kutat, nemmel válaszoltak. A közösségi portálokon is olvashatók voltak hasonló posztok, de az ellenkezőjéről szólók is. Egy posztoló például elvégezte azt az összehasonlítást, hogy „2020 tavaszán 300 forint körül volt litere a benzinnek, akkor egyetlen kút sem akart emiatt bezárni. Most, amikor 480 a maximált ár, akkor hirtelen mitől lenne veszteséges?”. Egy másik posztolónak is az volt a véleménye, hogy nem lesznek veszteségesek a kutak. „Az, hogy nem mindig van nagy haszon a benzinen, nem jelenti azt, hogy működésképtelen lesz a kút. Szerintem nem fognak ma kutasok éhen halni.”
Hovatartozástól függetlenül
A Századvég által készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok több mint négyötöde (85 százaléka) egyetértett az üzemanyagárak maximálásával, ezzel szemben mindössze 10 százalékuk ellenezte a szóban forgó intézkedést. Azt is megállapították, hogy a döntés kedvező lakossági megítélése nem függ érdemben a politikai hovatartozástól, valamennyi vizsgált választói csoportban egyetértés övezte a hatósági árazás bevezetését. Ennek megfelelően az önbesorolásuk szerint baloldali megkérdezettek 88, a jobboldaliak 85, míg a középen állók 84 százaléka helyeselte a benzin és a gázolaj árának maximálását.
(A borítóképen: Csak a prémiumminőségű üzemanyagok forgalmában volt jelentősebb változás)