Áprilisban döntenek arról, mi legyen majd a miskolci tér neve

Áprilisi ülésén tárgyal a miskolci önkormányzat a Sassy Csaba térről. Akkor derül ki, hogy rábólintanak-e a miskolci képviselők, hogy ezentúl így hívják azt a teret, ami a Herman Ottó Gimnázium közelében található, és amelyen a 10-es honvéd szobra áll.

A tervek szerint május 21-én lenne az ünnepélyes névadó.

Tudósította lapját

Sassy Csaba újságíró volt, 1884-ben született Miskolcon. Gazdag életútjáról hosszan írhatnánk, most csak annyit említünk meg: Az I. világháborúban, 1916 áprilisában besoroztatta magát a miskolci 10. honvéd gyalogezredbe, Galíciába vonult be, ahonnan folyamatosan tudósította lapját, a Reggeli Hírlapot. Amikor 1917 júliusában létrejött a 10-es Honvéd című tábori újság, annak is főszerkesztője lett. Attól kezdve munkásságának középpontjába kerültek a 10-es honvédek, illetve a háború után emlékük őrzése. A fronton sorra írta verseit, amelyeket képeslapon is sokszorosítottak, és a bevétel az ezred hadiözvegy- és árvaalapját gazdagította. Két „háborús” verseskötete is megjelent.

A 10-es honvéd gyalogezred laktanyája, a József laktanya egészen közel volt az említett emlékműhöz: a Herman Ottó Gimnázium működik ma benne. A gyalogezred egyébként Borsod, Zemplén és Heves vármegyékből toborozta a legénységét. Mivel közel voltak a belvároshoz, úgy tekintették őket, mint Miskolc háziezrede. Nagyon erős volt a kötődés irántuk a városban. Sok művészi ambíciójú honvéd szolgált ott, mint például Sassy Csaba.

A Miskolci Keresztény Szemle napokban megjelent, 65. száma kiemelten foglalkozik a 10-es honvédek galíciai és erdélyi harcaival, és közli Sassy Csaba versét, illetve Jeszenszky Géza könyvismertetőt tartalmazó írását is.

„Minden publikáció, amelyik a tízesek történetével foglalkozik, megerősít bennünket, hogy megéri honvédjeink emlékét őrizni” – mondta az Észak-Magyarországnak Szopkó Róbert történész, a 10-es Honvéd Hagyományőrző Egyesület elnöke, ők programjaikon keresztül őrzik az emlékeket. Hagyományaiknak megfelelően tavaly nyáron megemlékezést tartottak az erdélyi Úz-völgyben, ahol lerótták kegyeletüket az I. világháborús hősök nyughelyénél. Az idén (a járványhelyzettől függően) Észak-Itáliába mennének, ahol korabeli egyenruhában tanulmányoznák a még meglévő lövészárokrendszert, és több kisfilmet készítenének arról, hogyan telhettek ott a háború idején őseink napjai.

(A borítóképen: A tér a Herman Ottó Gimnázium közelében a 10-es honvéd szoborral)