A népességcsökkenés évek óta tény, folyamatos a költözés Tiszaújvárosból

A demográfusok folyamatosan keresik az okokat, hogy miért csökken egy-egy település (város) népessége. Egy-egy esztendő statisztikai adata nem mérvadó, de amikor fél évtizeden át figyelhető meg a jelenség, akkor joggal vethető fel a kérdés, mi az oka a lakosságszám csökkenésének.

Jó is, meg rossz is

Különösen akkor problémás a kérdésfeltevés, amikor olyan városokról van szó, amelyek a gazdaságilag, társadalmilag fejlettebbek közé tartoznak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például a megye alapvető fejlődését szolgáló gazdasági tengelyt Kazincbarcika, a megyeszékhely, Miskolc és Tiszaújváros alkotja. Aki csak teheti, itt próbál meg megélhetéshez jutni. Itt lényegesen jobbak a fizetési feltételek, kedvezőbbek a munkakörülmények.

Viszont aki azon gondolkodik, hogy veszi a sátorfáját, és ezekbe a városokba költözik, gyorsan rájön, hogy ugyan több fizetést kap, de a megélhetés sokkal drágább, mint a megye más területein. Ha csak a legfontosabb dolgot, a lakást említjük meg: nagyságrendekkel többet kell(ene) költeni Kazincbarcikán vagy Tiszaújvárosban – ezúttal a megyeszékhelyet, Miskolcot nem említve – egy otthon kialakítására, mint mondjuk bármelyik abaúji vagy zempléni kistelepülésen.

Éppen ezért, nagyon sok esetben, különösen a nem magasan kvalifikált munkaerőt kívánó állásokban, marad a napi többórás munkába és onnan hazautazás. A nem nagyon fejlett közlekedési infrastruktúra miatt ez a tevékenység bizony sokszor komoly akadályokba ütközik.

Marasztalják a fiatalokat

A lakosságszám csökkenése egyébként megyei szinten is gond. Míg 2016-ban még 660 ezer fölött volt a megye lakosságszáma, addig 2021-ben már csak 632 ezren laktak Borsod-Abaúj-Zemplénben. A csökkenés egyenletes és folyamatos. A legutóbbi ellenőrzötten rendelkezésre álló adatok szerint például 2021. január 1-jén a megye lakónépessége 632 722 fő volt, 0,7 százalékkal, azaz 4342 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Részben a nagyobb halálozás következtében felgyorsult a természetes fogyás üteme. A természetes fogyás következtében 3148, a belföldi vándorlás miatt 3701 fővel csökkent a megye népessége.

Szerencsére javítani tudott ezen a nemzetközi vándorlás pozitív, 2507 fős mérlege. A járvány idején sokan jöttek vissza a külföldön szerencsét próbálók közül. Működnek tehát azok a programok, amelyekkel szeretnék visszacsalogatni, helyben tartani a fiatal, képzett embereket, igazi megélhetést kínálva nekik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Nehéz lakáshoz jutni

Tiszaújvárosban – helyiek elmondása szerint – a legnagyobb gondot tényleg a lakhatás megoldása jelenti. A lakások drágák. Egy kezdő fiatal család még az önkormányzat és az állam által nyújtott szociális segítséggel együtt is csak nagy erőfeszítések árán tud fészket rakni a városban. Ráadásul a szabad lakások nagy részét a városban működő nagyvállalkozások veszik ki bérbe saját dolgozóik elhelyezésére. Aki teheti, a Tiszaújváros környékén lévő településekre költözik ki, és ott teremti meg az otthont családja számára. A tiszaújvárosi önkormányzat ugyan igyekszik új építési telkeket kialakítani, de azok ára, amely akár elérheti a 10 millió forintot, nem igazán megfizethető a fiatal családok számára. Akik aztán meggondolják, hol telepednek le.

(A borítóképen: Tiszaújvárosban nem könnyű lakáshoz jutni elérhető áron. Fotó: Ádám János)