A fiúk a bányában könyvelnek

Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Sebestyén Géza közgazdász segítségével, aki a Mathias Corvinus Collegium miskolci központjában tartott előadást a bitcoinbányászat és a kriptovaluták világáról. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője előadásában kitért arra is, hogy ugyan nem mindenki osztja véleményét, de szerinte a hagyományos pénzt nem fogja soha kiszorítani a kriptovaluta.

Bank helyett informatika

A kriptovaluták hívői szerint egyik előnyük az, hogy kihagyják a bankokat, vagyis a harmadik szereplőt.

„Ez nem teljesen igaz, mert miközben valóban nincs bank a háttérben, mint a pénzügyi rendszerben, ugyanakkor informatikai rendszer is kell hozzá, ahogyan informatikusok is” – emelte ki Sebestyén Géza közgazdász. „Vagyis a szereplők nem bankárok, hanem informatikusok, illetve szoftveres platformok” – tette hozzá.

„A rendszer lényege a blokk­lánc-technológián alapul, ami arról szól, hogy föl lehet tenni az internetre listákat, így a virtuális valutáknál ez a jegyzet arról szól, hogy melyik számláról, melyik számlára, mennyi pénzt utalnak át. Egy ilyen blokk azt tartalmazza, hogy az elmúlt 10 percben milyen utalások történtek. Komoly titkosítás és komoly matematikai módszerek vannak a háttérben, amelyek garantálják, hogy ezeket nem lehet utólag módosítani, nem lehet kitörölni, és nem lehet meghamisítani” – foglalta össze a szakember.

Bányászat, ahol könyvelnek

Bányászatnak hívják a bitcoin kinyerését, amelyhez nagy teljesítményű számítógépeket használnak.

„Nagyon komoly számítástechnikai szoftverek és hardverek vannak a bitcoinbányászok birtokában. Gyakorlatilag ezek a gépek a titkosításon dolgoznak, versenyeznek azért, hogy ki az, aki először végrehajt bizonyos feladatokat, és aki elsőnek kész van, az kap cserébe kriptovalutát. Amikor elindult a bitcoinrendszer, 50 darab bitcoint kapott, tehát minden egyes tízpercnyi tranzakció lekönyveléséért kapott ennyi kriptovalutát. Azonban ez a mennyiség négyévente feleződik, most 6,25 bitcoinnál tartunk. Ez a mostani árfolyamon 30 ezer dollár környékén van, tehát ez majdnem 200 ezer dollár, amit egy tízperces munkáért kap valaki. Vagyis ezért megy a harc a bányászok között, mert aki első lesz, az megnyeri ezt a jackpotot.”

Jelentős kockázatokkal

A kriptovaluták hívei szerint ez egy olyan újítás, ami egészen más, mint a régi pénzügyi rendszerek. Ugyanakkor Sebestyén Géza szerint ezekbe a rendszerekbe alapvetően bele van programozva a nagy árfolyam-ingadozás, így nem alkalmasak arra, hogy az emberek széles köre szívesen rakja bele a pénzét.

„Volt olyan nap, amikor a bitcoin értékének egyharmada, és volt olyan is, amikor fele is eltűnt 24 óra leforgása alatt, míg nyilván volt olyan is, amikor nagyon sokat emelkedett az értéke” – foglalta össze a szakértő.

A piac rángatja az istrángot

Ebbe a konstrukcióba sokféle dolog kódolja bele ezt az in­gadozást a közgazdász szerint. A hagyományos pénzeknél ugyanis van egy harmadik szereplő, a bank. Vagyis amit a bitcoinhívők előnyként emlegetnek, hogy nincs harmadik szereplő, az valójában egy nagy hátrány a közgazdász szerint.

„A forintnál például ott van a Magyar Nemzeti Bank, amelyik próbálja az árfolyamot stabilan tartani. A dollárnál ott van az amerikai jegybank, a Fed, amelyik szintén azért is felel, hogy stabil legyen a fizetőeszköz. A bitcoinnál azonban nincsen senki mögötte, a piaci kereslet-kínálat fogja rángatni az árat össze-vissza: ha mindenki venni akar, akkor nagyon felmegy, ha mindenki el akar adni, akkor nagyon lemegy.”

„Szerintem a kriptovaluta semmiképpen nem lehet a jövő. Természetesen nem mindenki osztja ezt a véleményemet, mert vannak, akik nagyon pozitívan nyilvánulnak meg a bitcoinnal kapcsolatban, de én nem tartozom közéjük. Egyrészt brutális energiaigénye van. Csak a bitconbányászat, a rendszer életben tartása több elektromos áramot fogyaszt, mint egész Svájc, beleértve a magánszemélyeket, a gyárakat és a CERN-t, a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriumát is. Ráadásul a bitcoinrendszer roppant kevés tranzakciót tud csak teljesíteni. Míg a hagyományos – például a Visa vagy a ­MasterCard – másodpercenként 25–50 ezer tranzakciót tud végrehajtani, addig a bitcoin kevesebb mint 10 darabot! – hangsúlyozta a közgazdász.

Amikor a bánya kimerül

A nagy nyereségek ideje már elmúlt Sebestyén Géza szerint, miközben voltak olyan évek is, amikor tízszerezett a bitcoin árfolyama egyetlen év alatt. Arra a kérdésre, hogy a bányászat értékének csökkenése vajon meddig tarthatja életben ezt az „iparágat”, azt válaszolta: „Mivel négyévente feleződik a bányászatért járó összeg, ezért kicsivel több mint 100 év múlva lesz a felezések után annyira pici – mert a bitcoin százmilliomod részét is még nyilvántartják –, amikor már nem lehet megfelezni, mert elérnek a legkisebb egységig, és attól kezdve a bányászok nem kapnak majd jutalmat.”