Miskolc, a LEGeslegjobb!

Dobrossy István és Somorjai Lehel írta: Miskolc a legek városa. Az én „legjeim” eltérnek kissé az övéktől, mégis sok pontban megegyeznek. Nem is gondolná az ember, hogy mennyi országos, illetve európai szinten is kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhet városunk. Nézzük, miben „leg” a borsodi megyeszékhely!

Miskolc a LEGrégebben lakott területe hazánknak

1891-ben találták a Bársony-háznál a legendás szakócákat – ez indította el a magyar őskőkorkutatást. Herman Ottó csaknem két évtizeden át küzdött azért, hogy bizonyítsa, Miskolcon és környékén már az őskorban is éltek közösségben eleink. Ezt véglegesen 1907-ben sikerült nagyon sok lelettel alátámasztania, amikor Kadic Ottokár – többek között a Szeleta-barlangban – megtalálta a bizonyítékokat a bükki hegyek között. Bebizonyosodott, hogy már 70 ezer éve lakott ez a vidék, és aktív őskori közösség élt egykoron a területen.

Magyarország LEGelső víztározója

A varázslatos Hámori-tó mesterséges keletkezésű. Fazola Frigyes (1774–1849) építtetett gátat és duzzasztotta fel az itt található kis tavat, mert a vashámorokat ellátó vízi erőre volt szüksége. A végső elkészültét 1815 körülre teszik. A Garadna-patak és a Szinva patak találkozásánál alakították ki – a Palotaszálló építése miatt ma már a Szinva hamarabb elkanyarodik Miskolc felé – Lillafüreden. A helyén már századokkal előbb volt egy kis „Fel” nevezetű tó, amely arról kapta nevét, hogy a falu fölött volt található. A Hámori-tó szépsége mindenkit elvarázsol, kis hegyi tavacskának néz ki, nem is gondolnánk, hogy emberi kéz alkotta. Manapság turistalátványosság, kül- és belföldi turisták célpontja a Palotaszállóval vagy a kisvasúttal karöltve.

A LEGrégebbi ipari műemlék Magyarországon

És ha már Hámori-tó, akkor beszéljünk az újmassai őskohóról, ami Magyarország legrégebbi, még működő ipari műemléke. 1866-ig működött, az állapota folyamatosan romlott egészen az 1951-es helyreállítás kezdetéig. A Fazola-napok keretein belül évente egyszer a mai napig csapolást hajtanak végre vele. A kohászat a későbbiekben Diósgyőrbe települt, de ez az Európában is ritkaságnak számító műemlék itt maradt, hogy őrizze a múlt emlékeit nekünk. Csak három ehhez hasonló ipari műemlék található kontinensünkön.

Közép-Európa LEGnagyobb és LEGszebb ikonosztáza

A Deák téren található az egyszerre két „leget” is begyűjtő ortodox Szentháromság-templom, melyet az itt élő görög kereskedők építtettek a saját pénzükön 1785 és 1806 között. Ebben a templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, mely 16 méter magas és 87 jelenetet mutat be a Megváltó életéből. Késő barokk stílusú, Jankovits Miklós egri fafaragó műve, az ikonok benne pedig kevés kivétellel Anton Kuchelmeister bécsi festőművész remekei. Érdemes megtekinteni mindenkinek, aki még nem látta. A templom mellett található az ortodox múzeum – az egykori iskola épületében –, ahol idegenvezetés keretében megismerhetjük a templom és az egykoron itt élő „görög” kisebbség életét, tevékenységét.

A LEGelső Kossuth-szobor Magyarországon

1879-ben a Habsburgok olyan törvényt hoztak – kifejezetten Kossuth miatt –, amely tíz év elteltével megfosztotta az egykori kormányzót állampolgárságától. Erre válaszul a magyar városok sorra díszpolgárukká avatták. Miskolc is, ahol városunk első díszpolgára lett 1886-ban. Mindössze kétszer járt nálunk, mégis Magyarország első köztéri egész alakos szobra városunkban állíttatott fel. Róna József alkotása, melyet 1898-ban avattak, pünkösd hétfőjén, a szabadságharc 50. évfordulójának alkalmából. Ez a szobor volt hazánk első, egész alakos köztéri szobra Kossuth Lajosnak. Az avatóünnepségen tiszteletét tette az egykori kormányzó húga, Ruttkayné Kossuth Lujza, fia, Kossuth Ferenc, továbbá Herman Ottó. A jelenlévők között volt Szemere Bertalan fia, Attila és Lévay József is.

A LEGelső vidéki villamos, amely megszakítás nélkül működik a mai Magyarország területén

A vidéki városok közül Pozsony és Szombathely után Miskolcon indult meg a villamosközlekedés – Pozsony már nem tartozik országunkhoz, Szombathelyen pedig már nincs villamos –, amely ma már több mint 120 éves... 1872-ben a lóvasút gondolata fogalmazódott meg a miskolci városvezetők fejében. A negyvenes évekbeli államosításig két cég, a Miskolci Villamossági Rt. és a Miskolc-diósgyőri Közúti Vasút Rt. működtette a villamost. A villamosvasút ötletét először (1895) dr. Csáthy Szabó István vetette fel. A villanyáram-hálózat kapacitása nem volt elegendő villamos üzemeltetéséhez a városban, ezért egy új villanytelepet hoztak létre, melyet ezzel együtt a közvilágításra és magáncélokra is fel tudtak használni. A sínek fektetése is sok gondot okozott az építőknek. A főutca a munkálatok alatt szinte járhatatlan volt, így a fuvarosok a rosszabb minőségű mellékutakra kényszerültek. És eljött a nagy nap! 1897. július 11-én megindult a forgalom. Miskolc egy újabb lépést tett az önállósodás útján – mert bizony ez is az volt – a nagyvárosi lét felé.

A mai Magyarország LEGelső kőszínháza

A miskolci kőszínház a második volt az ezeréves határokon belül, a kolozsvári két évvel megelőzte. A csonka Magyarország határain belül viszont az első, azért is szoktuk így emlegetni, illetve azért is, mert a 19. század elején még „két magyar haza”-ként tartották számon Erdélyt és Magyarországot.

Magyarország LEGmagasabb vízesése

Magyarország legmagasabb vízesése a lillafüredi, amely húsz méter magasból zuhan a mélybe. Mesterséges kialakítású, a Palotaszálló építésekor jött létre, ugyanis eredetileg a Szinva patak is – a Garadna-patakkal egyetemben – a Hámori-tóba folyt. A vízesést ma is a Szinva patak táplálja. Télen a megfagyott vízesés igazi egyedi hangulatot ad az amúgy is különleges zuhatagnak. Nem messze tőle található József Attila szobra, az Anna-barlang és a lillafüredi függőkert is innen kezdődik.

Európa LEGhosszabb, a városon áthaladó főútja

Nincs még egy olyan hosszú főút európai városban, mint Miskolcon. Ez az útvonal kelet–nyugati irányban 12 kilométer hosszú. Kilenc utca tartozik hozzá, melyek egy része egyazon útvonalon fut, amelyen a kelták kocsiútja volt 1500 évvel ezelőtt. Nézzük ezeket az utcákat:

Bajcsy-Zsilinszky út

Széchenyi István út

Hunyadi utca

Tizeshonvéd utca

Győri kapu

Andrássy út

Kiss tábornok út

Árpád út

Hegyalja út

Tehát nemcsak a főutcára kell gondolni, hanem a Miskolc mai határain belüli településrészeken áthaladó főútra, amelyet több mint 100 utca keresztez. Ha ezen az útvonalon haladunk, gondoljunk arra, hogy városunk ebben is különleges!

Magyarország LEGagyobb és LEGteljesebb ásványgyűjteménye

A Herman Ottó Múzeum rendelkezik egy nagyon különleges gyűjteménnyel. Ez a gyűjtemény tartalmazza a Magyarországon jelenleg ismert ásványok 90 százalékát, ami egyedülálló az országban. A teljes gyűjtemény 70 százaléka hazánk területéről való, 20% a Kárpátokon túli, a maradék 10% pedig szerte a nagyvilágból származik. Az egész anyag több mint 20 ezer tételből áll. Ezt a kivételes gyűjteményt 1980-ban hozták létre.

Magyarország LEGelső vidéki kupadöntős labdarúgócsapata

A Miskolci Attila Kör Miskolc első profi labdarúgó-egyesülete volt. 1927-ben megnyerték az első, profi csapatoknak kiírt magyar másodosztályú bajnokságot, és így jogot szereztek arra, hogy a következő idényt a legmagasabb osztályban kezdjék. A következő évben kiestek ugyan, de bejutottak a kupadöntőbe. 1928. június 24-én került sor a nagy eseményre, a Ferencváros Üllői úti stadionjában, ahol a miskolciak 5–1-es vereséget szenvedtek. A mérkőzés azonban nem volt annyira sima, mint ahogy az az eredményből „kitetszik”. A meccs 1–1-re állt egészen a 61. percig, amikor a Fradi egy jogtalan szöglet után vezetést szerzett. Ekkor a vendégeknél „elszakadt a cérna”, és le akartak vonulni a pályáról. A meccset végül folytatták, de csak 8 mezőnyjátékossal, ugyanis Pruha és Powolny a kiállítás sorsára jutott, a bíró nyomdafestéket nem tűrő szidalmazása miatt. Ezután a fővárosiak még három gólt juttattak Németh kapus hálójába.

(folytatjuk...)