"Nagy kihívás, nagy megmérettetés lesz"

Vasárnap kezdődik és jövő szerdáig tart a Tokaj-Hegyalja Egyetem által szervezett nemzetközi kongresszus szőlészetről, borászatról, amelynek sárospataki központtal hét Tokaj borvidéki helyszín ad otthont. A kongresszusról a megnyitó előtti napon dr. Horváth Ágnessel, az egyetem rektorával beszélgettünk.

Kik és honnan érkeznek a kongresszusra?
Tizenhét országból több mint 100 előadó vesz részt a rendezvényen. A kongresszus hivatalos neve: Tokaj Wine Congress, amelyet az egyetem azért szervezett, hogy saját magát és a hazai szőlész-borász szakmát is jobban beágyazza a nemzetközi térbe. A Tokaj-Hegyalja Egyetem 2021-ben olyan szellemi beruházásként alakult, amelynek feladata a tokaji bor világhírnevének a megőrzése a rohamosan változó piaci, technológiai és éghajlati környezetben. Ez a külföldi minták, innovációk átvétele és adaptálása nélkül elképzelhetetlen. A Tokaj-Hegyalja Egyetem szőlész-borász képzése nemrég indult el. Ahhoz, hogy bármilyen képzés sikeres legyen a felsőoktatásban, két dolog szükséges. Az egyik a kutatások eredményessége, amelyek kifutási ideje hosszabb időt vesz igénybe. A másik, amivel jól lehet pozicionálni egy egyetemet, az a nemzetközi kongresszusok világa, amelyek igazi megmérettetések: nyitás a világ felé. Ebben tettük most meg az első, nagy lépést.

Milyen programok várnak majd a kongresszus résztvevőire? 

Több szinten zajlanak majd a szakmai megbeszélések a rendezvényen. Az egyik a plenáris előadások szintje a nyitó- és a zárónapon, amelyen a kongresszus valamennyi meghívott vendége részt vesz, és amelyet olyan kiemelt előadók tartanak, akik a világ különböző részeiről képviselik a szakmát. A kongresszusi megjelenés másik szintje a szekciók munkája. Öt szekciót hoztunk létre, van egy szőlészszekció, egy borász-, egy bormenedzsment szekció, van egy képzés, azaz a szőlész-borász képzés szekciója, és van egy turizmus szekció is, ami nagyon erősen kapcsolódik a borászathoz. A négynapos kongresszus fő helyszíne a Tokaj-Hegyalja Egyetem épülete és a sárospataki Művelődés Háza lesz, de az öt szekció a hétfői napon kitelepül különböző helyszínekre, Hegyalja meghatározó borászati településeire, így például Tarcalra, Mádra, Rátkára.

Mi lesz a hívószava a kongresszusnak?

A legfontosabb gondolata, hogy a szőlész-borász szakmának is fel kell készülnie mind a klímaváltozásra, mind az energetikai kérdésekre. A hívószavak pedig a tudás, a kapcsolat és a fenntarthatóság. A Tokaj Wine Congress-t hagyományteremtő céllal rendezzük meg, és kétévente szeretnénk megtartani. A kongresszus célja az is, hogy működtessük a most, a kongresszus megszervezésével alakuló, sűrűsödő kapcsolati hálót, amelynek már így az egyetem is részévé válik.

A Tokaj-Hegyalja Egyetem alig több, mint egy éve alakult. Mennyire volt egyszerű megszervezni a konferenciát, összehívni a szakma képviselőit? 

Egy induló egyetemen mindig nagyon fontos, hogy kik az alapítók a professzori és a tanári karban. Nekünk hatalmas szerencsénk van, hogy van néhány olyan professzorunk, akiknek óriási nemzetközi összeköttetéseik és beágyazottságuk van. Ki kell, hogy emeljem Dr. Némethy Sándor professzort, akinek a nemzetközi elismertsége szinte egyedülálló. Mind a 17 országban, ahonnan érkeznek vendégek, személyesen is meg tudja szólítani a szakembereket a szőlész-borász és a fenntarthatóság szakmákban. Nyilván most az egyetem hívószava még elsősorban a Tokaji márkával és az egyetem professzorának hívószavával volt egyenértékű. Az intézmény most teszi le a névjegyét ezen a nemzetközi piacon. Sokat számít tehát, hogy milyen házigazdái leszünk az eseménynek, milyen minőségűek lesznek az előadások. Ez egy nagy kihívás, nagy megmérettetés lesz, ahol az egyetem maga is bemutatkozik a nemzetközi porondon. 

Nagyon büszke vagyok arra a csapatra, amely megszervezte ezt a kongresszust, így köszönöm a munkáját dr. Bene Zsuzsa oktatási rektorhelyettesnek és Molnár Péter tanszékvezetőnek, valamint Csatlósné Komáromi Katalinnak, a szakmai rész pedig Dr. Némethy Sándor nélkül nem jöhetett volna létre. A fővédnökséget a kongresszus munkájában Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos, valamint Csányi Sándor, a MATE alapítvány elnöke és Prof Dr. Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke látja el.

Kívülállóként is látszik: erősen indított az egyetem. Hogyan lehet még tovább pozicionálni az intézményt az elkövetkezőkben?

Amikor a Tokaj-Hegyalja Egyetemről beszélünk, nagyon fontos tisztázni, hogy az alapítói szándék szerint a szőlész-borász képzés és az ehhez kapcsolódó képzési területek jelentik a fő profilt. Ezen belül van egy nagyon jól működő szőlész-borász mérnöki alapszakunk, van egy felsőfokú szakképzésünk azok számára, akiknek a középfokú tanulmányi eredményeik nem voltak nagyon jók, de szeretnék tovább folytatni a tanulmányaikat és technikusi végzettséget szerezni. A kongresszuson most lehetőségünk nyílik arra, hogy olyan körbe lépjünk be, amelynek tagjaival közösen  adhatunk ki mesterdiplomát. Így megvan már a megállapodásunk a palermói egyetemmel, amellyel közös doktori képzésben tudjuk majd a szőlész-borász hallgatók teljes oktatási pályafutását menedzselni. Ezen kívül van még egy terület, ami a szőlész-borász képzéshez, azon belül pedig a minőséghez kapcsolódik. A boranalitikus szakirányú továbbképzésünket a Nébihhel közösen hirdetjük meg. Reméljük, ez hozzájárulhat, hogy a bor minőségének a vizsgálata egyre korrektebb formában, és egyre hatékonyabban érvényesüljön a Tokaji borvidéken éppen úgy, mint az egész országban. Ez az egyetem olyan speciális képzése, amilyen nincs még egy az országban. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy bár a fókusz a kongresszussal most a borászaton, a szőlész-borászképzésen van, de nagyon jelentős az egyetem többi területe is: a 165 éves pedagógusképzés évfordulóját egy, a mostanihoz hasonló rendezvénnyel ünnepeljük november 24-én, amelyen részt vesznek az összes olyan oktatási intézmény szakmai vezetői, ahol tanítóképzés folyik Magyarországon.
Az egyetem több irányba kell, hogy megalapozza a hírnevét, az egyik az maga az oktatási terület, ahol növelni kell a hallgatói létszámot. De nem akarunk 30 ezer fős megaegyetemet építeni, hanem egy néhány ezer fős intézményt, ahol magas minőségű, speciális tudást kínálunk.