A miskolciak fele autóbuszon, villamoson utazna 2030-ban

Ez volt a címe, „városi közlekedés és klímasemlegesség” pedig a mottója annak a rendezvénynek, amelyet nemrégiben szervezett a Levegő Munkacsoport Budapesten. A rendezvényre meghívták Miskolc főépítészét is két másik város, Pécs és Budapest szakemberein kívül. A találkozó kötődött a City100 néven ismertté vált európai uniós programhoz, amelybe – ez áprilisban derült ki – az említett három várost választotta be Magyarországról száz unióbeli város közé az unió. A küldetés lényege, hogy ezeknek a városoknak 2030-ig (nyolc év alatt!) klímasemleges és intelligens várossá kell alakulnia. Az ehhez vezető útjukat, tapasztalataikat átadják majd más európai városoknak, hogy azok is elérjék a klímasemlegességet 2050-ig. 

Beragadnak a buszok 

Ennek kapcsán tartott tehát előadást Szunyogh László főépítész, az elhangzottakról blogján számolt be, amely Miskolc honlapján olvasható. A bejegyzésből kiderül, azokat a szempontokat igyekezett ismertetni, amelyeket a városfejlesztés-közlekedésfejlesztés területén szándékozik követni Miskolc: a klímasemlegesség a cél. Mint fogalmaz, elsőként az úgynevezett tömegközlekedési főfolyosókat szeretnék függetleníteni a szükséges a többitől. „Miskolcon is tapasztalhatjuk nap mint nap, hogy amikor közlekedé i dugó van, akkor abban a busz is éppúgy beragad, mint a többi kocsi. Holott a pláne épp az volna, hogy legalább a busz ne álljon a dugóban!” – fejti ki. 

Régi álom 

Mint írja, ez a villamos vonalán és a Villanyrendőrtől a Hősök teréig tartó szakaszon megvan, de az összes többi útvonalon nincs. Márpedig így a tömegközlekedés nem tud a személyautókkal versenyezni. Szerinte fontos lenne az is, hogy a közlekedési tengelyeknél (észak-dél, kelet-nyugat irányokban) kialakulna a végpontok közötti összeköttetés. „Diósgyőr és a pesti út között többé-kevésbé megoldott: a Csermőkei út vonalán. De az északi oldalon (Diósgyőrből eljutni gyorsan a 26-os út felé), nos, ez abszolút hiányzik, megoldatlan, sőt, megoldhatatlannak tűnik... Egy régi álom, látható realitás nélkül”.Szóba hozta a konferencián többek között a kerékpáros hálózat fejlesztését is. Mint írja, ez alatt komplex, biztonságos útvonalakat értett, nem feltétlenül azt, hogy mindenhova kiépített bicikliút kellene, utóbbi ugyanis rendkívül drága beruházás, jegyzi meg a blogban. 

Legyen mivel... 

A parkolási stratégia megalkotásának szükségességéről is írt Szunyogh László, mint fogalmaz, városi főépítészként kiemelten fontosnak tartja, hogy csökkenjen a belváros autóforgalma a következő években. Úgy látja, ez egyrészt azzal érhető el, ha minél közelebb parkol valaki a városközponthoz, annál többet fizet érte. Ehhez viszont szükség van arra, hogy ha a külvárosban, a belváros határán tesszük le az autót, legyen mivel (közösségi közlekedés) beutazni a város centrumába. A főépítész blogjában egy grafika is található, amelyből kiolvasható, mit céloz meg a város a közlekedés területén 2030-ra. Addig míg 2016-ban a város közlekedését csak 40 százalékban határozta meg a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedés pedig 5 százalékban (feltételezzük, hogy ez az arány az elmúlt években változott: többek között a tömegközlekedés minőségének romlása, és/vagy a covid miatti „távolságtartás” igénye miatt nőtt a személyautók aránya – a szerk.), 2030-ra az a cél, hogy a tömegközlekedés igénybevételének aránya 50 százalékra nőjön, és a közlekedők legalább 15 százaléka a kerékpározást részesítse előnyben.