Kétszázan szavalták a Himnuszt a vár udvarán Szerencsen

Hétfő délelőtt kétszázan szavalták el Kölcsey Ferenc „Himnusz” című költeményét a Rákóczi-vár belső udvarán. A programon – amelyen aktívan vett részt Nyiri Tibor polgármester – Mezei Marianna, az intézmény igazgatója ismertette a nap, illetve a dátumhoz köthető jelentősebb eseményeket. Beszédében megjegyezte egyebek mellett, hogy Kölcsey kétszáz éve tisztázta le és látta el dátummal a magyarok imáját, de kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándor költő és ekkor látta meg a napvilágot Madách Imre is, akinek drámai költeménye, „Az ember tragédiája” az Úr üzenetével zárul: Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál! A bicentenárium napján róluk sem szabad megfeledkezni – mondta az igazgató, majd így folytatta: Kölcsey költeményét a nép tette nemzeti himnusszá, nincs róla törvény, írásos dokumentum, hogy miként vált hivatalosan azzá. A Magyar Köztársaság alkotmányába 1989-ben került hivatalosan azzal együtt, hogy január 22. a Magyar kultúra napja legyen. Erkel Ferenc 1844-ben írt zenét Kölcsey szövegére, az első, szabadtéri előadás még ebben az évben történt a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán. Itt még egy gyorsabb tempójú zene hangzott el, a dallam ütemét a trianoni békediktátum után változtatták meg. A lassabb tempó tragikusabbá tette a Himnuszt, ezzel is kifejezve azt a mérhetetlen fájdalmat, amit a megcsonkított ország, a szétszakított nemzet jelentett 1920 után – hangsúlyozta az igazgató, mielőtt elhangzott a Himnusz minden versszaka a várudvaron megjelentek tolmácsolásában.

A Szerencsi Művelődési Központ és Könyvtár munkatársai az alkalom kapcsán internetes kvízjátékra invitálták a nagyérdeműt, a kérdések a Himnusz köré csoportosultak.