A tudósokat is meglepte, hogy ennyien vándoroltak el Borsod-Abaúj-Zemplénből

Borsod-Abaúj-Zemplénből költöztek el a legtöbben az elmúlt tíz évben és Pest vármegyébe költöztek be a legtöbben. A népességcsökkenés mértéke a községekben volt a legkisebb, negyedakkora, mint a megyei jogú városokban. Egyedül Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyékben növekedett a népesség a vizsgált időszakban. Ez derült ki, amikor a napokban ismertették a 2022-es népszámlálás adatait. A folyamat gazdasági vonatkozásairól már beszámoltunk, ezúttal a szociológiai összefüggéseket igyekszünk bemutatni, a szakértő segítségével.

Fontos tudni a tényeket

– A népszámlálásnak abban van szerepe, hogy ismerjük meg a fennálló folyamatokat, akár tágabb értelemben is és értsük meg az itt élő emberek helyzetét. Továbbá olyan információkhoz jussunk, amelyek segíthetnek benne, hogy pozitív irányba változtassunk – mondta Mihályi Helga demográfus szociológus, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének mesteroktatója.

Meglepő eredmény

Az elvándorlás nem új jelenség Borsod-Abaúj-Zemplénben, de az aránya még a kutatók számára is riasztó.

– Nem új keletű probléma, hogy a jobb megélhetés és kulturáltabb életkörülmények reményében elköltöznek az emberek. Viszont az meglepő, hogy mi vezetjük az elvándorlási listát. Az elmúlt 40 évben tapasztalható gazdasági okok mellett, szociálpolitikai tényezőkre vezethető vissza ez a negatív tendencia. Kilenc olyan magyar vármegye van, ahol az elmúlt tíz évben pozitív irányban változott az úgynevezett vándorlási különbözet. Ezek közül Bács-Kiskun kivételével mindegyik a gazdaságilag jobb helyzetben lévő Nyugat-Magyarországon található, illetve a fővárosról és Pest vármegyéről van még szó. Borsod-Abaúj-Zemplén a többi tíz vármegye közé tartozik, ahol nagyobb arányú az elvándorlás, mint a beköltözés, de az előrejelző becslésekhez képest rosszabbak a mutatói. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Tolna rendelkezik még ezen a téren negatív mutatókkal. Az ország kettészakadása gazdasági értelemben tehát a vándorlásban is megnyilvánul. Emellett megfigyelhető, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén paraméterei az elvándorlás szempontjából az Észak-Magyarországi régión belül is kedvezőtlenebbek Heveshez és Nógrádhoz képest – részletezte a demográfus.

Előregedő népesség

A népszámlálás adatainak összefoglalója kiemeli, hogy a vármegyei jogú városok, köztük Miskolc kifejezetten érintett az elvándorlás problémája által.

– Ez talán azzal magyarázható, hogy a városokban mobilabbak az emberek és inkább van rá lehetőségük, hogy elköltözzenek az ország másik felébe, vagy külföldre dolgozni, mint a kis településen élőknek. A falvaknak tehát nagyobb a megtartó ereje, de nem a jobb életkörülmények miatt. Ehhez kapcsolódik, hogy egyértelműen az aktív korúakat érinti az elvándorlás egész Borsod-Abaúj-Zemplénben. A 2011-2021 közötti időszakban az aktív korúak száma a vármegyében 12, Miskolcon 15 százalékkal csökkent. A 18 év alattiak száma 11 százalékos csökkenést mutat Miskolcon. A 60 év felettiek körében pedig 7 százalékos növekedés tapasztalható ugyanitt. Az elvándorlási tendenciának köszönhetően arányaiban egyre több a nyugdíjas és a kisgyermekes anyuka a lakosságon belül. Ők azok, akik a legkevésbé mobilisak. Az elöregedés Borsod-Abaúj-Zemplén lakóinak mentális jól létére is rossz hatással van – fejtette ki a szakember.

Hamis sztereotípiák

A képet árnyalja, hogy bár nem nagy számban, de léteznek olyanok, akik csak ámenetileg költöznek el, aztán hazatérnek.

– Mivel az Európai Unióban engedélyezett a szabad mozgás, így a visszaköltözők arányáról csak becslések léteznek. Azt tudjuk, hogy a legtöbben végleges elköltözést terveznek. Az el- és kivándorlás pedig egyre fiatalabb korra tolódik. Azok, akik máshol végzik a tanulmányaikat, a legritkább esetben szoktak visszajönni. A pandémia azonban olyan időszak volt, amikor többen hazaköltöztek külföldről. Borsod-Abaúj-Zemplénnel kapcsolatban sok negatív sztereotípia él a köztudatban, amelyek jó részének nincs alapja. A roma kisebbség számáról egyelőre még nem nyilvánosak a népszámlási adatok. Ezt nehéz is reálisan felmérni, mert önbevallásos alapon történik. Viszont korábbi kutatások eredményei alapján elmondható, hogy a gyermekvállalási hajlandóságuk nagyobb, mint a többségi népességnek. Ez azt vetíti előre, hogy ahol nagyobb számban élnek, mint például vármegyénkben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Baranyában, ott folyamatosan növekszik az arányuk. Ugyanakkor sokkal kevésbé mobilisak, mint a többség. A másik elképzelés azonban, hogy a régió és Miskolc kizárólag nehézipari terület, manapság már nem állja meg a helyét. Inkább a feldolgozó iparban magas a munkahelyek száma, különösen a szaktudást kevésbé igénylőké. Egy nagyváros azt is hozza magával, hogy minden más szektorban, akár az oktatás, a közigazgatás, az egészségügy és a kultúra területén is szükség van munkavállalókra – magyarázta a szociológus.

Megszerettetik a régiót

A Miskolci Egyetem hallgatóinak zöme Borsod-Abaúj-Zemplénből és a régióból érkezik.

– A színvonalas oktatási intézményeinknek és közöttük a Miskolci Egyetemnek, mint tudásközpontnak kiemelt szerepe van abban, hogy megtartsa a vármegyében és a helyi munkaerőpiacra integrálja az itt élő képzett pályakezdőket. Az egyetem elkötelezett ezen a téren és mi oktatók, intézményi szinten is próbálunk mindenféle eszközt megragadni erre. A városvezetéssel közösen kezdődött Arccal a jövő felé előadássorozat pontosan arról a témáról szól, hogy a fiatalokat hogyan tudnánk itt tartani. Ezeknek a programoknak, még ha csak kis léptékben is, de mindig van jelentősége. Én is lokálpatrióta vagyok. Miskolcon éltem le az egész életemet és ma is azért dolgozom, hogy élhetőbb legyen ez a város. Ez leginkább azoknak a feladata, akik ideszülettek, itt él a családjuk és sok szál fűzi őket Miskolchoz és a vármegyéhez. Sok olyan hallgatónk van, akik ugyanígy gondolkodnak és itt tervezik a jövőjüket – osztotta meg a mesteroktató.