Elvándorlás – a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplénből költöztek el

– A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október 1-jén 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága – közölte az MTI-vel Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője a napokban tartott sajtótájékoztatón. 

– Területi eloszlás szerint csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent. A változás főként a természetes fogyásból adódik, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, Békés vármegyében pedig a legnagyobb. A legtöbben Pest vármegyébe költöztek, és Borsod-Abaúj-Zemplénből költöztek el. A népességcsökkenés mértéke a községekben volt a legkisebb, negyedakkora, mint a megyei jogú városokban – hangzott el. 

Keresik a szakembereket 

Az ismert adatok fényében utánajártunk, hogy a vármegye gazdasága hogyan tudná elősegíteni a helyben maradást. 

– A gazdaság számára ­rossz hír, hogy vármegyénkből költöztek el a legtöbben az elmúlt tíz évben. Ugyanis a munkaerőpiacon folyamatosan keresik a szakembereket a cégek. Annak ellenére, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén rendelkezik az egyik legmagasabb munkanélküliségi mutatókkal – mondta Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (Bokik) elnöke. – Vármegyénkben közel 40 ezer ember kvázi álláskereső. Viszont az aktív álláskeresők összetétele nem felel meg a munkaerőpiaci igényeknek. Látszik, hogy Magyarországon a régiók között is verseny van. Például Debrecenben valószínűleg a következő években 10-15 ezer új munkavállalót keresnek majd, és mi nem vagyunk olyan messze tőlük. Bár némi külföldről történő visszatelepülés megfigyelhető nálunk is, de ennek mértéke nem kompenzálja az elvándorlás mértékét. 

Hiányoznak a fiatalok 

Vármegyénk gazdasága a válság ellenére működőképes. 

– A pandémia vármegyénk gazdaságát is visszavetette, de 2021-re ez a hatás lassan kiegyenlítődött, és elértük a nagyon sikeres 2019-es év szintjét. A háború okozta sokkal szintén mindenki szembenéz, de a vármegye gazdasága jelenleg is működőképes. Két iparágban vagyunk nagyon erősek. Az egyik a vegyipar, a másik pedig a gépipar. A turizmust és a vendéglátást szintén kiemelném, de az utóbbi években sokan elköltöztek, vagy pályát módosítottak az iparág művelői közül. Hazánkban általános az elöregedési tendencia, Borsod-Abaúj-Zemplénben is növekszik a 65 év feletti korcsoport, de viszonylag nagy a fiatalok népességi aránya is. Azonban az elvándorlás éppen a képzettebb, rugalmasabb, fiatalabb embereket érinti, akikre régiónkban is szükség lenne. Sok vállalat jelezte kamaránknak, hogy 5-10 éven belül kifut egy szakembergárda, és utánpótlási nehézségek merülhetnek fel – emelte ki a Bokik elnöke. 

Komplex feladat 

A következő évek feladata lesz vármegyénkben az elvándorlási hullám megállítása. 

– Mindent el kell követnünk azért, hogy az elvándorlási tendenciát megállítsuk, esetleg visszafordítsuk. Ez egy rendkívül komplex kérdés, amiben feladata van a kormánynak – különböző támogató programok indításával –, az önkormányzatoknak: lakás, óvoda és egyéb infrastrukturális feltételek biztosításával, továbbá a cégeknek, hogy jól fizető állásokat és perspektívát kínáljanak a fiataloknak. A nagyobb vállalatok a toborzóakciókon különböző HR-technikákkal, juttatásokkal próbálják a munkaerőt a cégnél tartani és a szükséges hiányt pótolni. A felsőoktatás és a középszintű szakképzés pedig igyekszik egyre inkább a vállalati igényekre épülő tudást adni. A Miskolci Egyetem és a térség iskolái jó színvonalúak, ebben nincs lemaradásunk az ország többi részéhez viszonyítva, sőt élen járunk – hangsúlyozta Bihall Tamás.