Nincs visszaút

Majd’ minden - az ember életében, vagy az ember által létrehozott közegben - bekövetkező változásra érvényes, hogy az adott folyamat eljut abba a fázisába, amikor elégedetten, vagy aggódással a hangunkban kijelenthetjük: Nincs visszaút...   

Ilyesmi helyzet alakult ki most a volt miskolci repülőtérrel kapcsolatban. Már a ‚volt’ szó is jelzi, hogy miről is van szó. A sorsáért aggódók az elmúlt esztendőket azzal töltötték, hogy aggódva reménykedtek: a korábbi bejelentés ellenére talán mégsem szűnik meg a hosszú évtizedeken át a repülés szerelmeseit kiszolgáló létesítmény.  Az utóbbi szűk egy esztendő minden reményt szertefoszlatott. Meg kellett élni a repülőtér bezárásának napját, azt, hogy utána felszántották a terület egy részét, lebontották a hangárokat. Aztán jöttek a hírek a reptér helyére tervezett logisztikai központról, a régészeti feltárás nyomai ma is ott vannak. Tudatosulnia kellett: nincs visszaút...