Borsodban is jelen lehet a madárinfluenza

A Nógrád vármegyei Cered településen található, 5176 tenyészludat tartó telepen madárinfluenza tört ki. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma igazolta a vírus H5N1 altípusának jelenlétét. Az állategészségügyi szakemberek azonnal megkezdték az érintett állomány felszámolását – tette közzé a Nébih. 

Lezárják a fertőzött helyet 

„Amennyiben egy baromfitartó telepen megállapítják a magas patogenitású madárinfluenza jelenlétét, akkor az illetékes állategészségügyi hatóság elrendeli a forgalmi korlátozást. Forgalmi korlátozás alatt az állatok, a termékek és fertőzésközvetítő anyagok kifelé és befelé történő mozgatásának tiltását, valamint a személyi forgalom korlátozását értjük” – nyilatkozta szerkesztőségünknek dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. 

„Ezt követően a hatóság elrendeli valamennyi fogékony állat azonnali ártalmatlanítását, azaz leölését, valamint az állattartó telep fertőtlenítését. Az imént felsoroltakon felül az érintett gazdaság körül kijelölnek egy minimum 3 kilométer sugarú védőkörzetet és egy minimum 10 km sugarú megfigyelési körzetet, ahol szigorú szabályok lépnek életbe a baromfik betelepítésével és mozgatásával kapcsolatban.” 

A Nógrád vármegyei eset miatt kialakított megfigyelési körzet vármegyénkre is átterjed, ahol szintén ott lehet a betegség. 

„Mivel a fertőzött vadmadarak az ország egész területén jelen lehetnek, illetve a vírus fertőzésközvetítő személyek és eszközök segítségével is terjedhet, ezért az ország bármely, akár alacsonyabb kockázatú területein is megjelenhet a magas patogenitású madárinfluenza. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében elhullott hattyúkból mutattuk ki a vírust 2023 januárjában, viszont a baromfitartó telepeken az elmúlt néhány évben nem állapítottuk meg a betegséget. A múlt héten a Nógrád vármegyei lúdtelepen diagnosztizált madárinfluenza miatt létrehozott megfigyelési körzet érinti Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét is” – jelentette ki az országos főállatorvos. 

Akár tünetmentes lehet 

A madárinfluenza emberre nem veszélyes. A baromfihús felületén jelenlévő kórokozók pedig hőkezeléssel elpusztíthatók. 

„A magas patogenitású madárinfluenzára olyan általános tünetek utalnak, mint például a bágyadtság, a légzőszervi- idegrendszeri problémák, valamint a takarmány és ívóvíz felvétel csökkenése. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy az állatok mindenfajta tünet megjelenése nélkül hirtelen elhullanak. Hozzátenném: sem a tünetek, sem a kórbonctani kép alapján nem lehet megállapítani a betegséget, és az egyéb betegségektől csak laboratóriumi vizsgálat segítségével tudjuk elkülöníteni. A madárinfluenzára minden madárfaj fogékony. A jelenlegi madárinfluenza vírus – a nemzetközi vizsgálatok szerint – elhanyagolható kockázatot jelent az emberi szervezetre. A madárinfluenzával fertőzött baromfikat pedig azonnal leölik, így nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba és emberi fogyasztásra. A baromfihúst a felületén esetlegesen jelen lévő egyéb kórokozók miatt csak megfelelően hőkezelve szabad elfogyasztani” – tudatta a szakember. 

Higiéniával kivédhető 

A megfelelő járványvédelmi előírások betartásával minimálisra csökkenthető egy állatállomány megfertőződésének kockázata. 

„Az állattartóknak be kell tartaniuk a járványvédelmi előírásokat, így tudják minimálisra csökkenteni a megbetegedés kockázatát. A járványvédelmi előírások közé tartozik – többek között – a baromfik zárt helyen etetése, itatása, valamint a takarmány szintén zárt helyen való tárolása. Az alom tárolását lehetőleg fedett térben vagy fóliával letakarva kell biztosítani. Az intézkedések célja a szárnyasok és vadon élő madarak – közvetlen vagy közvetett úton történő – találkozási lehetőségének csökkentése, lehetőség szerint teljes kizárása, ezáltal minimalizálható a házi állomány megfertőződésének kockázata” – magyarázta a szakértő. 

Oltás csak állatkertben 

Bár vakcina is rendelkezésre áll a madárinfluenza ellen, de azt csak különleges esetekben lehet használni. 

„Magyarországon jelenleg is elérhető a madárinfluenza bizonyos típusai elleni vakcina, de használata csak indokolt esetben, az állategészségügyi hatóság egyedi engedélyével lehetséges, nem termelés céljából tartott, különlegesen nagy genetikai értékű madaraknál, például állatkertekben. Nemrég megjelent egy európai uniós rendelet, ami elvi szinten a gazdaságokban is lehetővé teszi a madárinfluenza elleni vakcinahasználatot. Azonban a szabályokat a tagállamoknak saját jogrendjükbe is át kell ültetniük. Ez azt jelenti, hogy minden ország egyénileg dönthet arról, engedélyezi-e a vakcinázást a területén. A vakcinahasználatnak ugyanis komoly szakmai és gazdasági kockázatai vannak. Szakmai szempontból az egyik legjelentősebb rizikófaktor, hogy a vakcinázott állatok tünetmentesen üríthetik a vírust, így ezen állományoknál nagyon szigorú monitorozásra van szükség. Gazdasági szempontból pedig figyelembe kell venni, hogy jelenleg komoly hátrányt okozna a magyar tenyésztőknek és élelmiszerelőállítóknak, ha úgy nevezett harmadik országok letiltanák a baromfik és baromfitermékek exportját az egész országból. Az állategészségügyi hatóság a magyar baromfiágazattal közösen vizsgálja a vakcinázás lehetséges hatásait, a minden érintett számára lehető legjobb megoldás kidolgozása érdekében. A kereskedelmi akadály elhárítása érdekében pedig már megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unió és a harmadik országok között, elsősorban az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) platformján” – tudatta dr. Pásztor Szabolcs.