Rusvai Miklós elárulta, melyik állat a felelős a Covid elterjedéséért

A kínai Vuhan város piacáról gyűjtött genetikai mintákban a nyestkutyák DNS-e keveredett a vírussal, ami arra utal, hogy a pandémia állatoktól származhatott. Erre a következtetésre jutott nemzetközi szakértők egy csoportja. Bár megállapításaikat egyelőre még más szakemberek nem igazolták, a vizsgálatok eredménye egy szakmailag lektorált, igen neves folyóiratban vár megjelenésre. Továbbra is bizonytalan, hogy kezdte a vírus megbetegíteni az embereket. 

Az egyetlen kulcs

Mennyire valószínű, hogy a nyestkutyáról terjedt az emberre a koronavírus? - kérdeztük Rusvai Miklós víruskutatótól, egyetemi tanártól. 

Elöljáróban leszögezte: egyelőre a genetikai vizsgálat az egyetlen kulcs, ami alapján következtetni tudunk a vírus eredetére. Korábban a tobzoskát, most a nyestkutyát „gyanúsítják”. Ez nem jelent teljes bizonyosságot, egyelőre csak egy lehetőség, de minél több, különböző állatfajból származó koronavírus genetikai elemzése megtörténik, annál valószínűbb, hogy előbb-utóbb megtudjuk az igazságot. Egyelőre ez a legutóbbi feltételezés tűnik a legvalószínűbbnek, de lehet, hogy később kiszorítja egy még valószínűbb. 

Denevéreredetű

A víruskutató hangsúlyozta: az azonban egészen biztos, hogy az összes állatfaj koronavírusa denevér-eredetű. Ugyanúgy, ahogy minden influenzavírus madár-eredetű. 

– Érdekes azonban, hogy más vírusok esetében ilyen szoros összefüggés nem fedezhető fel egy-egy állatfajcsoporttal. A koronavírus-fertőzés egyébként az állatoknak is súlyos betegséget okozhat, csak náluk is lezajlik a vírus „megszelídülési” folyamata, mint amit az emberi koronavírus esetében tapasztalhattunk. A sertéseknek például a ’60-as években volt súlyos emésztőszervi koronavírus-fertőzése, ami nagyon komoly veszteségeket okozott a sertésiparban. Ez a vírus a ’70-es évek végén mutálódott, és szelíd légzőszervi vírussá alakult, ami azóta nem okoz gondot, mert kiszorította a korábbi, nagyon súlyos betegséget okozó változatot. A megszelídült vírus pedig immunizálja a sertésállományt. Tulajdonképpen ugyanaz zajlott le, mint az elmúlt években az emberek körében – világított rá Rusvai Miklós.

Jelezte: ahhoz, hogy állatról emberre átterjedjen a koronavírus, szoros kontaktus kell. Vagy az történik, hogy valaki megeszi a fertőzött állat húsát, vagy a konyhai előkészítés során találkozik az állati vírussal. A fertőzés után aztán valakinek a szervezetében megtörténik a vírus alkalmazkodása, és kialakul az emberre is veszélyes változat.

A laborból?

– A kutatók annak a lehetőségét sem zárják ki, hogy a vuhani laborból származik az emberre is veszélyes kórokozó – hívta fel a figyelmet Rusvai Miklós. – Én ennek olyan 15-20 százalékot adok. Persze nem arról van szó, hogy valaki szándékosan elszabadította a vírust. Tudni kell, hogy a vuhani laborban intenzíven tanulmányozzák a denevérvírusokat, és általában a vírusokat. Ne felejtsük el, hogy a járvány kitörése előtt a koronavírus még nem volt emberi vírus, és az állatok vírusaival való munka során nem kell a kutatóknak szkafandert, más védőöltözetet vagy szájmaszkot viselniük, csak a megfelelő sterilizációt kell biztosítaniuk. Lehet, hogy valaki elejtett egy lombikot, a többiek belélegezték a szétfröccsenő vírust, és valakinek a szervezetében megtörtént az alkalmazkodás. Az a valaki hazavitte, akár úgy, hogy tüneteket sem mutatott, megfertőzött másokat, majd kialakult a járvány. Most ezt a teóriát is feszegetik a szakemberek, de azért a legtöbb víruskutató elfogadja azt a feltételezést, hogy a vuhani állatpiacon ismeretlen állatfajból történt a fertőzés. Az a helyzet, hogy valószínűleg csak a kínaiak tudják az igazat, de az legfeljebb néhány év múlva derülhet ki, amikor ők nyilvánosságra hozzák. Remélem, hogy ez megtörténik még a mi életünkben – tette hozzá reménykedve a víruskutató.