Így vezetett az útja a seregig a miskolci, fiatal katonanőnek

„Nem volt annyira egyértelmű, hogy belőlem felderítő lesz, sőt a katonai pálya sem rögtön a tanulmányaim után jött az életembe”– kezdi pályaválasztásának történetét Drótos Alexandra őrmester. Saját bevallása szerin mindig is fiús beállítottságú lány volt és érdeklődése a sport irányába vonzotta. „És azt hiszem, hogy a sport volt a kapcsolat a honvédséggel, de egyébként semmit nem tudtam erről a világról. A nagypapám ugyan pilótaként szolgált Szolnokon, mint hivatásos katona, de rajta kívül senki.”

Más kihívásokra vágyott

Tanulmányait a Kossuth Lajos Gimnáziumban végezte, majd a Miskolci Egyetem turizmus és vendéglátás szakára kezdett el járni, és ezt követően egy nagy marketingcégnél helyezkedett el. „De más kihívásokra vágytam és elég korán rájöttem, hagy ez nem az én utam” - meséli. „Aztán az élet úgy hozta, hogy egy futóversenyen odalépett hozzám egy katona a Miskolci Toborzó Irodából, és tartalékosként kezdtem meg a honvédségi pályafutásomat, körülbelül három éve. Két évig tartalékos voltam és utána jött az Acélkocka Altiszti Akadémia.”

Túlélési gyakorlatok

Nőként az alapkiképzés, melyen neki is részt kellett vennie, saját bevallása szerint, kihívásokkal teli volt. „Ugyanazokat a követelményeket kellett teljesíteni, mint férfi társaimnak” -mondta. Bár most már sokkal több a nő a seregben, sosem érzett hátrányos megkülönböztetést. 

„Mivel felderítő szakalapon végeztem, a túlélési gyakorlatok jelentették a legnagyobb kihívást számomra, de ez volt a legizgalmasabb is, most visszagondolva. Három napra kiraktak minket egy gyakorlótérre és mindent nekünk kellett előteremteni a túléléshez. De szerencsére egy nagyon szoros és jó csapat jött össze, folyamatosan segítettük egymást” – mondta.

Engem a légierő vonzott és ez volt a legkönnyebb út. Sajnos pilóta nem lehetek a szemem miatt, van egy egészségügyi korlátozásom, de mindenképpen a légierőnél szerettem volna dolgozni és ezzel a beosztással itt tudtam elhelyezkedni. Az én munkám, hogy a felderítő főnökségen, felderítő szakfeladatokat lássak el, nyilván tudom, hogy ez keveset mond egy átlag embernek, de ennyit árulhatok el a munkámról – hangsúlyozta Drótos Alexandra őrmester.

Ha gépet lát a levegőben, mosolyog

Terveiről szólva, elmondta, hogy pályafutását a légierőnél képzeli el a továbbiakban is. „Mert ha én már gépet látok a levegőben, akkor már mosolygok” -tette hozzá az őrmester. De szeretném továbbfejleszteni, gyarapítani a tudásomat is. Rengeteg lehetőséget biztosít a Magyar Honvédség erre és tanulásra, akár belföldön, akár külföldön - emelte ki az őrmester. 

Drótos Alexandra szerint a család támogatása elengedhetetlen ehhez a munkához. Ha valaki hasonló pályára készül azt javasolja, hogy először fizikálisan készítse fel magát, legyen elkötelezett és kitartó. Most már munkája ugyan Kecskeméthez köti, de ha teheti, hazalátogat Miskolcra, mert inkább hegyvidéki lánynak tartja magát, mint alföldinek és az igazi kikapcsolódást a Bükk és Lillafüred jelenti számára.

Saját bevallása szerint minden elképzelését felülmúlta a Magyar Honvédség, sokkal színesebbek itt a mindennapok, mint amire gondolt. Azt tanácsolja először, mindenki próbálja ki a tartalékos létet és ha megtetszik utána még mindig lehet szerződéses vagy hivatásos. Az alapkiképzés megadja a ritmust és beletanul a katonalétbe - mondta Alexandra.