Gyásznapból az összetartozás szimbóluma lett

A nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett megemlékezést Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye Közgyűlése 2023. június 5-én, hétfőn, egy nappal az emléknap után, a miskolci Vármegyeháza udvarán. Zenei és irodalmi műsorral egy felvidéki művészcsoport működött közre. Major Péter énekelt és játszott gitáron, Kovács Marcell tárogatón, Balogh Erzsébet pedig dobon játszott. Varga Lívia a kassai Thália Színház színművésze Ratkó József Déva című versét szavalta. Végül közösen előadták Juhász Ferenc Himnusztöredék című versét.

Közösségeket szakított szét

„1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával a történelmi Magyarország területének kétharmadát és lakosságának több mint felét vesztette el. 3,2 millió magyar, a magyarság harmada szorult az állam határain kívülre. Olyan homogén, magyarlakta területek kerültek az országhatártól több száz kilométerre, mint a legnagyobb külhoni közösségünknek számító és otthont adó Székelyföld. A nemzeti összetartozás napja e tragikus eseményre és ezzel együtt a magyarság összetartozásának a fontosságára emlékeztet minket” – mondta beszédében Máyer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár. 

„A trianoni döntés nem csupán közösségeket, hanem egész településeket és szervesen összetartozó gazdasági egységeket is mesterségesen választott szét. Ezekkel a változásokkal kellett, hogy itt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is szembenézzünk. Például Sátoraljaújhely vasútállomásának környéke a szlovák Újhely néven új önálló településsé lett Szlovákia területén. A trianoni határ átvágta a Hernád-völgy évszázados gazdasági kapcsolatait, Miskolcot, Kassát összekötő útvonalakat is. Hazánk északi határain ilyen sorsra jutott Balassagyarmat, Esztergom, vagy Komárom is. Immár külhonba szakadt nagyvárosok is szervesen elszakadtak kialakult anyaországi hátterüktől. Ezáltal Rimaszombat, Ungvár és Kassa is mesterségesen meghúzott határok áldozatává vált. Június 4-e, nemzetünk egységéről is szól. Bár jelenleg a magyarság ugyan több ország területén él, mégis egy közösséget, nemzetet alkotunk.” – tette hozzá az államtitkár.

Minden családot érint

Három éve a miskolci Vármegyeházán emlékhelye is van az ünneplésnek.

„Külön öröm számomra, hogy ez a hely a borsod-abaúj-zempléniek vármegyeszékhelye lehet, ahol az elnökök együtt vannak. 2010-ben Magyarország frissen felesküdött kormánya felülírta a trianoni tragédiáról alkotott társadalmi diskurzust. Gyásznapból ünnep, az összetartozás szimbóluma lett” – hangsúlyozta Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke. „Mindegy, hogy hány év telt el, egy nemzetet szétszakítani nem lehet tollal és vonalzóval. A lélek ugyanis nem térképen értelmezhető. Pont ezért építettük meg a mellettem látható nemzeti összetartozás emlékművét 2020-ban, a trianoni békeszerződés századik évfordulóján, hogy legyen egy hely, ami segít emlékezni. Egy közösség tagjai felelősséggel viseltetnek egymás iránt. Kevés olyan magyar család van ugyanis, amelynek hosszúra visszanyúló családfáját ne érintené a Vajdaság, a Bánság, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Muravidék, vagy akár az Őrvidék területének bármelyike. Mivel a nemzet alapegysége a család, ezért nem szakíthatják szét az egyiket anélkül, hogy a másik ne sérülne, vagy sérülhetne, ha hagyjuk. Június 4-e pedig pont azért örömünnep, mert mi már nem a tragédiát, hanem az összetartozás jelképét látjuk benne. Addig, amíg valaki magyarul beszél, magyarul gondolkodik és magyarul érez és transzgenerációs múltja ehhez a nemzethez köti, addig magyar ember marad éljen bárhol a világon.”

Csíksomlyón hazavárnak

Csíksomlyón lehet igazán átélni a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának erejét.

„Néhány hete én is részese lehettem a Csíksomlyói-búcsúnak Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyéből kétszázad magammal. Amikor a Csíksomlyói Expressz áthajtott a völgyeken, több ezren várták érkezésünket. Ezek az emberek a honfitársaink, akik hazavártak minket. Magyarabbak némelyik magyarnál, ápolják népi kultúránkat, gyönyörű nyelvünket és élik a legautentikusabb magyar identitást. Őket nem elfogadnunk, hanem befogadnunk kell. Hiszen a magyar ember a test, amely él és Magyarország a szív, amely dobog és amely lüktetéséért mi felelünk. A Csíksomlyói-búcsú egy megmagyarázhatatlan, elképesztő erő, amikor a melletted lévő zarándok szemébe nézel és tudod, érzed, összetartoztok. Ez a legnagyobb nemzeti minimum.”

Az ünnepség végén az udvaron található nemzeti összetartozás emlékműnél koszorút helyezett el: a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés nevében Bánné dr. Gál Boglárka a B-A-Z Vármegyei Közgyűlés elnöke, Szabó Gergely a vármegyei közgyűlés alelnöke, valamint dr. Schirger György a vármegyei közgyűlés jegyzője; Máyer Gábor területfejlesztésért felelős államtitkár; Oláh Gábor Területfejlesztési Programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár és Stefán László és Szabó Csaba a Miniszterelnökség főosztályvezetői; valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének képviselete.