„Ha a Szent István-i úton járunk, akkor sikeresek leszünk”

Államalapító Szent István tiszteletére augusztus 18-án, pénteken délután ünnepséget rendezett Felsőzsolca önkormányzata a városháza kertjében. Az ünnepi beszédek után a református, a római és görögkatolikus egyházak elöljárói megáldották az új kenyeret. A műsorban közreműködött Bárdos-Simon Katalin népdalénekes, a Zsolca Táncegyüttes és Kovács Gábor énekes.

Sokszínű nemzeti ünnep

„Augusztus 20-án az egész ország ünnepel. Ez az egyetlen olyan ünnep, amikor több mindent ünneplünk. Ünnepeljük I. István királyunk szentté avatását, az új kenyeret és az aratás végét. A hagyomány szerint István-napjára sütik az új búzából az első kenyeret. Ez az ünnep az évtizedek alatt sokat változott, volt, amikor az alkotmány ünnepének is nevezték. Azonban napjainkban Szent István kultuszát és az államalapítás emlékét is ötvözi, egyben a katolikus egyház főünnepe” – ismertette Szakra Tamás, Felsőzsolca polgármestere. „Talán önökben is felvetődött már a kérdés, hogy miért a kenyér lett az ünnep jelképe. Egyrészt azért, mert az embernek a kenyér az alapvető élelmiszere, és azért, mert az életet, a megélhetést, az otthont szimbolizálja. Láthatjuk itt előttünk az asztalon, hogy nemzeti színű szalaggal kötöttük át az új kenyeret. Ennek az üzenete az, hogy az élet és a haza összetartozik. Amikor államalapító Szent Istvánra emlékezünk és mindazokra, akik örökségét továbbvitték és megőrizték otthonunk, országunk és családunk számára, meg kell fogadnunk, hogy az eredményeiket megóvjuk és a munkát együtt folytatjuk. Ma már egy erős, stabil gazdálkodású városban dolgozhatunk gyermekeinkért, a családokért, a fenntartható jövőért, a méltó idős korért. Felsőzsolca és az itt élők bizonyították, hogy valós és tartós eredményt csak együtt, összefogással, elszántan, nagyon határozottan és kitartó munkával lehet elérni. A felsőzsolcaiak mára azt is megmutatták, hogy ebben a városban a jövőt tervező, értéket teremtő, hagyománytisztelő és hagyományaikat megélő lakosok élnek. Köszönet és hála mindazokért, akik tesznek a közösségünkért!”

Szent István az újító

I. István király amellett, hogy megalapította a magyar államot, több más szempontból is első volt.
„Bajcsy-Zsilinszky Endre nemzeti beállítottságú politikus, újságíró megfogalmazása szerint annak, aki magyar, vagy idegen és csak kissé is belemélyed nemzetünk több mint ezer éves európai történetébe, mindjárt az eleje táján valami rejtelmes, erős, szinte kozmikus fény süt a szemébe: Szent István” – idézte Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője. „A Szent István-i életmű mérhetetlen komoly és gazdag mondanivalóval bír még ezer év múltán is. Géza halála és Koppány legyőzése után István azon nyomban hozzálátott a Magyar Királyság megszervezéséhez. A nagyfejedelmi hatalom megerősítéséhez és a keresztény hit elterjesztéséhez. Mivel István komolyan gondolta az ország újjászervezését, és szerette volna, ha elismerik, mint keresztény uralkodót, ezért koronáért folyamodott a pápánál. Óriási eredmény, hogy meg is kapta, ráadásul a német-római császár jóváhagyásával. A független államot úgy tudta megszervezni, hogy a korszak nagyhatalmaival nem bonyolódott konfliktusba. Több szempontból is első volt. Például ő veretett először fémpénzt Magyarországon. Ő adóztatta meg először az alattvalóit, ő adott ki először okleveleket és törvényeket. Továbbá ő szervezte meg a keresztény egyházakat is. Nem a véletlen műve, hogy akkoriban több szent életű ember is munkálkodott magyar földön: Imre herceg, Boldog Gizella, Szent Gellért, a Zobor-hegyi remete szentek és még sorolhatnánk. Emellett Magyarországon keresztül húzódott a Szentföldig haladó zarándokút. A németekkel kialakított békés viszony kimondottan jót tett a magyar állam fejlődésének. Például a vármegye rendszert is német mintára alakította ki I. István a magyar viszonyokra alkalmazva. Szent István nemcsak kiharcolta, de meg is őrizte az ország függetlenségét. István király elévülhetetlen érdeme, hogy egységbe kovácsolta a Kárpát-medencét. Új típusú államot hozott létre, amivel csatlakozott a keresztény Európához és kiállta az elmúlt ezer év minden próbáját.”

Ma is szilárd alap

Első királyunk példát mutat nekünk békére törekvésével és egyben azzal, hogy képes volt megvédeni az országot.
„A mai Magyarország is Szent István-i alapokon nyugszik és az általa kijelölt útról ma is éppoly veszélyes letérni, mint több száz évvel ezelőtt. Igen, békés viszonyra kell törekednünk mindenkivel, de az igazunk mellett mindig ki kell állnunk. Orbán Viktor miniszterelnök úr Tusványoson úgy fogalmazott, hogy összeköttetéseket kell szereznünk a világgazdaságban, de állhatatosnak kell maradnunk a nemzetegyesítésben. Nekünk borsodiaknak is megvan ebben a szerepünk, mert Felsőzsolca is arra hivatott, hogy minél jobban bekapcsolódjon az ország és Európa vérkeringésébe. A munkatársaimmal nap mint nap azon dolgozunk, hogy ezt a régiót fejlesszük. Alig egy óra távolságra van innen Kassa, és nekünk szoros együttműködést kell kötnünk a Felvidék határhoz közel eső részén élő magyar emberekkel, mert ez mindkét fél javára válik. Szívós és mindennapi munkára van szükség, és ha a Szent István-i úton járunk, akkor biztosan megmaradunk, és sikeresek leszünk” – jelentette ki Csöbör Katalin.