Digitális világ: jövősokk, ami sakkban tart bennünket

További érdekességek is elhangzottak a csütörtökön tartott egynapos rendezvényen, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a CINE-MIS Nonprofit Kft. és a Miskolci Egyetem szervezett közösen. A résztvevők előadást hallgathattak többek között egyetemi tanároktól és kutatóktól is a tudatos internethasználatról, digitális képességek kihívásairól és jó gyakorlatokról.

Megnyitó beszédében Bíró Tibor fesztiváligazgató elmondta, a konferencia egy komplett program része. 

„A CineFestnek több mint egy évtizedes a kapcsolata az NMHH-val, amit most ezzel a rendezvényelemmel új alapokra helyeztünk idén. Tartozik hozzá egy workshop, amit pénteken a Béke teremben tartunk, hogy az érdeklődők további kérdéseket tehessenek fel a konferencia tárgyával kapcsolatban. Továbbá szerepel a programcsomagban egy filmes pályázat is, amit még augusztusban írtunk ki. Itt 14-24 éveseket kértünk arra, hogy egy fél-három perces filmben fogalmazzák meg az online média veszélyeit. Döbbenten tapasztaltuk, hogy nemcsak az országból, hanem határon túlról is érkeztek nevezések. A legjobbaknak járó elismerést a záróünnepségen, szombaton délután 5 órától hirdetjük ki a Művészetek Házában" – mondta a fesztiváligazgató.

Ilyen tanácsokat adtak

Kollarik Tamás, a konferencia elnöke köszöntötte a hallgatóság soraiban ülő középiskolásokat.

„Reméljük, hogy ez egy hagyományteremtő rendezvény lesz, és jövőre egy másik témában tarthatjuk majd meg." Az előadásokon szó esett a gyermekvédelemről és arról, hogy mit kell tenniük a fiataloknak ahhoz, hogy ne szippantsa be őket az online világ, holott hús-vér emberek. Erről Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője beszélt. „Úgynevezett jövősokk tart sakkban minket, ez azt jelenti, hogy itt van a jövő, de mi bénultan szemléljük, mert nem tudjuk, mit is tanuljunk, hogy megértsük és otthonosan mozogjunk benne. Figyeljünk bizonyos képességekre: digitális intuícióra, esztétikai érzékre, online empátiára, időérzékre és az offline és az online egyensúly tudatosságára. Ha helyén kezeljük ezeket, nem tartunk majd a jövősokktól, hanem bizakodva tekintünk felé" – mondta a kutatásvezető, aki egyben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi tanára is.

Mozilátogatási szokásaink

Mádl András, az NMHH igazgatója előadásában rengeteg számadatot hozott a mozilátogatási szokásokról. 

„Ma a mozikba gyermektelen, harminckét évnél fiatalabbak járnak a legtöbben. Ma 248 moziterme van Magyarországnak, ez a szám 1990-ben mintegy 2000 volt. Közülük ma tizenhárom multiplex, amiből hét található Budapesten, hat pedig vidéken. Egy tavalyi felmérés alapján ma a lakosság legnagyobb, vagyis 72 százaléka két-három hónapnál ritkábban jár moziba. A covid alatt nyilván nagyon kevesen, ami egyébként azóta nem tért vissza a covid előtti időszak számaihoz. A magyarországi jegyekért mintegy fele annyit kell fizetni, mint a külföldi mozikban váltottakért. A kutatásból kiderül, a magyar nézők kíváncsiak a hazai gyártású filmekre. Kedvencek közé tartozik a Nyugati nyaralás, a Szia, Életem! és a Blokád. A mozival vetélkednek a televíziók és a streaming szolgáltatók" – mondta az előadó, aki bemutatta, fejlett monotontűrő képességünket jelzi, hogy a Reszkessetek, betörők! öt éve a legtöbbet nézett filmek között szerepel.