Az internetes csalók bárkit megtalálhatnak, vármegyénk sem kivétel

„A borsodi kistelepülésen élő férfi 2020 óta működtetett egy olyan webáruháznak álcázott portált, amire a közösségi oldalakon elhelyezett hirdetései után jutottak a vásárlók” – derült ki a Zala Vármegyei Főügyészség tájékoztatójából. „Elsősorban fényképek és rövid videók megosztásával népszerű és közkedvelt cipők, ruházati termékek, kiegészítők eladására irányuló hirdetéseket adott fel, de a termékek valójában nem álltak rendelkezésére. A férfi célja csupán az volt, hogy az eladási árként feltüntetett összeget megszerezze. Az ügyészség 185 rendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen Zalaegerszegen, aki a bűncselekményeket beismerte. A vádiratban felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta a zalaegerszegi ügyészség.”

Országos csalások

Mivel a digitális világ vívmányai és az online kereskedelem lehetőségei szinte mindannyiunk számára adottak, így az internetes bűnözés is megtalálhat bennünket. A szóban forgó ügy apropóján kértünk néhány szakértői tippet, hogy hogyan kerülhetjük el a legjellemzőbb online csalásokat.
- A legtöbb ál-webáruház országosan, sőt néha nemzetközi szinten tevékenykedik, ezért nincs jelentősége annak, hogy jelen esetben borsodi volt az elkövető. Bár vármegyénkben nem jellemző, hogy kiugróan sokan lennének az internetes bűnözők a többi országrészhez képest, de azért fontos odafigyelni az egyre szaporodó online csalásokra - hangsúlyozta olvasóinknak Wágner Zoltán rendőr alezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság, Gazdaságvédelmi Osztálya Kiber Csoportjának vezetője.

Féláras ajánlatok

Az internetes bűnözők bárhol az országban bármely korosztályt elérhetnek.
- Még mindig a fiatalok használják leggyakrabban az internetet, ezért sokszor őket célozzák meg, de a többi korosztály képviselője is jól teszi, ha éber. Általában rendkívül kedvező, féláras ajánlatokkal csábítják be a vásárlókat a hamis webáruházakba, akiknek a figyelmét ellankasztja a nagyszerűnek látszó lehetőség. A közelmúltban például egy csaló nagyon népszerű magyar sportcipőt tüntetett fel áruként, a megszokottnál jóval alacsonyabb áron egy olyan portálon, ami teljesen ugyanúgy nézett ki, mint egy webáruház – részletezte a rendőr alezredes.

Alig van választék

Néhány intő jel azért szokott lenni, amelyek leleplezhetik a csalást.
- Ha az internetes címre kattintva valami furcsa szöveget látunk a webhely nevénél, akkor elkezdhetünk gyanakodni. Olyankor is, hogyha a feltüntetett elérhetőségből nem derül ki, hogy ki üzemelteti a portált. Szintén csalás gyanújára ad okot, ha egy oldalon egyetlen fajta áru szerepel csak. Mondjuk egy PlayStation, X-box, vagy egy televízió és semmilyen kiegészítőt nem árulnak hozzá, illetve nem derül ki, hogy ki a termék forgalmazója. Továbbá a fizetésnél nincs utánvételi lehetőség, vagy nem lehet PayPallal fizetni. Az utalásos fizetések pedig magánszemélyekhez, strómanokhoz futnak be. Ha elindul egy fizetési folyamat, akkor az internetes cím előtt mindig meg kell jelennie egy kis lakatnak, mert az jelzi, hogy hitelesített az oldal. Amennyiben ez hiányzik, akkor legtöbbször a hitelkártya adatait ellopják, és fizetésnél a CVC-kódot és a mobiltelefonra érkező ellenőrző kódot is elkérik. Ilyenkor első körben általában egyáltalán nem tűnik el pénz a bankszámláról, még a termék ára sem, csak később, de akkor már nagyobb összegeket emelnek le. Aki internetes lopásnak esik áldozatul, az minél hamarabb tegyen feljelentést! Ha kártyával fizetett, akkor pedig azonnal tiltsa le a bankkártyáját – javasolta a szakember.

Furcsa domain név

A nyomozó szerint a rendőrség a legtöbb online csalást idővel fel tudja göngyölíteni, miután megtörténik a feljelentés.
- A bűnelkövetőknek könnyű dolga van, mert az ál-webáruházakat készen vásárolják kripto valutáért. Aztán bérelnek egy nem európai, hanem például afrikai országban található szervert és egy eredetire hasonlító domain nevet. A rendőrségnek a nyomozás során első körben azt kell kiderítenie, hogy ki bérelte ki a domain nevet, mely szolgáltatónál vásárolta, hogyan regisztrált és mivel fizetett. Aztán az adott szervert kell megkeresni. Utalásos fizetésnél pedig a megadott számlaszám gazdáját szoktuk felkutatni – árulta el Wágner Zoltán.

Adatbekérő hívás

A hamis webáruházaknál még nagyobb problémát jelentenek a pénzintézeti csalások.
- Ilyenkor a bűnözők telefonon hívják fel az áldozatokat. Arról tájékoztatják a hívott felet, hogy gyanús utalást észleltek a számláján és rákérdeznek, hogy azt ő kezdeményezte-e. Ezt követően átkapcsolják a „bank informatikusához” a sértettet, aki készségesen segít megoldani a problémát. Ekkor telepíttetik a sértett telefonjára és/vagy számítógépére a „bank vírusirtó programját,” ami ténylegesen egy olyan program - AnyDesk, TeamViewer - amivel átveszik az irányítást a sértett gépe felett. Ezt követően elutalják a gyanútlan ügyfél pénzét egy úgynevezett biztonsági számlára. Továbbá a számlához gyakran folyószámla hitelt vesznek fel, és azt is elutalják ide. Sokszor a művelet során még arra is megkérik az illetőt, hogy menjenek el a monitortól, amíg a műveletet végzik. A banki alkalmazottak normál esetben sohasem kérnek netbanki belépést, sem bankkártya adatokat, és nem telepítenek föl vírusirtónak nevezett, vagy más programot a gépünkre. Ha ilyen hívást kapunk, amiben arra figyelmeztetnek, hogy gyanús utalás történt a számlánkról, vagy bármi hasonló, akkor nem szabad követni annak az utasításait, aki felhívott minket, hanem azonnal le kell tenni a telefont. Aztán érdemes felhívni a bankunkat, hogy valóban történt-e ilyen – tájékoztatott a nyomozó.