2023.09.24. 11:31
Mi köze Szirmának a Szirmay családhoz?
Miskolc-Szirma jelenleg csendes kertváros. Önálló településként is érdekes története, történelme van.
Így nézhetett ki a szirmai kastély
Először 1343-ban szerepel írott forrásban Szirma neve, de akkor nem magára a településre utalnak, hanem Szirmay Márkra, a Szirmay család egyik ősére. A 14. század közepétől igazoltan a Szirmay családé a település. 1616-ban Miskolcon már létezett Szirma utca, valahol a mai Arany János utca nyomvonalán lehetett. A település alapításának körülményei a mai napig vitatottak.
Az egyik verzió szerint egy nomád török eredetű népcsoport, a besenyők alapították legkésőbb a 12. század első felében. Az, hogy az innen eredeztetett „sirima” szó az akkori török szlengben mit jelentett, inkább nem írom le. Állítólag a gonosz erők, démonok megtévesztése érdekében jelentéktelen neveket adtak helységeiknek, gyermekeiknek egyaránt. A második verzió sokkal romantikusabb.
A 19. században élt Szirmay Antal megpróbálta felkutatni a családja történetét. Ekkor talált rá egy Raak nevű vitézre, aki IV. Béla király 1242-ben kiadott oklevele szerint Sirminiumból (Szávaszentdemeter, Szerémség) származott. ,,Amidőn a dühöngő tatár nemzet felbecsülhetetlen sokasága le akarta vágni a mi királyi fejünket, avagy a pogányság nyomorult igájába törekedett taszítani bennünket, vitéz bajnokként, harmincnyolc igen vitéz fivérével és atyafiával együtt hősiesen beavatkozván a küzdelembe, előbb, mint a saját fejét, a mi királyi fejünket megmentette.” (Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez – Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004), Tanulmányok, 23.)
A csatában mind Raak vitéz, mind a fent említett rokonai elestek, de a király nem felejtette el a hűségüket. 1245-ben Raak gyermekeinek, a Szirmának nevezett Otthobornak, Jannusnak és Cheburkának adományozott egy Szántó nevű, Sajó melletti lakatlan területet. Szirmay Antal úgy gondolta, hogy a vitéz szerémségi származása miatt keletkezett a Szirma(y) elnevezés, illetve a címerükön lévő rákot a hős harcos nevéből eredeztette. Raak vitéz létezett, a kapcsolatot viszont több történész kétségbe vonja. Az alapítás körüli bizonytalanságok csak szaporodnak, ugyanis van egy harmadik verzió is. 1707-ben kapott grófi rangot a család I. Józseftől. Szirmay István kapta a kutyabőrt.
Ő úgy mutatta be családját a király színe előtt, hogy ősei a honfoglalás korában Szkítiából érkeztek, ezen a helyen telepedtek le, a földnek pedig saját nevüket adták. Ember legyen a talpán, aki ezek közül az igazit kiválasztja. Maradjunk annyiban, hogy sok a bizonytalanság a település alapítása körül. Szirma címerében a rák a Szirmay családra utal, ahogy fentebb említettem. A pelikán – amely vérével táplálja fiókáit – a református egyház, a kereszt a katolikus egyház jelenlétét szimbolizálja. A két szalag a pelikán körül a két folyót, a Szinvát és a Hejőt jeleníti meg. A két pajzstartó a dolgos emberek munkájára – búzakalász –, illetve a szellemi értékekre – pálmalevél – utal. A 14. század közepétől egy Szent Ilonáról elnevezett kápolna állt a településen, katolikus használatban. 1552-ben ott volt Eger ostrománál is egy Szirmay, bár ő nem szirmai, tette, hősiessége említést érdemel.
Szirmay Pál a Bebek-bástyát védte. Sikeresen. 1595-ben egy kezdetleges fatemplom is állott Szirmán, melyet a református gyülekezet használt. A 16–17. század fordulóján a török hódoltsághoz tartozott a terület. 1674-ben elhagyták a települést a lakói a török állandó fenyegetettsége, zaklatása, illetve a Sajó folyó gyakori áradásai miatt. Sok forrás szerint csak a Rákóczi-szabadságharc után népesült be ismét az egykori falu, bár az 1709–10-ben tomboló pestisjárvány itt is pusztított a hivatalos adatok szerint, tehát mégsem néptelenedhetett el teljesen. Szirma lakosainak nagy része egyébként Szirmabesenyőben lelt új otthonra. „Szirmay István 1694-ben, I. Lipót királytól kiváltságlevelet eszközölt, hogy a török hódoltság alatt ellehetetlenedett és félig elpusztult Szirmáról jobbágyait átköltöztethesse Besenyő, Sajókeresztúr és Alsókelecsény pusztán maradt helyeire, és az családi nevéről Szirmabesenyőnek elnevezhesse.” (Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005), 1. A család birtokai, kastélyai (118.) Ezt a kérelmet 1695-ben engedélyezte Lipót. Szirmabesenyőt ezek után 1945-ig a Szirmay család leszármazottai birtokolták. Szirmay István élete fordulatokban és kalandokban bővelkedett. Lipót császár követe volt Lengyelországban és Thökölynél, pár évvel később már Thököly megbízásából tárgyalt volna Bécsben, ha börtönbe nem kerül miatta. 1701-ben pedig Rákóczival együtt került börtönbe, de őt ártatlannak találták. 1693-ban bárói, 1707-ben – mint említettem – grófi címet kapott. 1711-ben hunyt el. A település református kőtemploma a 18. században épült, melyen a tornyokat csak 1871-ben fejezeték be. (1784–85-ben építették.) Római katolikus templomot viszont csak 1874-ben kapott a falu. Egy görögkatolikus templom és egy baptista imaház is található manapság Szirmán. 1903-ban Klein Mór egy kastélyt építtetett a településen. Nem akárkik voltak a tervezők, mint Lajta Béla és Lechner Ödön.
Az épületnek ma már nyoma sincs, mert 1944-ben a németek felrobbantották. Korábbi írásomban már megemlékeztem a történetéről. Egy nagyszerű könyv is született az épületről: Hideg Ágnes – Csáki Tamás: Szirma és kastélya. Érdemes elolvasni Faludy György Kétségbeesés Szirmán című versét is. A települést a Nagy-Miskolc projekt részeként, 1950-ben csatolták Miskolchoz. Szirma mindig jelentős szerepet játszott városunk élelmezésében. Elsősorban a zöldségtermesztésben jeleskedett. Jelenleg Miskolc egyik legélhetőbb kertvárosa, csendes, nyugodt, falusias jellegű. Ugyan városunk része, de szerencsére megőrizte vidékies jellegét.
Források
Tóth Péter: Két tanulmány és válogatott források Szirma történetéhez – Borsodi Levéltári Füzetek 43. (Miskolc, 2004) Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesnyői Szirmay család története (Régi magyar családok 4. Debrecen, 2005) Kiss Lajos: Magyar földrajzi nevek etimológiai szótára Wikipédia – Szirma szócikk nagyvofely.hu miskolcigorog.hu martinkertvaros-plebania.hu miskolc.blogspot.hu lajtaarchiv.hu migorkat.hu szirma-reform.gportal.hu