A piknik szalmabálái segítik az otthontalan kutyákat

Kisfalvi Nyina elmondta, télen a kenneleket és a kutyaházakat szalmával bélelik. „Ez a legoptimálisabb a kutyáknak. Általában szükségünk van kutyatápra, külön kölyöktápra, klóros fertőtlenítőszerekre és gumikesztyűre, valamint további szalmára. A védenceink száma állandóan változik, jelenleg csaknem háromszáz kutyáról és maximum húsz macskáról gondoskodunk az év minden napján. Az örökbefogadási kedv változó, semmilyen algoritmust nem tudtunk megfigyelni ennek kapcsán. A jelentkezők sokszor beleszeretnek egy-egy kutyusba, cicusba, amit közösségi oldalunkon keresztül mutattunk be. Egyes ebekre többen is jelentkeznek, mások viszont öt-hat éve is élvezik a vendégszeretetünket, mert ők senkinek sem kellenek. Nálunk azonban nincs altatás, csak egészségügyi ok miatt” – mondta a MÁSA elnöke. 

A gazdasági helyzetre is reagálnak az állattartók 

Mint azt Kisfalvi Nyina elmondta, sokan válnak meg kutyáiktól, mert el kell költözniük egy új helyre, ahova már nem vihetik magukkal háziállatukat. 

„Szervezeti működési szabályzatunk szerint elsősorban balesetes állatot fogadunk be, majd a kóborokat, hiszen róluk senki nem gondoskodik, és csak utána foglalkozunk egészséges, de megunt házi kedvencek leadásával. Macskák számára csak krízisközpontot hoztunk létre eredetileg. Tekintettel arra, hogy most már Miskolcon több állatvédő szervezet is működik, megoszlanak a terhek, de még mindig nagyon sok állat érkezik a telepünkre. Arról tudok beszámolni, hogy egyre több balesetes állat van az utóbbi időben, ennek valószínűleg az az oka, hogy például nem megfelelő a kerítés minősége – mondta az elnök, aki hozzátette, tőlük örökbe csak azok fogadhatnak, akik valóban gondoskodni fognak az állatról. – Hozzánk többször ki kell látogatni, kapcsolatot kell kialakítani az állattal, hogy valakinek szívesen odaadjuk az adott kutyát vagy macskát.” 

Önkénteseket is fogadnak 

Az alkalmazottak szigorú munkarendje mellett minden önkéntes segítségnyújtásra szükség van a telepen. „Állandó önkéntes gárda látja el az állatokat a MÁSA Sajószigeti utcai telepén. Van olyan, aki ötvennégy kutyát sétáltatott meg egy héten. Próbálunk nekik olyan feladatokat adni, amiket szívesen végeznek és amiért újra eljönnek hozzánk. Koncepciónk tehát, hogy először kisebb feladatokat kapnak, majd egyre nagyobb megbízásokat kell ellátniuk, ha képesek erre. A legfontosabb, hogy jól érezzék magukat nálunk. Ugyanez vonatkozik az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő diákokra is, akiknek 85 százaléka lelkesedéssel jelentkezik nálunk és marad is. A személyes kontaktus növeli a támogatói körünket. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél több embert vonzzunk be a menhelyünkre, ahol mindenki saját szemével tapasztalhatja meg mindennapi gondjainkat és gondoskodásunkat. Ennek eredménye, hogy mások is minél nagyobb felelősséget tudjanak vállalni a huszonhárom éves állatsegítő iránt” – mondta Kisfalvi Nyina. 

A szeretet gyógyít 

Borzasztó körülmények közül befogadott kutyák és macskák gyógyulnak fel a menhelyen. „Szívet melengető, hogy azoknál az állatoknál, amiknek esélye sem volt a túlélésre, egyszer csak elindul egy folyamat, egy csoda. Olyan, mintha valaki fentről egyengetné az útjukat. Ezeket mi közzétesszük közösségi oldalunkon. Aztán az ország másik feléből egy olvasónk kétszer-háromszor is meglátogatja ezt az állatot, majd hazaviszi. Később pedig fotókat küld róla, hogy milyen boldogok együtt. Ezek mindennél többet érnek – mesélte az elnök, aki beszélt még a rendszeres sétákról is.

– Minden hónap második vasárnapján van nálunk kutyagolás, amire legkevesebben százan, de akár háromszázan is ellátogatnak. Jönnek kutyatartók, akik szeretnének segíteni nekünk és szűkös helyi körülmények között élő védenceinknek is minőségibb életet élni azzal, hogy egy séta alkalmával megmozgatják őket. Mások meg kicsit gazdának érezhetik magukat egy pár órára, ha foglalkoznak egy kutyussal” – zárta gondolatait Kisfalvi Nyina.