Küzdelem folyik az Avas fáiért

Bemutatták a történelmi Avast érintő zöldítési fejlesztéseket, valamint a Gondozott és Zöld Miskolc programot is péntek délután a miskolci városházán, az Avasi Hegygazdák fogadóóráján. A fogadóra célja az eddigiekhez hasonlóan most is az volt, hogy az avasi pince- és ingatlantulajdonosokat, a vendéglátóegységek üzletvezetőit, illetve a lakosságot meghallgassák, azaz a történelmi Avason élők, valamint a pincetulajdonosok elmondhassák észrevételeiket az Avassal kapcsolatban. A beszélgetést Jacsó Pál és Magyar László Avasi Hegygazdák koordinálták. 

„A jelenleg futó projekt, amit a Városgazda valósít meg, zöldterületek, elsődlegesen erdősávok telepítését, a cserje és bozót irtását, invazív fajok ritkítását, talajcserét, illegális hulladék összeszedését és murvázott, vagy kavicsos borítású sétaútvonalak kialakítását támogatja. Továbbá ebből a pályázatból épül az Avas kilátónak és az étteremnek sok részlege” – ismertette Miklós Viktor, a Polgármesteri Hivatal Pályázati Főosztályának vezetője. 

„2023 végén zárul az uniós fejlesztési időszak, így addig fel kell használnunk a rendelkezésre álló forrásokat. Akkor látjuk majd, hogy pontosan mennyi lesz a fel nem használt forrás, de megközelítheti a bruttó 900 millió forintot. Viszont ezt már csak olyan feladatra lehet felhasználni, amihez nem szükséges uniós közbeszerzés, hanem a miskolci Városgazda saját kapacitásában el tudja végezni. Éppen ezért ebbe például a szelektív hulladékgyűjtés és az akár 3 évig is elhúzódó közvilágítás kialakítása sem tartozhat bele.” 

A növények tartják a talajt 

A főkertész egyből egy régóta vitás kérdést vetett fel, a fák kivágására megfogalmazott igényt. 

„Amikor 2020-ban idekerültem főkertésznek, szembesültem vele, hogy nagy igény mutatkozik az avasi pince-, illetve ingatlantulajdonosok részéről, hogy ki kell vágni az Avason a fákat, mert problémákat okoznak a pincéknek” – ismertette Czifrusz Natália, Miskolc főkertésze. 

„Még a járványidőszak alatt volt egy kerekasztal-beszélgetés, ahová neves debreceni vízügyi szakértőket és talajtani kutatókat is meghívtak a szervezők. Szövetségesre leltem bennük. Ők szintén vizsgálták már az avasi pincék kialakulását és az ottani talaj szerkezetét. Ez alapján megerősítettek, hogy a növényzetnek és fáknak nagyon nagy a szerepe abban, hogy az azon keletkezett termőréteget ezen a sziklás területen megtartsák. A használatból eredő tapasztalat pedig az, hogy rengeteg a szemét, illegális, kommunális, odahordott, mindenféle hulladék. Ennek az eltakarítását, összegyűjtését és elszállítását a növényzet nehezíti.” 

Sétányokat hoznak létre 

Az amúgy is használt útvonalakon felaprított növényzúzalékot építenek be. 

„A jelenlegi projekt körébe vonható feladatok elsősorban az önkormányzati tulajdonban lévő közterületeken hajthatók végre, amelyek eddig magukra voltak hagyva. Itt gondoskodtunk róla, hogy az illegális hulladékot el lehessen vinni, és elkezdtünk megvizsgálni az invazív fajokat. Idetartozik a szeder mellett a japán keserűfű, amit gyakori kaszálással lehet visszaszorítani. A másik pedig a bálványfák jelenléte. Ezek rendkívüli módon terjednek és visszaszorítják az egyéb kultúrnövények életterét. A miskolci Városgazda irtást végez, és a természeti környezethez alkalmazkodó sétányokat alakít ki olyan helyeken, ahol egyébként is napi szinten közlekednek az emberek. Felvetődött, hogy a ritkított növényzet aprítékát felhasználva készítsük el a sétányokat. Bízom abban, hogy ezek az utak idővel, amikor a borításuk tömörödik, kerékpárral és babakocsival is járhatók lesznek. Mindezt követi majd még egy Horváth-tetői növény- és fatelepítés az ősz folyamán” - sorolta a főkertész. 

„Azoknak a területeknek a karbantartása, ahol a Városgazda rendszeresen irtja az invazív fajokat, a mai áron, hektáronként százezer forintba kerül. Azonban néhány egyedet ezekből is meg kell hagyni, mert változatosságot visz a növénytakaróba” – fűzte hozzá Osváth Zoltán, a miskolci Városgazda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. 

Karbantartják a teraszokat 

Az egyik pincegazda jelezte, hogy örömmel veszik, hogy lassan alulról is láthatóvá válik a pincesor az Avason. Viszont egy rendezvényszervező felvetette, gondot jelent, hogy a fák még sok esetben a kilátópontokon, teraszokon is bezavarnak a lombkoronájukkal, talán érdemes lenne ezeket megcsonkítani. Vélekedése szerint a jelenség azért problémás, mert sok esetben éppen a szép kilátás vonzza a turistákat és kikapcsolódni vágyókat az Avasra. Továbbá a leendő pincetulajdonosokat is eltántorítja a burjánzó növényzet. 

„Nem minden fafaj képes azt elviselni, hogy lefejezzük, és nem engedjük bizonyos magasságnál tovább nőni. Azokat a koronaformákat, amelyeket az Avas öreg fái természetes úton kinevelnek, legyen szó kőrisről, juharról, vagy vadgesztenyéről, nem szabad megbolygatni, mert elpusztíthatjuk vele az egész fát. Az sem jó elképzelés, hogy lényegesen több kilátópont legyen. Muszáj megtartani növényeket, hogy a talajt fogják. A Latabár soron például már volt abból probléma, hogy növényzet hiányában megindult a hegy” – válaszolta a főkertész. 

A beszélgetés vége felé egy fiatal szőlőszakértő jelezte, hogy barátaival őshonos szőlőfajokkal foglalkoznak, és jó kapcsolatokkal rendelkezik ennek kapcsán egész Európában. Állítása szerint az Avason, különösen az Avastetőn több olyan régi szőlőfajta él, amelyet meg kellene óvni, mert ritkák. Felajánlotta, hogy megmutatja az erről készült térképét, és bejárásra is szívesen elmegy, amit a főkertész örömmel fogadott.