Hatvanéves a miskolci csillagvizsgáló

A Kilián-Északon található a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló, pontos címe a Dorottya utca 1. szám, ami a LÁÉV kisvasút végállomása Miskolcon. Erre a kilencemeletes toronyháznak a tetejére építették annak idején, mikor magát a házat felhúzták.

Az intézmény több helyiségből áll

Az előadóteremben a szakköri foglalkozásokat és a csillagpartikat tartják, valamint itt fogadják a csoportokat is, ezentúl van még egy könyvtár, amit inkább a három szakkörvezető használ, továbbá ott van még a kupola. "Ez a legfontosabb helyisége a csillagvizsgálónak, hiszen itt található a harminc centiméter tükörátmérőjű, Newton-rendszerű távcső. Ezzel végezzük az észleléseket a különböző foglalkozásokon. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a legérdekesebb a hozzánk érkezőknek, ezért szoktunk hagyni időt arra, hogy ne csak egyetlen pillanatra nézzenek bele a távcsőbe. Annak ellenére is, hogy a helyiségeknek van egyfajta befogadóképessége, ami huszonöt-harminc főt takar kényelmes körülmények között. Tehát ha valaki elsőre nem férne be, nem küldjük haza, hanem időt szánunk arra, hogy akár kétszer is megtartsunk egy-egy előadást, és a távcsőhöz engedjük a második csoportot is egyesével" – mondta Leitner Zsolt.

Minden héten van programjuk

Minden pénteken tartanak távcsöves bemutatást, ehhez azonban szükség van a sötétedésre és a derült égre. "Nappal csak a napot tudjuk bemutatni az érdeklődőknek, ez is izgalmas, de csak szűrőkkel, mert ezek nélkül károsodhat a szem. Ez természetesen változik az évszakok során, nyáron tehát később, este 9, akár fél 10 után tudjuk elkezdeni a távcsöves bemutatóinkat a késői sötétedés miatt. Télen azonban ezek időpontja este 7 óra. Szakköri foglalkozásainkat szintén péntekenként tartjuk este fél 8-tól. Ide minden olyan érdeklődőt várunk, aki kicsit részletesebben szeretne foglalkozni csillagászattal, űrkutatással és űrhajózással" – mondta a szakkörvezető, aki hozzátette, a repülő csészealjak nem az ő szakterületük.

A legidősebb szakköri tag hetven év feletti

A szakkörökre legalább tizenkét éves gyermekeket várnak. "Nem szeretnénk kedvét szegni a kisebbeknek azzal, hogy esetleg nem értik, amit mondunk nekik egy-egy előadás alkalmával, ezért itt húztuk meg a korhatárt. Korábban két szakkörünk volt: a kismedve és a nagymedve. Az elsőben 10-14 éves korig voltak gyerekek, de mára már felnőttek és utánpótlása nem volt ennek a szakkörnek, ezért megszüntettük, és ma már csak a nagymedve van, ami természetesen 12 éves kortól fogadja az érdeklődőket. A szakköröket tematikusan tartjuk úgynevezett nagy előadások formájában, de tanítási módszerünkhöz hozzátartozik az is, hogy a tagok is készüljenek fel öt-tíz perces úgynevezett kis előadással, amikor is egy-egy csillagképet mutatnak be a többieknek abból a nyolcvannyolcból, amit a Nemzetközi Csillagászati Unió meghatározott" – mondta, majd hozzátette, tisztában vannak azzal, hogy az interneten ma már minden információ elérhető ezekben a témákban, de az olvasóban számtalan kérdés felmerülhet, amiket a szakkörökön feltehet a szakembereknek.

Sokan úgy érkeznek szakkörre, hogy kaptak egy távcsövet

Persze vannak, akik maguk veszik meg mindenféle ismeret nélkül. "Ők nem mindig rendelkeznek azzal a tudással, hogy használják is ezt a műszert, vagy ha eljutottak odáig, hogy használják, fogalmuk sincs, hogy mit kéne nézni. Fontos számunkra, hogy mélyebb tudást adjunk a szakköri tagoknak gyakorlatban is. Ez azt jelenti, hogy égbolt- és távcsőkezelési ismereteket is adunk. A tagok tehát megtudják, hogy mire kell vigyázni a távcső használata során, illetve hogy mit érdemes megnézni vele. Ugyanis ha nem ismerjük a csillagos égboltot, akkor nem is tudjuk, mit érdemes megnézni rajta, nem fedezzük fel az érdekességeket, látványosságokat, mint például a bolygókat, kettős csillagokat, vagy az androméda ködöt, esetleg a Perseus ikerhalmazt" – sorolta a szakkörvezető, aki elárulta, korra és nemre való tekintet nélkül nagyon vegyes, akik felkeresik őket.

Vissy Károly is járt szakkörre Miskolcon

A tévéből ismert meteorológus Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyeszékhelyén született 1935-ben, a korábbi Kilián György Gimnáziumba járt, ahol meghatározó volt számára a csillagászati és meteorológiai szakkör, aminek diákvezetője is volt két éven keresztül. "Akkoriban Szabó Gyula vezette a foglalkozásokat tanárként. Amikor Vissy Károllyal találkoztunk, még mindig szívesen beszélt arról, hogy gyerekkorának szeretett szakköre határozta meg pályafutását. A másik híres személyiség Horváth András űrkutató csillagász, aki a hatvanas évek vége felé dolgozott a csillagvizsgálóban, később a Planetárium vezetője lett. Továbbá Somosvári Béla került még ki hírességként a miskolci csillagvizsgálóból. Ő most már nem szakcsillagászként dolgozik, hanem annál a miskolci Admatis Kft.-nél van, amelyik nagyon fontos szerepet tölt be a magyar űriparban. További munkája még a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium csillagászati szakkörének vezetői feladata" – sorolta Leitner Zsolt a hírességeket.

Nem lehet tökéletesen megismerni az égboltot

A szakkörvezető szerint ő természetesen elég jól átlátja a csillagok elhelyezkedését, de azért nem ismeri úgy az égboltot, mint a tenyerét. "Az biztos, hogy jó néhány órát eltöltöttem már az ég megfigyelésével, de még így sem jelenthetem ki, hogy mindent ismernék. A bolygókat olykor hajnalban lehet jól megnézni, más időszakokban pedig egyáltalán nem a nap fénye miatt. A Vénuszt is csak kiváló szem birtokában lehet megfigyelni, és főleg akkor, ha nagyon fényes – mondta Leitner Zsolt, aki beszélt arról is, hogy az amatőr csillagászok véleménye megoszlik arról, hogy végül majd a téli vagy a nyári időszámítás legyen, ha eltörlik az óraátállítást. – Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Nekem valójában mindkettő mellett van érvem, mindkettővel ki tudnék békülni."

Tartsanak velünk a második részben is, amikor a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló történetét mutatja be Leitner Zsolt szakkörvezető.