A közeljövőben gyakrabban lehet majd látni sarki fényt

Nem olyan régen két alkalommal, 2023. november 5-én és 11-én is lehetett látni sarki fényt, másik nevén északi fényt Magyarországról, ami hazánkban meglehetősen ritka. Miskolcról is megcsodálhatták az emberek a különleges légköri fényjelenséget, amire a városban utoljára 2003-ban volt példa. 

A Föld pólusaihoz közel

– Az északi fény, latin nevén aurora borealis, illetve a déli féltekén aurora australis keletkezése annak köszönhető, hogy a Nap rendkívül érdekes és bonyolult mágneses jelenségeket produkál – nyilatkozta a boon.hu-nak Romenda Roland.

– A Nap mágneses erővonalai összegabalyodnak, feltekerednek és időnként leszakadnak róla, napkitöréseket, protuberanciákat okozva ezzel. Hogyha éppen egy ilyen napkitörés vagy anyagkidobódás a Föld felé irányul, akkor a Napból kiáramló nagyenergiájú töltött részecskék árama találkozik a Föld mágneses mezejével, ami ezeket bevezeti a felső légkörbe. A töltött részecskék ionizálják az ott található gázokat: az oxigén- és a nitrogénatomokat, és fénykibocsátásra kényszerítik őket. Ezt a fényt látjuk mi sarki fény formájában. Ahhoz, hogy ezt látni lehessen, minél közelebb kell lennünk a pólusokhoz. Hazánk azonban ettől meglehetősen távol fekszik, ezért az itteni szélességi körökről ritkán lehet megfigyelni az északi fényt. Viszont minél nagyobb a szóban forgó töltött részecskéknek az árama, annál kisebb földrajzi szélességeken is láthatók a sarki fényjelenségek, így időnként akár Magyarországról is.

Hazánkból általában vörös

Összetett környezeti tényezők befolyásolják a sarki fény kinézetét.

– A sarki fényjelenség pár perctől akár órák hosszat is tarthat és az éjszakai, sötét égbolton látható. Általában zöldes, sárgás színű, de előfordulhat kék, illetve ibolya és vörös színű is. Lehet akár másodpercenként többször is vibráló, pulzáló – formailag állhat foltokból, ívekből, sávokból, sugarakból, fátylakból. Mindez attól függ, hogy éppen milyen erős, illetve intenzív a töltött részecskéknek az áramlása. Továbbá, hogy mennyire jutnak mélyre a földi mágneses mezőben. Minél mélyebbre, annál változatosabb és színpompásabb a sarki fény. Magyarországról legtöbbször vöröses színű északi fényt lehet észlelni az északi horizont környékén. Ahogy a meteorjelenségeket, úgy ezt is inkább szabad szemmel érdemes megfigyelni, nem távcsővel, mert nagyon nagy kiterjedésű. A távcsőnek viszont túl kicsi ehhez a látómezeje. Előfordult már olyan is, hogy a világűrből filmezték, vagy fényképezték le a sarki fényjelenséget – számolt be a csillagász.

Műholdakkal figyelik

Az északi fény megjelenését nem lehet pontosan előre jelezni, csak valószínűsíteni.

– A Föld és a Nap körül is keringenek különböző megfigyelő műholdak. Ilyenek például a Soho, vagy a Stereo nevezetűek. Ezek folyamatosan figyelik a Nap tevékenységét és észlelik a napkitöréseket. Ha ez éppen abba az irányba esik, amerre a Föld is áll, akkor előfordulhat, hogy a napkitörés anyaga elérheti a Föld mágneses mezejét. Egy ilyen töltött részecske azonban nem fénysebességgel jut el a Földre, hanem egy, vagy akár két napon keresztül is utazik a világűrben. Összefoglalva tehát nem lehetséges hetekre, hónapokra pontosan előrejelezni, hogy a jövőben mikor, melyik napon történik napkitörés és sarki fény. Bár bizonyos applikációkon keresztül – kérhető sarkifény-előrejelzés – amelyek felhasználják a műholdak geomágneses viharokról küldött adatait. A földi élővilágra általában ezeknek a viharoknak nincs komoly hatása. Kivéve, hogyha nagy erejűek, mert akkor az elektromos berendezésekben meghibásodást okozhatnak. Ilyen esemény volt például az úgy nevezett Carrington-esemény 1859-ben. Világszerte beszámoltak róla, hogy távíróállomásokon szikrázást, de még tüzet is okozott a nagyon erős naptevékenység. A következő egy-két évben meglehetősen aktív időszakát fogja élni a Nap, mert eléri a tevékenységének maximumát. Ebből kifolyólag több alkalommal lehet majd megfigyelni sarki fényjelenségeket, akár Magyarországról is, de ez itthon továbbra is ritka esemény marad – hangsúlyozta a Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló szakkörvezetője.